Ezt a topicot Ida és Vanda a kerékpárbarátok off topicjának szánja. Ahol a versenyek fontos eseményein túl meg vitathatjuk, hogy ki a legjobb pasi, a legcsinosabb hostess, a legjobb mez, a legcsúnyább mez, ki kire hasonlít a hírességek közül, és ki kivel jár, vagy nem jár, sőt ki milyen autón, vagy motoron jár. Egy topic, ahol semmi se off, aminek bármi kicsike köze van az országúti kerékpársporthoz.
Nem hiába emlegettük. Két hét múlva lesz Saul Raisin alapítványának nagy pénzgyűjtő hétvégéje Georgiában. Lesz 5 km-es futás, biciklizés, elárverezik Leipheimer egyik tour of califronia leader trikóját. Jó buli lesz:-)
"American cyclist Saul Raisin, who suffered life-threatening injuries from a crash more than two years ago, is continuing his recovery and quest to raise awareness and money for brain injury research, with the second Raisin Hope weekend on October 5 and 6. The event offerings have expanded from last year to include a benefit ride, 5km fun run/walk, evening reception, auction and a pro/1/2 criterium in his hometown of Dalton, Georgia.
"Last year we had 1000 riders and raised $40,000," said Raisin. "We added the auction, 5km fun run/walk and a pro/1/2 criterium to do even more."
The proceeds from the events will go to his charity Raisin Hope, which is dedicated to helping people with brain injuries similar to his own. Raisin, who was one of American cycling's most promising young talents, has had a extraordinary recovery since his crash at the 2006 Circuit de la Sarthe racing for the French team Credit Agricole. Swelling of the brain put him into a coma from which some doctors thought he would not recover. However he did awaken, and four months after the crash Raisin was back on his bike, determined to ride again.
While many were skeptical of his ability to come back, his Credit Agricole team stood by him and in 2007 he competed again, racing the time trial of the US professional championships. Though he finished last it was only nine seconds behind the next rider, and for someone who was never expected to walk again, racing alone was a win.
Though his return to road racing in the peloton was not possible, Raisin is still moving forward with other racing plans. He told Cyclingnews that one of the reasons for having a 5km run/walk is because he is training for the New York City Marathon, which is part of a larger plan to compete in Ironman triathlons.
"Right now I am just riding a lot and running a lot, but I just want to complete the Ironman next year," he said. "I can swim two miles and ride a 100 no problem, but the running is going to be the hardest part for me. When I started it took me 30 minutes to do a mile and now I can do at seven minute mile."
"But there is no reason that I can't do a marathon too!"
Many notable names and companies have donated items for the auction, including a Tour of California yellow jersey signed by Levi Leipheimer. As well, many guests will be on hand for the events, including Garmin-Chipotle's Timmy Duggan, who himself had a head-injury scare at the Tour de Georgia in April and made his return to racing at the US professional time trial championship.
More information about the charity and events, as well as information about brain injury recovery, can be found at: www.raisinhope.org."
Kitűnő hegyimenő volt a Credit Agricole-ban. Franciaországban élt, amíg mindketten a Creditben voltak jó barátja és edzőtársa volt Kasecskinnek. 2005-ben kilencedik lett a német körön, 2006-ban szakaszt nyert a tour de langkawin. 206. április 4-én bukott a sarthi körversenyen. Súlyos agysérülést szenvedett, kómába esett. Nagyon hosszú ideig tartott a rehabilitációja. Tavaly indult az amerikai időfutam bajnokságon, ahol utolsó lett, de mindenki nagyon örült a visszatérésének. A múlt év végén a Credit Agricole orvosai megvizsgálták, és nem adták ki a versenyengedélyét, mert az agyának olyan jelentős része sérült, hogy még egy bukás könnyen az életébe kerülhetne. Ezt követően visszavonult, egy aknasérülteket segítő alapítványt vezet, és megnősült. Egyébként Dave Zabriskie húgát vette el.
A kerékpárosoknak szüksége van arra, hogy alázatot tanuljanak. Ha Contador megtanulja, akár Gino Bartali is válhat belőle. Tizenegy évvel fiatalabb Armstrongnál, még mindig övé a jövő:-)
A topictalálkozón szóba került, hogy mikor kedveltem meg Contadort. Nos először a 2005-ös toruon láttam versenyezni, de azon a versenyen elsősorban Belokira figyeltem, aki leginkább csak vergődött. Contadorról leginkább az maradt meg, hogy a Marcos Serrano tiszteletére rendezett vacsorán szamárfület mutatott a csoportképen Herasnak, de mint tudjuk, mit ér legjobb csoportkép szamárfül nélkül.:-) Igazán a 2005-ös Deutschland touron figyeltem fel rá, akkor vált a kedvenc kletter reménységemmé. Az a verseny meghatározó volt az életemben. A lányom felvette az ARD-ből a napi futamokat, esténként megnéztem videon, elolvastam, amit a radsport írt. Akkor tűnt fel az ellenállhatatlan Bram Tankink, a sármos Daniele Bennati és két zseniális ifjú kletter, az amerikai Saul Raisin és a spanyol Alberto Contador. A két fiú szinte hajszálra egyidős, Contador egy hónappal idősebb a Raisinnál. Akkor szemtelenül és lehetetlenül fiatalok, 22 évesek voltak. Szinte egyforma magasak, egyforma testalkatúak voltak, és még a versenyzői stílusuk is egyforma volt. Raisin a söldeni gleccsernél (7.hely), Contador a Feketerdőben (5.hely) alakított maradandót. A helyezésüknél is többet mond az a rendkívül bátor, impulzív támadás, amit a nagymenők Ullrich, Leipheimer ellen vezettek. Látszott rajtuk, hogy egykor az övék lesz ajövő, mert merészek voltak, dinamikusak, magabiztosak.
Három év telt el, Alberto Contador, az egykori ideges farkaskölyök, aki olyan mulatságosan húzta fel az ínyét a fényképeken, mára beírta magát a sport aranykönyvébe, egyike lett a legnagyobbaknak, akik mindhárom körversenyt megnyerték, nagyobb versenyzővé vált a nagy Miguel Indurainnál is.
Saul Raisin pedig rokkantnyugdíjba került. Egyetlen pillanaton múlt, 2006. április 4-én a sarthi körversenyen. Neki nem volt visszaút. Néha eszembe jut, hogy milyen jó lenne ezt a két egymásra oly nagyon hasonlító ifjút újra egymás ellen látni, de a sors másképp akarta.
Sok boldogságot kívánok mindkettőjüknek. És talán most nem következtek meg azért, ha azt mondom, a sikerhez szerencse is kell, ami Contador mellöl nem pártolt el soha, még egyetlen végzetes pillanatra sem.
Ez is olimpia... nézzétek meg. Nem vagyok benne biztos, hogy pont ebbe a topikba való, de hirtelen meg kellett osztanom valakikkel a látványt. Talán itt ...
A két fijú a 2005-ös Deutschland touron
