" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amennyiben partenokarp (magnélküli gyümölcsöt termő) fajta valamely, hímvirággal is rendelkező növényről beporzódik (pl. egy Tipo egy Cioccolatinoról), a terméseiben magok képződnek. A magok száma függ a beporzás intenzitásától. Ha a két növény nagyobb távolságra van egymástól, vagy netalán, ha akár közelebb, de a rovarok által átvitt pollen nem elégséges, a gyümölcsökben kis számú mag fejlődik. Ezzel szemben a Vaniglia esetében, az egyazon növényen lévő nagyszámú porzós virágnak köszönhetően, minden egyes gyümölcs tele van maggal. Ez biztosítja azt, hogy mindegyik termés keményen édes. Egy idegen pollennel porzott Tipo gyümölcs esetében viszont a fanyarság mértéke a magok számának függvényében csökken. Ezért az éppen csak porzottak az egy vagy két magjukkal szinte ugyanolyan fanyarok, mint az egyáltalán nem porzott magnélküliek.
Bármelyik hímvirágos (magos) fajtára "ráfogható", hogy Vaniglia, de a hímvirág nélküli, idegen beporzás nélkül magnélküli fajtákra ráfogni se lehet, hiszen ez a tulajdonságuk kizárja.
Bármelyik hímvirágos (magos) fajtára "ráfogható", hogy Tipo, de a hímvirág nélküli, idegen beporzás nélkül magnélküli fajtákra ráfogni se lehet, hiszen ez a tulajdonsága kizárja.
Ez alapján nehéz beazonosítani a fajtát. Rengeteg ilyen méretű/alakú kákifajta van. A Tiponak is van több változata (klónja). Egyetlen dolog tudható erről, az, hogy nem Vaniglia.
az is fura a Vaniglia fánál , hogy a faméretében nagyobb mint a termő Tipo mégis csak 10-12 db gyümölcs van rajta ésl apróbb mint itt a képeken látom... kertészetben vettük...valami BT forgalmazta..
láttam már porzós virágokat tavaly a chokolation fajtán helyes kis gyöngyvirág formájuak, de a vaniglia cimkével ellátott fácskán nem volt ilyen...vagy nem vettem észre...
Idézet egy Vanigliára vonatkozó olasz fajtaleírásból:
"I KAKI VANIGLIA hanno la caratteristica di avere sia fiori maschili che femminili sulla stessa pianta, per questo motivo lo possiamo usare anche per impollinare altri kaki..."
A VANIGLIA KÁKIK jellemzője, hogy rendelkeznek mind hímivarú, mind nőivarú virággal ugyanazon növényen, ezáltal használhatjuk másfajta kákik beporzására is...
Rátenni pedig bármilyen címkét rá lehet tenni bármilyen fajtára... csak attól az még nem az...
Ha az a Vaniglia tényleg Vaniglia, akkor kell, hogy legyenek rajta porzós virágok is. Ebben az esetben nem szükséges idegen beporzás. Virágzáskor nem láttál rajta kisebb méretű, gyöngyvirágra emlékeztető virágokat is, amelyek elvirágzás után mind lehullottak? Amennyiben nem, akkor a Vanigliád sem Vaniglia és a beporzása valamely megfelelő közelségben lévő porzós virágú diospyrosról történik, rovarok által.
Szép napot Mindenkinek! most nálunk esik az eső így végre idejutottam és kérdezni szeretnék. Pár éve vettem egy vaniglia datolyaszilvafát , ami először tavaly termett 7 szemet..... olvastam, hogy csak akkor hoz magot ha van a környéken porzós datolyaszilva és arról beporozzuk...ill a méhecskék ezt megteszik tavaly a chocolation fán éppen volt 2 fiú virág így lelkesen beporoztam a vanigliát és lett is mindegyikben mag....sőt egy Tipo gyümölcsben is volt mag. idén sajnos nem virágzott a chocolation fa...így reménytelen, hogy magot fogjon a vaniglia.....mégis egy lepottyant szemet a napokban szét szedtem és volt benne mag... és nem volt csersavas körülötte a gyümülcshúsa....... hogyan van ez ? akkor nem értem, segísetek mi lehet az oka...
