"az irgalmas szamaritánus megdöbbentő módon szeretett. Az ellenség szereteténél nagyobb szeretet nincs! Erre tanít bennünket Jézus Krisztus, arra kér ama galileai hegyen, hogy imádkozzunk ellenségeinkért. A példázatbeli ember nem ezt tette? Hiszen a szamaritánusok voltak a legközelebbi ellenségek a zsidók számára! Meg tudták volna egymást ölni egy kanál vízben. A gyűlölet apáról fiúra szállt. És az irgalmas szamaritánus megáll a bajbajutott zsidó ember láttán - mert a szeretet számára nem érzelem csupán, hanem cselekedet! Úgy szeret, hogy megáll, fölibe hajol és teszi azt, ami tőle telik. Előveszi a borát és olaját, és azzal fertőtleníti ellensége sebeit. Nem adja ki bérbe ezt a feladatot; nem azt a megoldást választotta, hogy a vendégfogadó házban egy dénárral többet tesz le az asztalra, mondván: Menjetek ki, ott fekszik egy ember, de öten menjetek ki, mert elég veszélyes az út és én minden költséget kifizetek. Itt ápoljátok, majd ha visszajövök, megnézem, mi is lett vele.
- Ezt is megtehette volna a szamaritánus! És ez is nagy dolog lett volna. Hiszen a pap is és a levita is elmentek a vendégfogadó ház előtt. Ók is beszólhattak volna, hogy jöjjetek, ott fekszik vérben egy ember.
Ha valaki azt kérdezné, hogy mi a krisztusi evangéliumi szeretet, akkor azt mondanám, hogy ez: Valaki mellett megállni, aki mellett meg kell állni. Valaki fölibe odahajolni, aki fölibe oda kell hajolni. Hiszen sikolt a szem, hogy hajolj fölém, ne hagyj egyedül!"
(Gyökössy Endre)
Ugrifüles, az, hogy odaadod valakinek az inged, vagy igazságtalan és vagy vele amiatt, hogy "ragadozónak" tartod két különböző dolog. Ami miatt "okoskodok" (mert mások vélekedni szoktak, meg gondolatai támadnak, stb.) az az, hogy úgy véled (vélitek) a magadfajta nézet felmentést ad minden fajta kritika alól, illetve életképtelenné tesz másfajta nézetet, ha tőle fakad, sőt megkötözne. És ha ezt szóvá teszem, vagy rajtam kívül mások (akiket CSerfa úgy nevez, hogy őt gyalázók) az nem elvárás, hanem vélemény kifejezése, amivel nem egyetérteni számora természetes, sőt nem keresek kifogást, hogy engem értenek félre. De ha nem engedek és emiatt szakadás van - az azért van, mert én sem tűröm a zablát.
Nem hiszem, hogy lenne jogunk kételkedni abban, hogy mindenki potenciális felebarát lenne. Hiszen Jézus a "betegekért" jött el. Azokért, akik látszatra "ragadozók", de az igazságosságra, a szeretetre megnyílhatnak. (Még az általad lefestett kolléganőd is.) Nem azt akarom amit CSerfa sugall, hogy igyekeznék téged, vagy bárkit szembeállítani Krisztussal. (Sőt, én vagyok, akit kitagadnátok belőle!) Nem is a szeretetre való képességedet vitatom, sőt. De az a fajta kategorizálás, amit képviseltek számomra elfogadhatatlan. Azon kívül úgy vélem, ez itt beszélgetés helye, ahol gondolatok cserélődnek, ezért ezt elvárásnak tekinteni - ez a szavak kiforgatása, ami szinte mindig személyeskedésbe fullad.
"tedd mindegyikkel azt, amit te szeretnel, azaz szeresd oket."
Te egyenlőségjelet teszel ezzel az "azaz"-zal a szeretet és a tedd mindegyikkel azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek közé. Az "azaz"-zal definiáltad, hogy szerinted EZ A szeretet. Meg az, ha valamit NEM teszel a másikkal :)
Látom, bunkóságodat legalább nem vitatod. De (kérdésedre) semmivel nem bántottál meg. Ahhoz kevés vagy, mert igazságtalan, froclizó akárki vagy (név nélkül, arc nélkül), és ne sugalld, hogy nem vagy ellenem, mert nem igaz.
Tőlem meg senkinek nem kell félnie, senki ellen nem vagyok, csak nem is vállalom a társaságát némely alaknak (mint te pl.)
Lásd, te pl. nem vagy felebarátom, mert veled kapcsolaban semmi nem teljesül a felebarátságból, tökéletesen alkalmatlan vagy rá. A jelenség jó példának (elég rátekinteni szólásaidra, ez bunkó, az bunkó, stb., szóval a fórumon is eléggé leszerepeltél, nem csak az én kritériumaim szerint.)
Hogy meg írok ilyeneket, nos, ez dolgom, épp nemrég fejtegettem Sophiának. Fogok is...
Ja és még egy: énrám aztán senki sem mondhatja, hogy a Hit Gyülekezetében ragadt volna rám bármi is, mert közöm nem volt hozzá. Én ezt az "álműveltséget" olyanoktól szereztem be, akiknek épp Csia Lajos volt az egyik kedvenc olvasmányuk.
(Bár arról meg fogalmam sincs, hogy pl. a Hit Gyülekezete elismer-e az ő írásait.)
Szerintem az emberi okoskodás, és olyanhoz vezet, mint amit AM írt: "tedd mindegyikkel azt, amit te szeretnel, azaz szeresd oket."
Lásd, AM leírása szerint EZ a szeretet.
Ez miert okoskodas? Nem maga Jezus mondta meg, hogy ezt tedd a masik emberrel? Kicsit olyan kiforgatosnak tunik ez az "AM szerint EZ a szeretet", mert en nem definialtam a szeretetet (meg akkor sem, ha en is irtam a 3-fele gorog szorol).
azért nem ismerem el helyénvalónak az általad ismertetett kategorizálást, mert a testvérek iránti szeretetet emberinek mondja. Holott a tapasztalatom szerint nem az.
És ez elég ahhoz, hogy az egész kategória-rendszert kidobjam a kukába :)
Ha nem neked említettem telefonon, mik voltak valaha a Hgy bibliaiskolai kérdései, akkor nagyon kimerült lehettem (ami igaz is). De mintha nagyon jót nevettél volna rajtuk, és hüledeztél volna....
nem vettem kioktatásnak, amit írtál nekem.
Viszont nem ismerem el helyénvalónak azt a kategorizálást. Szerintem az emberi okoskodás, és olyanhoz vezet, mint amit AM írt: "tedd mindegyikkel azt, amit te szeretnel, azaz szeresd oket."
Lásd, AM leírása szerint EZ a szeretet. Én meg nem ennek ismertem meg a szeretetet.
Nem tudok mit hozzáfűzni a tapasztalatodhoz, nekem nincs lelkifurdalásom amiatt, hogy akad, akinek a társaságát kerülni igyekszem (például azét a kolléganőmét, aki meglopja a munkatársait, és mindenkit egymás ellen uszítani igyekszik).
Nincs lelkifurdalásom amiatt sem, hogy csak azokat szeretem, akik szeretnek engem is - talán mert nem csak azokat szeretem, még ha nem is mindenkit.
Én azt fejtegettem, nem kell mindenkinek az ő elvárásai szerint felelni. Ezt Salamon sem javasolja. Ha egy ostoba ember jön tudálékoskodni, nem kell leállni vele tudálékoskodni, hanem úgy kell neki felelni, ahogy Salamon javasolta:
Péld. 26.4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos; Azaz ne az ostoba ember elvárásai szeint feleljünk neki, ne őhozzá hasonlatosan.
Péld. 26.5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Azaz ne hagyjuk meg osotbaságában kérkedni, milyen okos, bizonyítsuk rá ostobaságát, jelesül istentelen, Krisztustól idegen okoskodását. Nem véletlenül jött Ő lerontani az okoskodásokat.
Ugrifüles fentieket gyakorolta, van tőle mit tanulni!
Veled nem kívánok szólni, te számomra csúnyán leszerepeltél. Te aztán ne papolj szeretetről, ugyan ki hisz neked, ugyan milyen hiteled maradt? Szerintem semmi.
Szóval hiába szólongatsz, velem nem mész semmire, tőled semmit el nem fogadok, nekem semmit nem adhatsz.
Ha balhézgatni akarsz, ott a topicom, odarondíthatsz, itt többé nem felelek neked (ott sem nagyon).
Kedves Cserfa!
Én nem kioktatásként írtam, amit Ugrifülesnek írtam, csupán arra reagáltam, hogy ő nem ismerte el a „filosz, erosz, agapé” megkülönböztetéseket. Még csak nem is fitogtatni akartam a nagy tudásom, csak leírtam tapasztalataimat. Nem is foglaltam mindenben állást, éppen azért, mert nem okoskodni akartam, hanem tapasztalatot megosztani.
Ami a görög szavakat illeti: épp Te hívtad fel a figyelmem s Csia-függelékre, amit le is töltöttem, el is olvastam, és ugye elég következetesen hivatkozik ő is azokra a görög szavakra, amelyeket egyazon magyar szóval adnak vissza a fordítások: lélek és szellem.
Mindezekre én azt mondom, ha valakinek ez segít, hogy jobban megértsen dolgokat, akkor bizonyára nagyon hasznos a görög szavak emlegetése, de ha ez érdektelen számára, annak sincs különösebb jelentősége. A „felebarát” kifejezés boncolgatásába meg nem én mentem bele, szerintem egyszerűen kinek mi kelti fel jobban az érdeklődését.
(A bibliaiskolai kérdésekről szerintem nem velem beszélgettél, legalábbis nem emlékszem:))
Üdv: Sophia
Ugrifüles is tud erről, és nyilván nem erósszal szereti testvérét, meg felebarátját, férjes asszony.
Ha tagadja ezt a szrágást, tán azért van, mert nem az adatott nekünk, hogy rágódjunk a szavakon, és mindenki tanuljon meg görögül (Jézus sem görögül beszélt). Hanem, hogy Isten ad bölcsességet a Tőle kérőknek, Isten vezeti Övéit. Az álhatatlanok meg nem Tőle kérnek, nem képesek hittel kérni, hanem okoskodnak, megtanulnak görögül, és szavaka elemeznek. Írástudók lesznek, kiknek az igazsága elégtelen. Hán Szóló is tetszelegni akar olyan "műveltség"-gel, mi rá ragadt, mer tképezték erre a Hit Gyülekezetében (gondolj csak a haladó bibliaiskolai vizsgakérdésekre, miről beszélgettünk, mennyire távol esnek Krisztustól, tanításától, akaratától).
Ugrifüles ösztönösen megtagadja az ilyen álműveltséggel való vagdalkozást, és tele van szeretettel (miről egy sor fórumkodó is jó bizonyságot tehet, Domestos, Cillit, Ödönke, folio, hogy pár nevet mondjak). Senki, aki ugrifülest ismeri, szeretetbeli hiánnyal nem vádolhatja. A kigondolók,m álhatatlanok inkább elcsavarnak, kötözködnek, sem embert, sem igazságot nem szeretnek, és ugrifülest igyekeznek szembeállítani Krisztussal (hogy nem szeret, hogy rosszul ismeri őt).
Kiegészítés: a testvérek iránti szeretet valószínű azért érződik többnek, mert ott együtt van a filosz és az agapé is. Mint ahogy a házastársi szeretetben pedig jelen lehet mindhárom: erosz, filosz és agapé.
Kedves Ugrifüles!
Csak a teljesség igénye nélkül írom gondolataimat, mivel nem tudnék állást foglalni ebben a kérdésben: ki is a felebarát, de nekem ez nem is problémám.
Azt sem gondolom, hogy vitában állnánk egymással, hiszen az általad írottakat elfogadom, legfeljebb azt mondom, néhány dolgot más irányból közelítünk meg.
Amikor én azt mondom, hogy az erosz és a filosz emberi érzések, ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy lekicsinyelném ezeket. Hiszen ki merné pl. az anyai szeretetet lekicsinyelni, holott az is igencsak emberi érzés. Viszont éppen mindezen emberi érzéseken kívül áll az Agapé! Nekem, amikor még közösségbe jártam, nagyon-nagyon könnyű volt a testvéreimet szeretni. Legszívesebben állandóan csak velük lettem volna, csak velük beszélgettem volna reggeltől estig. Csodálatos volt! Ugyanakkor a környezetmben lévő más embereket nehezen viseltem, és kifejezetten bántott, hogy ezt személyválogatásnak éreztem. Voltak emberek, akiktől egyszerűen iszonyodni tudtam. Nekem állandóan az olyan Igék jártak eszemben, hogy „ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek…”, meg „hogyan mondhatod, hogy szereted az Istent, akit nem látsz, ha az embertársadat, akit pedig látsz, nem szereted” (ez utóbbi idézet nem szó szerint van) – és bántott a dolog.
Aztán amikor évek múlva átalakult a hitem, és talán a személyiségem is változáson ment keresztül, valahogy azt vettem észre, hogy nem kell emberektől viszolyognom, mintha érettebb személyiséggé váltam volna talán, legalábbis ezt így könyveltem el magamban. Az biztos, hogy jobb érzés így tekinteni a környezetemben lévő emberekre. Nem mondom, hogy ez az „agapé”, de nem is elemzem ezt a dolgot. Ha viszont olykor-olykor valaki iránt külön megindultságot érzek, az nagyon jó dolog, és olyankor úgy érzem, hogy ez nem magamból való volt, hanem kaptam. És annak örülnék igazán, ha az ilyen érzések állandósulhatnának bennem, függetlenül az ember személyétől.
De ezek mind csak tapasztalatok a részemről, és nem akarom igeileg boncolgatni őket.
Szeretettel: Sophia
A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.
Ez itt sehol nem beszél felebarátokról, hanem minden emberről.
A felebarátod szeretése (és a felebarátságról szóló példázat) viszont nem beszél minden emberről. (mert nem volt felebarát a kirabló, sem a pap, sem a lévita)
Te azonosnak tekinted az emberek halmazát a felebarátokéval. Én meg nem.
Ha jól láttam, a Biblia topicban fejtegettél olyasmit, hogy oda kell-e adnod a zsebtolvajnak másnap is a tárcádat. Vajon felebarátod-e a kirablód? El kell-e menj vele kétannyira, mint amennyire kényszerít? (= oda kell-e adj kétannyit, mint amennyit elvett Tőled és a szeretteidtől, a családodtól - oda kell-e adnod a gyerek ebédbefizetését IS, hogy kijöjjön a kétannyi?)
Az ingem a felebarátomnak jár.
Ha látok egy kiraboltat, neki jár az ingem, a segítségem, az időm, a sütim - nem pedig az őt kirablónak.
szerintem a testvéri szeretet nem emberi érzés, hanem annál jóval több, és Istentől van. A testvéreket tartozunk azzal a szeretettel szeretni, amelyet a Krisztusban megismertünk. És tartozunk ezzel, apostol mondta, hogy ez tartozás (adósság, amit törleszteni kell). Egymás felé tartozás a testvérek közt. Nem kívülvalók felé tartozás. Nem minden ember tartozása minden ember felé.
A felebaráti szeretet (ami ugyanolyan jellegű, mint önmagad szeretete, hiszen úgy szeresd őt, mint magadat) az viszont emberi eredetű. Nem azonos azzal, amely szeretetet a Krisztusban ismerhettünk meg (hiszen előtte nem ismertük!)
Nem éppen "erről" a mindenki felé irányuló emberi szeretetről kell megismerje Krisztus követőit a világ.... (hanem az egymás felé irányuló, Istentől való szeretetükről)
De hát nem ismerik meg, mert nem látják kitűnni, kiragyogni a testvérek egymás iránti szeretetét. Mert az félre van irányítva a testvérekben hamis kategorizálásokkal "mindenki" felé.
Egymás felé meg marad a langy, meg a szájjal szeretés, a felebarátok mögé soroltatás. Ez valóban nem vonzó, hogy addig jobban vagy szeretve a krisztusiaktól, míg kívül vagy.
De Te pl. az ingemet is odaadatnád velem mindenkinek. Annak is, akinek az nem jár.
Kinek jar az inged? A testvernek, a felebaratnak, vagy? Mit jelent az, hogy menj el az extra merfoldre a romai katonaval, akivel semmi dolgod, sose lattad, es az nem is kotelezo (maga a katona sem kerte - volna - toled)?
AM, nagyon egyszerű: idézd azt, ahol valaki (bárki) azt írja, hogy csak a testvérét tartja felebarátnak. Én azt mondom: ilyet senki nem írt, legfeljebb Te értetted úgy. Ha szerinted írt ilyet ilyen összefüggésben bárki is, akkor mutasd meg, hozd az idézetet.
A többit többször átbeszéltük, nem fogom újra meg újra leírni, mert ugyanannyira semmibe vennéd, mint eddig.
Csak ennyit röviden:
Aztan ott van meg a Hegyi Beszed aranymondasa, ahol Jezus azt mondja, hogy szeressetek az embereket.
Azt mondja: szeresd felebarátodat.
Azt pedig csak Te teszed hozzá, hogy az emberek (minden ember) = felebarát!
És ez a szösszeneted felteszi az egészre a koronát:
De *ahelyett* anyaztal szepen, ahogy megszokhattuk toled.
HOL anyáztam bárhol is? Csak egyet hozz, nem lehet nehéz találnod, ha "megszokhattad" tőlem :)
Ha nem találsz, és nem is vonod vissza azt, hogy megszokott dolog tőlem az anyázás, akkor onnantól ignorállak.
Ez egy ékes példája annak, hogy kiforgatod a másik szavait.
Kinek milyen szavait forgattam ki?
Egyébként AM valóban nem mondta, hogy az én véleményemre célzott. Csakhogy amit úgy állított be, hogy "vannak, akik szerint" - nos, az egész topicban nincs olyan vélemény, mint amilyet ő interpretált.
Na nezd mar. Ha ebben a topikban nem is lattal erre utalast, az meg nem jelenti azt, hogy en se lathattam egy masik topikban (mint ahogyan lattam). Azt pedig vegkepp nem allitottam, hogy az ominozus velekedest betu szerint adtam vissza. Ezek utan kisse meggondolatlansagnak tunik, hogy osszezagyvalassal vadolsz. Nincs itt semmi osszezagyvalas (meg akkor sem, ha te ezt azert er(e)z(het)ed igy, mert mashogy gondolod ezt a dolgot).
Pontatlanul idéztem, emlékezetből. Valójában nem azt írta: "vannak, akik szerint", hanem azt: "Van, aki azt állítja".
Pedig mar azt hittem, hogy kiforgatod a szavaimat.... ;-)
az egyik szerint mindenki (minden ember) felebarát,
Lehet, hogy elsikkadt reszemrol egy apro jelzo: potencialis.
E fórumon is ez megy, még a nagy humanistamindenkifelebarát oncogito is oly igazságtalanságokat képes állítani (topicomat olvasva), oly szándékos összeválogatott gonoszságokat, hogy mit sem ér pl, az ő mindenkifelebarát szövege. De ez korámntsem csak oncogitoról mondható el, actionman sem kisebb e téren nála pl.
Ne hazudozzunk, kerem. Ha allitottam is ossze cserfa-szosszeneteket, egy szoval sem cafoltad oket. Ha tevedtem volna, vagy szandekosan hazudtam, akkor megcafolhattad volna. Nem tetted. De *ahelyett* anyaztal szepen, ahogy megszokhattuk toled. Vajon miert?
Ahogy általában is értéktelen ez a mindenkit szeressünk, én mindenkit szeretek megvallás, aki ilyeneket mond, úgy vélem, inkább még senkit nem szeretett, nem is igen fogja fel, mit beszél, vagy egyszerűen hazudik.
Kikert adta eletet Jezus? Az egesz vilagert. Na jo, nem az egeszert, csak egy valamekkora (akarmekkora) reszhalmazaert: akik hisznek az o neveben. Kik ok? Nem tudom. A kornyezetemben, akiket ismerek, azokrol meg tudom mondani, de az utca tuloldalan a buszmegalloban varakozo XY-rol nem. Ha valakin segiteni kell (felebaratnak kell lennem), akkor ki az, aki eloszor azt tudakolja, vajon a hittestverem-e az illeto (pl. mondjon el gyorsan egy hitvallast - aztan majd meglatom)?
Jezus idejeben (is) az emberek szerettek a sajat fajtajukat (pl. vamszedok a vamszedoket), ebben nincs semmi extra. De Jezus azt mondja, hogy ti meg az ellensegeiteket is szeressetek. Pl. a romai katonanak ne csak 1 merfoldre cipeld a pakkjat (amit jogosan sozhatott rad ekkora tavra), de vidd el 2 merfoldre (ami mar nem volt kotelezo). Ha meg a megszallo katonak iranyaba is ilyen extra szeretetet/szolgalatot var el Jezus, akkor mi alapjan korlatozza barki a szeretetet? En ugy hiszem, ha az ellenseget is szeretni kell, akkor ki az, akit nem kell szeretni? Van ez alapjan olyan ember a foldon, akit nekem nem kell szeretnem? Ketlem.
Felreertes ne essek: Jezus es apostolai is a gyakorlati szeretetrol beszelnek, es nem tudom hirtelen, hogy tudnam igy szeretni a varos tulso oldalan levo embert. De aki epp ott van a kozelemben - szeretetem 'hatokoren' belul - azt mar szerethetem, azzal mar tudok jot tenni. De ettol meg a varos tulso oldalan levo XY nem kerult kivul a szeretnivalok halmazan, max. en eppen nem erem el ot a szeretetemmel (de akkor mar igen, ha pl. egyutt megyunk haza a buszon).
Aztan ott van meg a Hegyi Beszed aranymondasa, ahol Jezus azt mondja, hogy szeressetek az embereket. Nincs ott semmi megszorito kitetel, ami megengedne, hogy egyeseket ne szerethessunk. Ez alapjan gondolom azt, hogy minden embert szeretni kell. Nem azt mondom, hogy mindenkit ugyanugy, en pl. nem lennek kepes akarkiert meghalni (bar nem bannam, ha ennyire tudnam az embereket szeretni).
Filosz meg erosz meg agapé szerinti felosztást (kategorizálást) nem találtam a Bibliában.
Mert a magyar szeretet szo mind a harmat magaban foglalja (jellemzoen ezzel forditjak) mind a 3 gorog szot.
Jézus egész élete, példái mutatták, nem mindenki felebarát. Máshogy viselkedett azokkal, akik Isten népétől idegenek voltak, és ez a megkülönböztetés egész életében, tanításában, egyetlen parancsolatában is szerepel.
Ez az erveles santit: a samaritanus nem volt Isten nepebol valo. Az 'egyetlen' parancsolat meg szerintem nem a felebaratokrol szol. Olyan esetrol is szo van, amikor egy katonanank vajmi keves koze van Isten nepehez, de emberseges es igazsagos.
Meg 1 kerdes: ha en X-nek a felebaratja vagyok, akkor X az en felebaratom is egyuttal?
Bocsánat, hogy közbeszólok, de az "erosz, filosz, agapé" felosztásról én is tudok.
Ismereteim szerint a filosz jelenti a testvéri szeretetet (ami még emberi érzésnek számít, ugyanúgy, mint az erosz), az agapé pedig az isteni szeretetet, amit csak Ő tud adni azoknak, akik Belőle táplálkoznak - én így tanultam, és tapasztaltam is a különbségeket.
Honnan vetted ezt a samuráj nevet? Valahogy igy hangzik: mindenkit szeretni nem lehet, de jót tenni, mindenkivel lehet?
A felebarát, nem fejezheti ki az igaz ismert -kipróbált barátot, mint az irgalmas samaritánus se ismerhette a kirabolt, vérében haldokló embert, de bizon kötelességünk, ide nem kellene törvény, hanem ha én lennék a hellébe, mit tennék magammal?
Mondjuk egy megvilágosult Lélek, nem tudna mégse gyülölködni, hanem azt hogy az embert szeretem, de most az embertelenséget nem, mehetünk- e ennél tovább, mert még az ellenségedet is szeretned kellene?
Felebarát, akit látásból ismerek? Ha bármilyen előljáró, mig adó lesz, meg kényszeradóból élnek, addig bizon, nagyon is, meg kell erőltettni magamat, hogy egy lumpra, mind az, aki pénzért segit a másikon, vagy megszálló római catona, tudod nehéz még azt is mondani, fele, inkább fenebarát? de megne egye...
Szerintem a szeretet képessége nélkül nem lehet gyakorolni irgalmasságot. Viszont irgalmassággal mindenki felé tartozik a felebarát. A többit számold ki...
