" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Paw-paw: 2 hete kóstoltam én is először, finom volt, bár mást vártam. Mangósat, de arra nem hasonlít. Lányom fogalmazta jól: mint az avokádó... Édes avokádó :) Ez nem pont igy van persze. Inkább a krémessége hasonlít rá (bár annál kicsi szaftosabb), ill. a kanalazás (ill. ahogy eléred a vékony héjat a kanállal.) Szóval savtartalom semmi, de ettől függetlenül ízletes, és [nagyon] illatos. Az illata nagyon sajátos. Az nem igaz szerintem, amit olvastam, hogy olyan, mintha leöntötték volna kölnivel, hogy túl zavaró az illata. Bár az lehet hogy más fajta volt, vagy túlérett.
Sunflower-t és Prima-t ettem, utóbbi jobban ízlett. A Príma illata, zamata nekem kiegyensúlyozottabb volt, a Sunf. aromái egy kicsit tolakodóbbak.
Utána jól felfordult a gyomrom, lányom ki is hányta, de nem kell félni, előfordulhat az első után (mások is erről számoltak be :)
Keveset kell enni elsőre szerintem, max. felet. A második már OK. Nagyon tartalmas étel. Érzi az ember, hogy "valamit" evett. Mint a búzasör a sörök között, szinte jól szoktam lakni 1 üvegtől is...
Szóval a papau szerintem annyira különleges, hogy elsőre a szervezet nem tud mit kezdeni vele, nagyon hozzá kell szokni, de ez a cél! :)
De rég jártam erre,és látom szép a termés,melyhez gratulálok és irigykedem is egyben!Tavasszal bátorkodtam megkérdezni hogy kaphatok legalább egy vagy ha csak egy fél indián banánt megkóstolni asszonypajtással.Az Én fáim még csak 2 évesek és kíváncsi lennék az ízére ha már annyian dicsérik.Mert ha tényleg nagyon finom akarok még beszerezni csemetét belőle,talán találok jó árasan.
Az enyém spontán is terem egy keveset. A citrom US119 oltvány. Sárgul a tipo. A fügének még kéne egy hónap jó idő. A leander oltás elronthatatlan. Az egyik hurma oltás talán tud még valamennyit öregedni. Kivicsendélet. Kései végzetfa.
Ártéri gerilla tevékenységet észlelek a közelemben smaragdfa, paw-paw, jujuba és kivi témában. Ki lehet az? :;..(
Két oka lehet az állításnak, ha valaki a magoncok genetikai azonosságát, illetve az utódok egyoldalúan kiemelt jó tulajdonságait állítja az Asiminánál, az egyik az ostobaság, a másik a profitéhség. Azt hiszem mindegy mi az ok, a probléma igazán, hogy rengeteg embert vezet félre. És mindezt eljátsszák sokan több más, kevéssé ismert növényfajnál. És a félrevezetett emberek ezeket a hamis infókat viszik tovább. Szánalmas.
Minden ellentétes híreszteléssel szemben az az igazság, hogy az asimina is ugyanúgy működik, mint az egyéb növényfajok:
Cseresznyéből, barackból, szilvából, vagy bármely más fajból vannak öntermékeny és nem öntermékeny fajták.
Ha ezeket magvetéssel szaporítjuk, nem lesznek azonosak az anyanövénnyel, a rajtuk termő gyümölcsök eltérő méretűek, alakúak, érési idejűek stb. lehetnek, a növény nem biztos, hogy megtartja az anyanövény öntermékenységi tulajdonságát. Egy nemesített fajta magonc utódainak nagyobb hányada fog az anyanövénynél előnytelenebb tulajdonságokkal rendelkezni, kis hányada megközelítően azonosakkal és egy nagyon-nagyon pici hányada előnyösebbekkel.
Nem véletlenül alkalmazzák az oltást, vagy a mikroszaporítást a fajtaazonosság fenntartására. Ugyanakkor a magoncok szelekciója növénynemesítői feladat. De magvetéssel előállított szaporítóanyag egyedeiről azt állítani, hogy azok minden tulajdonságukban azonosak az anyanövénnyel, nagyon gátlástalan csalás! Ilyen már nagy méretekben megtörtént a kivivel ... a következményeit ismerjük!
Nos, végeztem egy mérlegelést. A két bemutatott darab négyes és ötös fürtről származik. Szándékosan nem a fellelhető legnagyobb/legnehezebb példányokat tettem a mérlegre, hanem a szebb fürtökről való JELLEMZŐ méretűeket.
Az alábbi viszont egy olyan egyes (nem fürtös) példány, amelyik egy, még éppen-éppen elérhető magasságban lévő ágról való.
Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a nem öntermékeny fajták esetében az idegen beporzás ELENGEDHETETLEN feltétele a termésképzésnek. Ezen túlmenően a példa valóban azt is bizonyítja, hogy mekkora jelentősége van a beporzás megfelelő voltának (gyakoriságának/intenzitásának).
"a kezzel porzas es annak kovetkezmenye a jo kotodes nem eredmenyezheti a termes elaprozodasat?"
A megjegyzés jogos, csak az előjel fordítandó meg.... a be nem porzott, felső ágakon EGYÁLTALÁN NINCS termés, a köztes zónában egyesek, vagy max. kettesek, aprók, a jól elérhető, intenzíven beporzott alsó ágakon fürtösek, nagyok és sok. A maximális méretük akkora, amekkorát ez a magonc tud.
Én elégedett vagyok a mérettel, ahhoz képest, hogy nem oltott, nemes fajta.
Mindjárt végzek egy mérlegelést, mert lehet, hogy a fotó csal.
Ma leszedtem 2 visszamaradott gyümölcsöt.Így néz ki nyílván tudna pirosodni.Bár furcsa, mert valamelyik kifejezetten vaj, illetve krémszínű.
Viszont nagy örömömre hozza a megszokott "édeskés" gránátalma ízt.Nagyon jó érzés, hogy még ha nem is sokat, de tudok nevelni az egyik kedvencemből, illetve sikerélmény.
Úgy, hogy sajnos a közelében lévő diófa kb "elvesz" tőle naponta 1-2 óra teljes napfényt ami egy nyár alatt igen jelentős. Szóval ősszel lombalakítás lesz:-)
Nálam a mézbogyó produkálja ugyanezt annyi különbséggel, hogy ez először elszárad. Mikor semmi életnek jele nincs, elkezd hajtani, és virágozni.
Jobbra-balra virágok, középen már termés. Tavaly ilyenkor nem érett be, idén sem lesz ideje, de ha ismétli önmagát, jövő tavasszal úgy terem majd mintha misem történt volna.
l
. A fügénk az elmúlt 3 nap alatt szinte a duplájára nőtt és sötétedik..De a fajtáját nem tudom.Szerintetek mi lehet?Illetve mikor érett?
