Miért hagyták őket szétverődni? Ha túl voltak terhelve a vonatok, vagy túl gyorsan mentek, akkor büntessék meg a céget!!!
Ha lassan is, de fenn kell tartani a forgalmat!!! Kell az a vonal!!! A Szekszárd-Bátaszék is 40-né zülött a gondos pécsi PFT-zés mellett, ha jól tudom, úgyhogy a 40 nem akadálya az IR-nek!
Azért az emeletes lassújel nem "csak úgy" megy ám. Ha a sínvégek szétverődtek (a kővonatok miatt erre reális az esély), már 40-es tempónál is akkorát üt a Bz-re, hogy az a járművet rongálja.
Na ja De ha az 5-ös megvan, akkor már a 45-össek kée összekötni!
Mivel félő, hogy nem jut Putyinka, ezért Interpicivel kéne lebonyolítani a közlekedést, természetesen IR vonatként. És a Bzmot a könnyebb súlya miatt a 40-re lekorlátozott 45-ösön is mehetne 50-60-nal (emeletes lassújel).
Komárom-Sárbogárd IR lenne, átszállással a Sárbogárd-Baja IR-re. Vagy vegyesen mennének Baja-Komárom Putyinkák és IP-k.
"De viszont a fel-lerakodás 1 órája nekem kicsit soknak tűnik. Ha nem elég hosszú az alagút, az már komolyabb időveszteség nem? (és itt az alagút hossza cirka 35 km, ezalatt a kamion kétszer végigérne rajta)."
Az a RoLa valahonnan északról jön (asszem Bázelböl) és megy le Olaszországba. Eddig is járt, csak eddig egy óra alatt mászta meg a hegyet, most meg pik-pak 25-30 perc alatt átmegy az új alagúton. Nem raknak ott kamiont vonatra. A fenti (régi) alagútban van autószállítás.
A magyarországi vasutak térvesztését kiterjesztetted Európára, ami nagyon helyes, hiszen mindig célszerű más helyeket, más eseteket is tanulmányozni, mert az nagymértékben segít a vizsgált folyamat természetének megértésében. Viszont egyelőre kilyukadtál annál, hogy EU-szerte azért vesztett teret az utóbbi évtizedekben a vasút, mert az EU vasútellenes. Svájcot vizsgálva azt látjuk, hogy az ottani vasutak felszereltsége kielégítő, piaci pozíciójuk stabil. Svájc nem EU-tag. Ezek után levonod a következtetést: ha az EU vasútellenes, a svájci vasút helyzete pedig stabil, az abból adódik, hogy nem Svájc EU-tag.
Erről eszembe jut a régi történet. A tudós fog egy bolhát, és azt mondja neki: "ugorj!" A bolha ugrik. A tudós (micsoda állatkínzás!) kitépi az egyik lábát, aztán megint kiadja az "ugorj!" parancsot. A bolha ugrik. Kitépi még egy lábát - a bolha ugrik. Miután kitépte az utolsó lábát, hiába mondja neki, hogy "ugorj!", a bolha nem ugrik. Végül megírja a tudományos értekezést, amely arról szól, hogy ha egy bolhának kitépjük az összes lábát, akkor megsüketül.
Szóval az EU-tagállamokban az utóbbi évtizedekben tényleg piacot veszített a vasút. Svájcban tényleg stabil a vasút helyzete (amiből egyébként még nem következik, hogy nem vesztett piacot). De nem az az egyetlen lehetséges megfejtés, hogy "Svájc nem EU-tag".
Véleményem szerint lesz. Decemberben menetrendváltástól. Elsősorban az Alföldön. Tippeket nem tennék közzé, akinem van egy kis sütnivalója és ismeri a nyári sokvonalas tervezetet, az láthatja... Újranyitás? HA addig nem verik szét a vonali berendezéseket, a komárom környéki vonalaknál látok esélyt, illetve a 11-es Veszprém-Zirc szakaszánál a hétvégi közlekedés helyett lesz naponta, valami, talán 3-4 pár vonat. Többen nem bízom, mert a politikai/választási ígéretek számomra a "sci-fi" kategóriába tartoznak.
Igen, én is gondoltam arra, hogy akár egymás után lényegileg konvolyban is haladhatnak a vonatok, ekkor nagyobb kapacitást érhetünk el, mintha irányonként felváltva menne egy-egy vonat. (Persze 2 vágány esetén ilyen probléma már egyáltalán nincs)
De viszont a fel-lerakodás 1 órája nekem kicsit soknak tűnik. Ha nem elég hosszú az alagút, az már komolyabb időveszteség nem? (és itt az alagút hossza cirka 35 km, ezalatt a kamion kétszer végigérne rajta).
Lötschberg alagúton gondolom lesz Ro-La forgalom. Személyautókat is fognak itt fuvarozni, vagy csak kamionokat? (ha jól emlékszem az egyik svájci alagútban személyautókat is szállítanak).
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a svájci vasúthálózat teljes egészében villamosított. (a keskeny nyomközűek is)
A domborzati viszonyok miatt, szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre villamos energia. A vasutaknak saját erőműveik és hálózatuk van.
Ehhez semmi köze az EU-nak.
Ez adottság, amivel élnek.:-)
Egyébként a svájci autópálya hálózat az egyik legsűrűbb Európában.:-)
A sóherság mellett másik jellemzőjük, hogy képesek voltak a közlekedés szervezés terén , rendszerben gondolkodni és a kitűzött célokhoz hozták létre az eszközparkot és a szervezeti rendszerüket is.
Kamionnal csak 80-nal mehetsz, míg a vonat mehet gyorsabban is! Nemcsak az idő számít, hanem az is, hogy egy sávot foglalnak, amit így nem kell megépíteni.
Igen, ez valóban igaz, hogy területfoglalásban jóval kisebb a vasút helyszükséglete.
De gondoljunk bele, hogy mit és hogyan akarunk szállítani. Ha az árut vasúti rakományként, normál vasúti teherkocsiban feladva szállítjuk, akkor valóban igaz lehet.
De mi van akkor, ha pl egy bázisalagútban Ro-La vonatot akarunk közlekedtetni, az imént említett egyvágányú pályán? Vajon egységnyi idő alatt átbocsátott jármű darabszámban akkor is nagyobb lesz a kapacitása? Mert míg felrakják a kamionokat a vonatra, majd a túlvégen larakják, addig azok már több, vagy többtíz kilométert megtettek volna az alagútban.
Nem tudom, milyen széles a vasúti űrszelvény, a lényeg, hogy egy vágány kibaszottul sokkal kisebb, mint hat sáv, ugyanakkor kb. ezeknek egyezik meg a kapacitása egymással.
Pedig a lényeg pont az lenne, hogy az adott kapacitáshoz szükséges tényleges magassági és szélességi méreteket adjuk meg. Az, hogy a tényleges közlekedési pálya önmagában milyen széles, még édes kevés, mivel az alagút méretei ennél nagyobbak lesznek.
Most rákerestem, a Mont Blanc alagút kb 8 és fél méter széles 2 sávval, így 20 méterbe a 4 sáv is bőven beleférne, nemhogy 25-be. Vasútnál a 3-ba még egy szerencsétlen vágány sem lényegileg. Így ebből a szempontból akárhonnan nézem kissé fals az összehasonlítás.
9.: "Annyit azért ők sem vonatoznak. Igaz, hogy van ca. 15%-nyi vonatozó, de a buszosok aránya viszonylag kicsi, mert a busz csak ráhord a vonatra, így az elővárosival együtt lehet olyan 22-23%, míg nálunk 30% a tömegközlekedő (az elővárosival együtt, gondolom a szerződéses buszokat is beleszámolva) Igaz, az egy főre jutó utazások száma magasabb, így ténylegesen több a vonatutas, de az autós is, mint nálunk." Tehát akkor nem állnak jobban ebben a tekintetben, mint a magyarok.
Azért mégis jobban állnak, mert nem kényszerből, hanem önkéntesen választják a vasutat!
Egy kis szőrszálhasogatás, nem személyed ellen irányul:)
1.: "Svájc domborzati viszonyai miatt drága a közúthálózat kiépítése." Nehéz terepen utat építeni olcsóbb, mint vasutat.
2.: "Sok a védett vagy védelemre szoruló táj, amire vigyáznak." Nálunk is vannak ilyenek (pl a nemzetközileg híres szegedi Fehér-tó madárrezervátum, épp most épül tőle néhány kilométerre az M43-as)
3.: "Nincsenek nagy svájci autógyárak." Magyarországi nagy autógyárak sincsenek. Azok a kicsik, amik itt vannak, azok is külföldiek.
6.: "A polgárok odafigyelnek a környezetvédelemre." Szerintem a magyarországi lakosság is odafigyel a környezetvédelemre olyan arányban mint a svájci, de ez kevés ahhoz, hogy a magyar kormány vasútbarát legyen.
7.: "Saját érdekük odafigyelni a környezetre, mert a globális felmelegedés elolvasztaná a sípályák havát, így nesze neked túrizmus." Ha Svájc oda is figyel a környezetvédelemre, de a világ többi országa továbbra is számolatlanul ontja magából az üvegházhatású gázokat, akkor is elolvad a svájci hó.
8.: "Sok pénzük van." A magyaroknak is. Csak adó formájában elveszi tőlük az állam.
9.: "Annyit azért ők sem vonatoznak. Igaz, hogy van ca. 15%-nyi vonatozó, de a buszosok aránya viszonylag kicsi, mert a busz csak ráhord a vonatra, így az elővárosival együtt lehet olyan 22-23%, míg nálunk 30% a tömegközlekedő (az elővárosival együtt, gondolom a szerződéses buszokat is beleszámolva) Igaz, az egy főre jutó utazások száma magasabb, így ténylegesen több a vonatutas, de az autós is, mint nálunk." Tehát akkor nem állnak jobban ebben a tekintetben, mint a magyarok.
10.: "náluk nem a pénzlenyúlás az elsőszámú szempont" Hát, nem tudom. Biztos hogy így van?
És az egésznek a végére odateszek egy :))) jelet, hogy lásd, baráti meccsről van szó, nem hitvitáról.
10. Ott nem a lenyúlás az első. (Már többszáz éve élnek békében és gazdagságban.) Bár nem mondom, hogy szentek, de talán a puritán kálvinista szemléletmód jobban érvényesül.
1. Svájc domborzati viszonyai miatt drága a közúthálózat kiépítése. 2. Sok a védett vagy védelemre szoruló táj, amire vigyáznak. 3. Nincsenek nagy svájci autógyárak. 4. Nincs svájcnak kőolaja. 5. Nem EU-tag. 6. A polgárok odafigyelnek a környezetvédelemre. 7. Saját érdekük odafigyelni a környezetre, mert a globális felmelegedés elolvasztaná a sípályák havát, így nesze neked túrizmus. 8. Sok pénzük van. 9. Annyit azért ők sem vonatoznak. Igaz, hogy van ca. 15%-nyi vonatozó, de a buszosok aránya viszonylag kicsi, mert a busz csak ráhord a vonatra, így az elővárosival együtt lehet olyan 22-23%, míg nálunk 30% a tömegközlekedő (az elővárosival együtt, gondolom a szerződéses buszokat is beleszámolva) Igaz, az egy főre jutó utazások száma magasabb, így ténylegesen több a vonatutas, de az autós is, mint nálunk.
Azért írtam kalibert, mert a falvastagság sokmindentől függ, ugyanakkor a sínek és az autópálya felépítménye kb. ugyanakkora, tehát az nem lényeges az összehasonlítás szempontjából, ellenben összezavarja az olvasót. És a rosszindulatú, vasútbarátnak hazudottat is.
A szélességeket direkt nem tényleges kiépítésre (Lötschberg-bázisalagút, Phyrn-autópálya, srb.) adtam meg, hanem a közel azonos kapacitású összeköttetésekre vonatkoztatva. Lehet, ezt hangsúlyoznom kellett volna, de azt gondolom, az adatoknak mindenki előtt ismerteknek kell lenniük, és be kell, hogy ugorjanak, ha látják őket.
Vasútnál a felsővezeték van kb 5 méter magasan a sínkorna felett, így valószínűleg abba a maradék 1 méterbe nem fér bele annak a felfüggesztése, illetve a vasúti jármű alatt a sínek, leerősítések, esetleg az ágyazat, vagy az alépítmény.
Szélesség tekintetében pedig eleve az űrszelvény majdnem szélesebb 3 méternél, így a minimális szélesség 4 méter felett lesz (Sztem 4 és fél méternél nem szűkebb). Pláne érdekes a helyzet, ha fúrópajzzsal épül, mert a kerek keresztmetszet miatt ugyanolyan széleset kell fúrni mint amilyen magasat (pl Csalagút). Ráadásul ez még csak egy egyvágányú vasútvonal, kétvágányú esetén szorozd be kettővel (Mivel a Lötschberg is kétvágányú).
Inkább: még a végén kiderül, hogy micsoda sóherek, nem akarnak a drága közúti alagút elkészítésére sok pénzt áldozni, ezért az olcsóbbat választják :))
