A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Azt se tudja a fény, hogy egyes ismerethiányos okoskodók mindenféle "közegeket" feltételeznek neki. A fény csak úgy csinálja, amit csinálnia kell. Ösztönből.
Természetesen hülyeség lenne külön emlegetni, hisz azt minden fizikus tudja, hogy specrel az áltrelnek az a speciális esete, amiben elhanyagolható a gravitáció. Hasonlóan, ahogy az elektrosztatika az elektrodinamikának az a speciális esete, amiben elhanyagolható a töltések mozgása.
Az csak a te szamárságod, hogy a kettő ellentmondana egymásnak. Pont ezekből látni azonnal, mekkora kókler vagy.
Ha valóban ismernéd a relativitáselméletnek nevezett katyvaszt, akkor tudnád, hogy az "általános relativitáselmélet" nem a relativitásról szól, hanem egy olyan gravitációelméletnek készült, amelyben nincs gravitációs erő. Tehát ez nem a relativitásról szól.
A mozgás, az idő, és a távolság relativitásáról a "speciális relativitáselmélet" szól. Abban az időben, amikor az idézett szöveg íródott, Einstein még hitt a gravitációelméletében (áltrel), de már nem hitt a specrelben. . Ezért írta ezt:
"...az általános relativitáselmélet ugyanis, amelynek elvi szempontjaihoz a fizikusok nyilván mindig ragaszkodni fognak..."
Később a téridőre alapozott áltrelt is megtagadta.
De ha értenéd a szöveget, akkor azt is észrevennéd, hogy a specrelt már nem említi. Vagyis ekkor már tudta, hogy nem kell ragaszkodni a specrel elveihez (amelyben nincs éter, a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi) a jövő fizikusainak. Nagyon beszédes, hogy a specrelt már nem említi, hiszen már ekkor már úgy gondolta, hogy mégiscsak létezik éter, és a fénysebesség sem állandó.
Persze tudom, hogy ezt te soha nem fogod elfogadni.
"Az új fizika a relativitáselmélet bukásával kezdődik."
Tehát sohanapján kiskedden.
Hogy értsed is: a relativitáselmélet bukására ne várj féllábon, mivel soha nem fog megbukni. Lehet, hogy jön egy PONTOSABB elmélet, de az meg matematikai átalakításokkal vissza fogja adni a teljes relativitáselmélet egyenleteit "egyszerűsített" esetekre.
Pont mind a matrjoskák: az újabb és nagyobb hatáskörű egy-az-egyben magában foglalja a régebbieket is.
Ha szerinted bukik a relativitáselmélet, akkor miért érvelsz az "éter" létezése mellett egy olyan Einstein idézettel, amiben éppen az általános relativitáselméletre alapoz?
"az általános relativitáselmélet ugyanis, amelynek elvi szempontjaihoz a fizikusok nyilván mindig ragaszkodni fognak, kizár egy közvetlen távolhatást; minden közelhatás-elmélet azonban eleve feltételez folyamatos mezőket, tehát feltételezi egy »éter« létezését is. "
„Noha az elektrosztatikus erők ugyanolyan inverz négyzetes törvény szerint függenek a töltések távolságától, mint ahogy a gravitációs erők függenek a tömegek távolságától. A szabadon mozgó egynemű töltések miért törekednek mégis az egyenletes eloszlás felé, míg a szabadon mozgó tömegek éppen ellenkezőleg?”
Nem erre adta válaszul iszugyi a gravitációs töltést? Ami egy részecskében az elektromossal együtt található.
Ahelyett, hogy elismernéd, ez lehetetlen a gravitációs instabilitás miatt.
Ez az instabilitás egyáltalán nem valami speciálisan kozmológiai jelenség, hanem a gravitáció elemi tulajdonsága. Tudod-e miért? Miért nincs elektrosztaikus instabilitás? Noha az elektrosztatikus erők ugyanolyan inverz négyzetes törvény szerint függenek a töltések távolságától, mint ahogy a gravitációs erők függenek a tömegek távolságától. A szabadon mozgó egynemű töltések miért törekednek mégis az egyenletes eloszlás felé, míg a szabadon mozgó tömegek éppen ellenkezőleg?
