"a szemtanúk vallomásai, akik mind német gépeket láttak."
Szóval a németek előre megbeszélték a magyarokkal, hogy majd a saját gépeikkel bombázzák Kassát meg lövik a rahói vonatot? Érdekes. És nem aggódtak amiatt, hogy ez visszafelé is elsülhet, ha a magyar szemtanúk többen vannak és erőteljesebben kürtölik szét a történteket?
Kassát a háború alatt minkét oldal bombázta számtalan különböző vállalat által gyártott löszer maradvány kerülhetett elö. Aztán lehet, hogy 51 éve , vagy 48 éve voltak a földben.
Ha régi emlékezeti foszlányaim nem csalnak, akkor valami Krúdy Ádám nevü, Kassán szolgáló reptéri katonatiszt visszaemlékezései voltak évtizedekig az elfogadottak.
"Mikor volt magyartöbbség a magyar történelemben Magyarországon? Most."
Csak nem idegengyűlölő vagy? Ejnye-bejnye. Látod, én megtűrném a más nemzetiségűeket a hazámban, akkor viszont kíméletlenül picsán kell billenteni őket, ha a szakadárságon jár a fejük, de egyébként sem miattuk, hanem a területeinkre éhes anyaországaik miatt szakították el országrészeinket.
Hát ez az! Semmi. A jó politikus távoltartja kis országát a fegyveres konfliktustól a hülye meg maga ajánlkozik.
De lett volna, mert a németek úgyis megszálltak volna minket, a szovjeteket sem érdekelte különösebben, hogy semleges-e egy ország, amely az útjában van.
Egészen más pozicióban került volna ki az ország a háborúból.
A magyar vezetésnek pont az volt az érdeke, hogy a szovjetek a saját országukban szenvedjenek vereséget.
1917. május közepén a német és az osztrák vezérkar bécsi együttes ülésén elfogadták azokat a közös lépéseket, amelyek az oroszországi Ideiglenes Kormány politikai eszközökkel való megdöntését célozták. Ezután a németek még határozottabban segítették a bolsevikokat Lenin hatalomra juttatása érdekében.Hazautazásával Lenin utat mutatott a még Svájcban maradt orosz emigránsoknak.
Nekekmezmár fársztó..ott van alább,hogy nem csak ott voltak események..még a szemtínú is mást mondott a szabad világban és még 50 év múlva is kerültek elő orosz feliratú repeszek!
A német hatóságok mindenütt figyelmesek voltak hozzájuk s gondoskodtak ellátásukról. A gyermekek még tejet is kaptak. Lenin vonata Berlinben megállt, s hét órán keresztül egy holtvágányon vesztegelt, ahol a Külügyi Hivatal tagjaival találkozott.
43 Saßnitz-ban pedig, ahol a vonat késése miatt az április 11-éről 12-ére virradó éjszakát töltötték, „jó szállást kaptak egy zárt helyiségben”. Másnap kompon keltek át Svédországba.44
Nem nem változtatta meg, és már akkor 41 ben is német gépekről beszélt a Bárdossynak írott levelében, melyről Horthy Miklós is megemlékezett, éppenúgy mint a Bárdossy perében tett vallomásában.
De nyilván már '41 ben is szovjet ügynökök kényszerítették rá :DDDD
ok..ok..bemutattad rendesen a németek,hogy szervezték,finanszírozták és logisztikálták Lenin álforradalmát,már csak a német finanszírozás forrása maradt ki..köszönjük,elég volt ennyi,térjünk vissza a topic témájához..
Ausztria-Magyarország vezető személyiségei, elsősorban Czernin külügyminiszter és a katonák egyetértettek a döntéssel, csak Károly császárnak voltak aggodalmai. A német diplomaták azonban értettek az osztrák diplomaták aggodalmainak eloszlatásához.
Lenin elutazására Zürichből a német hatóságok által megállapított időben, 1917. április 9-én, menetrend szerint 15 óra 10 perckor került sor. A 33 utas között 19 bolsevik volt, Lenin és felesége mellett közeli munkatársa, Grigorij Zinovjev és Karl Radek.
41 Az emigráns bizottság határozata ellenére történő elutazás lármás kiabálás közepette történt; az elutazókat „provokatőröknek, lumpeneknek, disznóknak” nevezték.42Az utazás Singen-Offenburg-Mannheim-Frankfurt/Main-Bergen-Saßnitz útvonalon zavartalan volt.
A bombák maradványait Werth Henrik produkálta jóval a támadás után. Semmi más bizonyíték nincs rá mint Henrikünk szava. Csak annyira hitelesek amenyi becsülete Werth Henriknek volt. Henrikünknek meg ki volt adva hogy a Szovjetuniót meg kell támadni, kéne hozzá ürügy. Mikor előálltak vele, már bőven rendelkeztek szovjet bomba maradványokkal máshonnan.
Lássuk csak mit is mondott erről.
Kérdés: Milyen formális ürügyet használtak fel a Szovjetunió elleni hadüzenethez?
Werth Henrik:Miután a háborúba való belépés kérdése el volt döntve, nem okozott nehézséget ürügyet keresni. Ebben az esetben Kassa város szovjet repülőgépekkel történő bombázása szolgált ürügyül.
Ezzel szemben állnak a szemtanúk vallomásai, akik mind német gépeket láttak.
Nézz utána akármelyik történelemkönyvben, hogy Hitler az egész Felvidéket felajánlotta, de a magyar vezetés békés úton akarta elérni a revíziót, így ezt visszautasította.
Felőlem fogadhatsz is ebben velem, de én leszek, aki utoljára nevet.
"Úgy kezdődött, hogy a magyar fél akart beszállni a háborúba már akkor amikor a német még nem kérte tehát magyar hibáról volt szó."
És mi volt az akadálya a beszállásnak? Mehetett volna rögtön neki az ország a muszkának, akár a románok meg a szlovákok, mégis egy incidens jelentette a hadiállapot beálltát.
Aztán meg küldhette volna a magyar vezetés az egész hadsereget lelkesen, ahogy a németek kérték, mégsem tették.
"Nem lett volna ennyi halott és nem a vesztes oldalon fejezte volna be a háborút."
De lett volna, mert a németek úgyis megszálltak volna minket, a szovjeteket sem érdekelte különösebben, hogy semleges-e egy ország, amely az útjában van.
A magyar vezetésnek pont az volt az érdeke, hogy a szovjetek a saját országukban szenvedjenek vereséget.
A német vezérkar megküldte a berni követnek a technikai utasításokat: a német határ átlépése Gottmadingennél; a csoport szállítása Saßnitzig; a csomagok leplombálása, nincs útlevél-ellenőrzés; két darab II. osztályú vasúti kocsi rendelkezésre bocsátása. A Külügyi Hivatal kérésére Ludendorff tábornok kísérőnek báró Arwed von der Planitzot, a szász gárdalovasság századosát nevezte ki. Plattent is megerősítették szállítmányvezetői pozíciójában. Időközben, április 6-án Romberg német követ
„szigorúan bizalmasan” értesítette a genfi császári főkonzult, hogy a szocialista Plattennek Gottmadingen-Saßnitz viszonylatban adjon ki vízumot. A magas útiköltségre való tekintettel a hazautazók III. osztályú kocsit kértek, amelyet a német nagykövet taktikai megfontolásokból támogatott. Azt is szorgalmazta, hogy a sajtóban ne jelenjen meg semmiféle tudósítás az utazásról. 1917. április 11-én a Züricher Morgen Zeitung-ban így csak egy rövid, ártalmatlan hír jelent meg az orosz csoport elutazásáról, akik között „asszonyok és gyermekek” is voltak.
Franciaország, Németország, Lengyelország, Svájc, Svédország és Norvégia vezető
„internacionalistái” közös nyilatkozatot adtak ki: Lenin és hívei visszatértek Oroszországba, hogy a „forradalomért dolgozzanak”, s így segítsenek valamennyi ország proletariátusának – beleértve Németországot és Ausztriát is – saját kormányuk elleni forradalmi harcának. Ilyen körülmények között a forradalmárok nemcsak jogosultak, hanem kötelezettek is az Oroszországba való visszatérés számukra felkínált lehetőségének elfogadására.39
Amit a retek vörösök megtettek egy hagymázos álom érdekében, ( ezt a vörös erõszakkal megtunerolva), azt egy más erõ is megtehette volna.
De az emberek sajnos mindig a leghazugabbaknak hisznek, pontosabban azoknak, akik jól tudják egy adott pillanatban, hogy mit kell hazudni, azaz mire vevõ a hülye tömeg.
