ez valahol a berlini magasvasúton (S-Bahn?, U-Bahn?) készülhetett, a háttérben Kelet-Berlinnek tünö épületek, de hogy hol, arról singom fincs, ahogy Stefan barátom szokta volt mondani. Azért ide, mert nem megfejtés.
A kormányzó csak Komáromban és Kassán fordult meg ez ügyben, ami nagyon távol áll az általad vízionált rohanástól... (egy meglepően korrekt írás a hvg-ből)
Bizonyára az I. Bécsi döntést követő felvidéki "visszafoglalás" áll a felfokozott érdeklődés mögött. A sajtós buszokon krizantém csokrok láthatók. A lovas tengerész akkor végig rohanta a felvidéket.
Látom, hogy a helyszín még mindig talány. Az autóbuszok közül a baloldali MÁVAG N26-38 (BSZKRT tulajdonú), a jobboldali pedig MÁVAG-Mercedes N2 (MÁVAUT tulajdonú) lehet.
Pégés olvtárs Megfejtések-beli hsz-ában szóba került a Görlitz-i Plattnerstraße.
A Plattnerek olyan kovácsok voltak, akik hidegen kovácsoltak lemezböl vérteket, amúgy céhekbe tömörültek ök is, mint sok más szakma mesteremberei. Hogy ez az utca tele volt-e ilyen mesteremberekkel és ezért kapta volna a nevét, azt sajnos nem tudom, számomra eddig Görlitz csak mint kelmekészítö és -kereskedö "nagyhatalom" volt ismert, amely a virágkorát Mátyás király uralkodása alatt érte el.
Az a 4-es útjelzö tábla a ...22-es képen csak egy helyen értelmezhetö, ahol volt benzinkút: az Adlergestellen az S-Bahnhof Grünaunál. Sehol máshol nem kanyarodott az út (a mai B96a), hogy igényelt volna egy ilyen táblarengeteget. Amúgy Drezdától (Hellereau) a Schönefelder Kreuzig ugyanannyi volt a menetidö az A113 (az új) megépítése elött, mint a Schönefelder Kreuztól fel a Prenzlauer Berg-i planetáriumig (az A10-en keresztül még tövább tart). Ha eltészül a városi autópálya folytatása a Grenzalléetól a Danziger Straße felé, akkor jelentösen rövidül a menetidö.
Valamikor ez inkább ilyen beszélgetős topic volt, most egy kicsit visszaterelem abba az irányba :-)
Berlint a világháború után négy szektorra osztották. Ebből a francia, a brit és az amerikai szektor, a későbbi Nyugat-Berlin, összesen, jóval nagyobb volt, mint a szovjet (a későbbi Kelet-Berlin), így aztán olyan, a város déli részén lévő kerületek (az amerikai zóna) is Nyugat-Berlinhez tartoztak, amiket, ha nemismernénk a város történelmét, földrajzilag inkább kelethez sorolnánk.
1961 augusztus 13-án megépült a berlini fal.
Egészen addig a délről Drezda (a mai A13) és Cottbus felől érkező autópálya a berlini autópálya-körgyűrűbe (a mai A10) torkollott, aminek a déli részét még a nácik kiépítették. Onnan tovább Berlin városközpontha felé a logikus és természetes útvonal Neukölln kerületen át vezetett, ez viszont a fal felépítése után már nem volt járható. Sőt, délnyugat felől: Lipcse (A9) és Magdeburg (A2) felől is cska nagy kerülővel lehetett eljutni Kelet-Berlinbe, mivel a korábbi (és mai) természetes útvonal, az AVUS, nem volt átjárható.
Ezzel egy csapásra egy komoly forgalom jelent meg Treptow kerületben, egyebek mellett a tegnapi képeken is látható Grünauban, ami igazából nem oda való, és aminek a helyi úthálózat nem felelt meg - még az 1961-es, a mainál lényegesen alacsonyabb forgalom mellett sem.
Ezen felül, mivel Berlin két nagy repülőtere, Tegel és Tempelhof, a falon belülre került, az NDK-nak szüksége volt egy új nemzetközi repülőtérre. A korábban már meglévő, de erre a szerepre a korábbi kiépítésében nem alkalmas Schönefeld repülőtér fejlesztése mellett döntöttek - ez viszont szintén itt generált forgalmat.
Erre az NDK reagált több lépcsőben. Az első nyilván az volt, hogy telerakták a területet útjelző táblákkal, amivel legalábbis mindenki odatalál az úticéljához. Ezeket láthatjuk a két fotón.
Ezután kiépítették az autópályát a Schönefelder Kreuz (ez a mai A10-A13-A113 csomópont) felől, ahol a körgyűrű találkozott a drezdai autópályával, a falat megkerülve, Treptow felé, a mai A117 vonalán. A mai A117 első blikkre értelmetlennek látszik, de nem ez az egyetlen berlini közlekedési infrastruktúra-fejlesztés a hatvanas-hetvenes évekből, ami a fal létének köszönhette az értelmét. Onnan aztán a forgalom a mai B96a úton tudott eljutni a városközpontba. A repülőtér is leginkább ezen az úton volt elérhető. (Az A113 a Waltersdorfer Dreiecktől befelé csak az újreaegyesítés után, a 90-es években épült ki).
Az biztos, hogy az a környék. A tábláknak a vasutat keresztező (a vasút alatt átmenő) irányba kell mutatniuk. Ez úgy stimmelhet, ha a fotós ugyanott állt, csak elfordult balra.
ahogy a ...20-as (l.FU megfejtését) Kelet-Berlin, Grünau, az Adlergestell mentén, talán pont ugyanúgy az S-Bahnhof Grünauval átellenben. Ott volt akkoriban egy benzinkút.
A Telefonhírmondó 1893. február 15-én kezdte meg működését.
1901 Áprilisában egy újságíró New York-ból Budapestre látogatott. Az erről írt riportja a "World's Work" magazinban jelent meg. http://www.earlyradiohistory.us/telenew1.htm Puskás Tivadar nevét "Theodore Buschgasch"-ra fordították. 19 évvel az USA előtt, az akkor 600,000 lakosú Budapest 6220 előfizetőjének közvetítettek híreket és zenét. (As USA első hír közvetítése 1920 November 2-án volt Pittsburgh-ból.)
A 222841 számú Fortepán képen látható 2 mikrofonból álló mikrofonpár nagyon a Telefonhírmondó mikrofonpárjára hasonlít. Vajon mit látunk a 222841 számú képen?
(arra adatot nem találtam, hogy már 1970-ben is létezett-e, ill. nem volt esetleg más magyar étterem Észtországban akkoriban, járni meg pláne nem jártam ott és akor... )
Azört ebben a mostani Friss sorozatban rengeteg olyan kép van, aminek valószínűleg az életben soha nem lesz megfejtése, de mégis csodás fotók és érdemes őket végignézni.
Mondjuk Sevillába nem volt gond felcipeline a fotóapparátusát a toronyba, tekintve, hogy akár lóháton(!) is fel lehet(ett) menni, mivel nem lépcsö, hanem rámpa vezet fel a tetejébe.
Én napokig nézegettem Spanyolország kb. összes katedrálisát (már amikor esténként még volt rá energiám), mindhiába (a Granadát tudtam már napok óta, csak lusta voltam beírni).
