MNO
Sólyom László köztársasági elnök vasárnap helyett szombat délután tesz látogatást Székelyföldön, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe.
A KEH közleménye szerint az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.
(MTI)
A románok szemében az állandó államfői látogatás március 15.-én kifejezett provokáció feléjük. Most jön náluk a választás, így bekeményítettek....tavaly engedték. Semmi diplomáciai érzéke nincs Sólyomnak.....
Az amerikai elnök is azzal menne, mivel az elnök különgépe a hadsereg állományában van. És még sok más ország vezető különgépe is. Mielőtt beírsz ostobaságokat, olvass vissza.
Ez a katonai repülőgépes benemengedés indok ez nagyon tetszett. Kiváncsi leszek, mi lesz a következő affér Sólyom útján. Ilyen erővel megállítják a konvojt és leszedetik a Kojak-lámpákat, mondván, hogy román területen megkülönböztető jelzést csak a hazai tűzoltók, mentők, rendőrök használhatnak. :)
Nem barátom. Csak nálad valószínűleg kicsit idősebb, és ebből adódóan kicsit jobb emberismerő. :)
Ezek szerint az öregkor ennyire meglágyitja az ember agyát?? Mert amit én látok,az az hogy Gyurcsány ugy qrja el ennek az országnak a dolgait-hogy azt kevesen tudják utánozni.. De ezek szerint Te a gyurcsányi álom..és dübörgő gazdaság nyertese vagy.. Bocs,de én csak egy egyszerü melos vagyok...akire a gyurcsány és tsai.köpnek nagy ívbe!!
A már itt is bemutatkozó hardcore-szoci keménymag miatt (az a bizonyos 12 százalék 1990-ben...) nem érdekük egy ilyen kérdés feszegetése. Sem Sólyom, sem a határontúliak miatt. Mindkét téma vörös posztó pupuéknak. Persze, lesz vmi ejnye-bejnye, de közel se lesz ebből akkora ügy, amekorra pofon volt ez. Emlékezz a 2004-es népszavazásos kampányra.
btw nincs mar olyan hogy roman oldal ... egy ellenorzo pont van, Romania fele, a roman oldalon, ellenkezo iranyban a magyar oldalon.
kivancsi lennek azert a magyar kollegak it csinaltak, mikozben a romanok szemetkedtek ... felreneztek, vagy zavartan feszengtek ?!?!
lehet a magyar-roman kulugymiisztert is egybevontak, mint a hatarellenorzest ... mert amit Goncz Kinga mondott, azt akar egy roman politikus is elmondhatta volna ...
Szinte biztos vagyok benne, hogy a kormány (tk. Gyurcsány) a románok pártjára fog állni vagy hallgatásával, vagy vmi tessék-lássék tiltakozás formájában.
"A magyarázat egyelőre a technikai magyarázat, illetőleg az erre való hivatkozás. Azért természetesen azt gondoljuk, hogy nem csak erről szól a történet. (...) Ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják a magyar elnököt egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan" - mondta Göncz Kinga szombaton az MTI-nek nyilatkozva
Az SZDSZ megütközéssel értesült arról, hogy a román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételét a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmából Marosvásárhelyen tartandó rendezvényen - áll Szent-Iványi Istvánnak, az Országos Tanács elnökének, európa parlamenti képviselő közleményében.
Úgy találjuk, hogy ez a lépés ellentétes a két ország közötti stratégiainak nevezett kapcsolatokkal, ellentétes az Európai Unió alapeszméjével, és nem utolsó sorban nagyon barátságtalan lépés azokkal a romániai magyar állampolgárokkal szemben, akik a közös ünneplésre meghívták és várták a köztársasági elnököt - szól a közlemény.
Szent-Iványi István szerint ez a lépés beilleszkedik az új román adminisztráció részéről sajnálatosan egyre gyakrabban tapasztalható kisebbségellenes rendelkezések, intézkedések sorába. Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől a döntés okairól.
Sólyom Lászlót repülőgéppel nem engedték be az országba a román hatóságok. Az ezután autóval utazó államfőt szállító delegáció határátlépésekor a román határőrök külön ellenőrizték a delegáció tagjainak útleveleit, még a köztársasági elnökét is. A magánemberek határátlépésénél szokásos eljárás alkalmazása körülbelül 15 percig tartott az elnöki konvoj belépése Romániába. Hasonló esetekben gyorsított eljárással alig néhány percet tart a határátlépés.
Ez marha jó. Az angol nyelvű levélben a 'self-government' szó szerepelt, amit a láhujok autonómiának akartak érteni önkormányzat helyett, és most ezért szívatják a magyar államelnököt. Gecóland megmutatá magas értelmi képességeit s kivillantá foga sárgáját.
Terelés az egész. Özönlenek haza a román vendégmunkások, a gazdaság dinamikája megtört. Ilyenkor jön elő nemzetiségi gumicsont (Mo-n meg a cigányozás).
Amit a románok most csinálnak az több okból is politikai baklövés. Ennek az ügynek az lesz a következménye, hogy a magyarok összezárják soraikat, Erdélyben is és itthon is. Minél nagyobb a botrány Sólyom látogatása körül, minél több médium foglalkozik az üggyel, minél nagyobb a nemzetközi visszhang, annál többen kérdezik meg, mi is ez az autonómia dolog, hogy van ez? ÉS bizonyára egyre többen fogják úgy gondolni, hogy hátha ezek a románok tényleg ekkora szőröstalpú, mindenféle írott, iratlan szabályt áthágó balkáni, Secus barmok, akkor lehet, hogy tényleg jó lenne az a területi autonómia. Csak gratulálni tudok a román elvtársaknak!
Március 15-e jelentős dátum a magyar nemzet történelmében. Ezen a napon, amely elevenen őrzi az 1848-as szabadságharc szellemét, üdvözletünket küldjük a világ minden magyarjának.
Osztozunk a romániai magyar közösséggel az ünnep örömében. Köszönti ezt az ünnepet az egész román társadalom, amelynek szerves része a magyar közösség is, ugyanakkor feleleveníti azt, ami 1848-ban összefogta a románokat és magyarokat: a szabadság eszméjét. A forradalom vezéregyéniségeinek, Nicolae Bălcescunak és Kossuth Lajosnak szimbolikus jelentőségű barátsága példája a két nemzet szolidaritásának.
Ma büszkék vagyunk a nemzetiségi harmóniára, amely erősíti Románia európai identitását. A romániai magyarok képviselőit tisztelet övezi az ország kormányzásában betöltött hatékony szerepükért, valamint Románia nemzetközi megbecsülése érdekében folytatott erőfeszítéseikért. A helyi közösségek összefogása, a helyi közösséget szolgáló fejlesztési programok komoly és felelősségteljes megvalósítása az európaiságnak olyan jellemzői, amelyeknek mozgosítaniuk kell többséget és kisebbséget egyaránt. A romániai normalitás és harmónia ezáltal válik a fejlődés olyan támpontjává, amely az állampolgárok jólétéhez szükséges. Ez a normalitás tükröződik a hatóságoknak általában a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyar kisebbséggel szemben tanúsított magatartásában.
Több alkalommal kifejtettük a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásának fontosságát, és az a tény, hogy a kormány elfogadta ezt a törvényt, garanciát képez a kisebbségek jogainak demokratikus párbeszéd útján történő érvényesítéséhez.
Csak ma jutottunk el oda, hogy közös erőfeszítéssel megvalósítsuk az 1848-as forradalmárok eszméit. Elődeinktől örökölt kötelességünk, hogy valóra váltsuk akkori üzenetüket, a "szabadság, egyenlőség, testvériség" üzenetét; meggyőződésünk, hogy ez sikerülni fog. Úgy akarunk cselekedni, hogy a romániai magyarok egyenlőnek és szabadnak érezzék magukat szülőföldjükön, a románokkal együtt. Románia jövőbeli, 2007. január 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz közelebb hozza állampolgáraink számára mindazokat a megvalósulásokat, amelyekre az egyesült Európa polgáraiként készültünk.
Március 15-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, egy olyan ország ünnepe, amellyel összekapcsol bennünket a közös Európa eszméje, az egyazon európai és euro-atlanti család tagjaiként. A kiemelkedő stratégiai partnerségi viszony tette lehetővé 2005 októberében egy olyan - a régióban akkor egyedülállónak számító - esemény megrendezését, Románia és a Magyar Köztársaság Kormányainak együttes ülését, amelyen a két kormány azzal a céllal ült közös tárgyalóasztalhoz, hogy döntéseket hozzon a románok és a magyarok jólétének növelése érdekében.
Az idén 10 éves a két ország közötti együttműködésről szóló alapszerződés. Az utóbbi évtizedben Románia és Magyarország fel tudta használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és sikerült lényegesen megváltoztatni a múlt árnyékait tükröző közgondolkodást, kölcsönösen arra törekedve, hogy a román-magyar viszony a régióban modellértékűvé váljon. Örvendünk, hogy sikerült ezt elérnünk, a két ország hatóságainak, parlamentjeinek és civil társadalom erőfeszítésével, de különösen a magyarországi román és a romániai magyar közösség közreműködése révén.
Románoknak és magyaroknak, mindannyiunknak, az a felelősségünk, hogy ennek a nyitott szellemiségnek a megerősítése érdekében cselekedjünk, hogy közösen építsük európai jövőnket. Március 15-e alkalmával a legjobbakat kívánjuk minden magyarnak!
