Szia! Nekem tavaly a légbújtás nem vált be, ezért a földbe bújtattam és úgy másfél hónap után már begyökeresedett, ki is vehettem átültetésre. A légbújtáson túl, ha van alsó, vékony (ceruzavastagság környéki) ága, azt vezetném a földbe, a többi részlet már a légbújtáshoz hasonló. Szerintem a biztonság érdekében mindkét módszernél legalább 2-2 ággal próbálkozz egyszerre.
Szia Judit! Most alaposan átvizsgáltam, mintha lenne rajta, de nem biztos. Inkább majd naponta nézegetem. A többieknél nagyobb dupla bütyköket is találtam, jó sokat, de ezek az elmúlt évben már hoztak termést.
Amikor már élénk a nedvkeringés, akkor érdemes a légbujtást készíteni. Ezt onnan látni, hogy kezdenek duzzadni a rügyek. Előbb nem érdemes, mert nem lesz gyökeresedés. Az átültetést viszont minél előbb meg kellene ejteni, de biztos elfér az a bokor őszig a mostani helyén. Amint lehullanak a levelek, át lehet ültetni.
Köszönöm a véleményeket! Valószínűleg bujtás lesz belőle, egy teljesen új helyre ültetve, ahol tényleg akkorára nő, amekkorára akar (amekkorára hagyom).
De nincs szívem elpusztítani utána a régi bokrot a saját hülyeségem miatt, így lehet hogy bujtás gyökeresédese után megpróbálom az átültetést is. Közben egy nagyobb cserében nevelgetem az új hajtást. Ha úgy tűnik, hogy megmarad a nagy bokor az új helyén, akkor könnyebb szívvel válok meg egy kis ágdarabtól vagy rátukmálom a szomszéd nénire :) Legalábbis ez a terv, egyelőre.
A bujtást mikor lehet legkorábban kezdeni és kb mennyi idő?
(a bokrot nagyjából egész nap süti nap a késő délutáni órák kivételével)
Szia! Ha mégis az áthelyezés mellett döntenél, akkor az én tapasztalatom: 2020. november végén kaptam egy többéves fügefa-tövet, az ágait levágták, gyökere alig volt, inkább csak olyan tuskó-szerűen nézett ki, néhány 5-10 cm hosszú 1-2 cm átmérőjű gyökérrel. Próba szerencse alapon elültettem és meglepődtem, hogy valóságos a „fügefa élni akar” mondás, mert megfogant és oldalhajtásokat is hozott, termést természetesen nem, hiszen nem volt érett vessző rajta. Most nagyon izgulok, hátha lesz termés is rajta csak mutatóba legalább ez évben. Még annyi, hogy semmi trágyafélét nem használtam ültetéskor és azután sem.
Az első kép az ültetéskor készült, a második tavaly ősszel.
Szia! Borzasztó nagy munka lenne átültetni. Én tennék rá légbujtást amit a nyár elején szép gyökérzettel le lehetne venni. Valószínű megtartaná a tavasszal kialakuló első terméseket is, és folyamatosan teremne. Az új helyén hamar megerősödik, de amíg keveset terem, a nagyot meghagynám. Jövőre vagy utána évben föld felszín alatt elfűrészelném a törzset mert én biztos nem tudnám kiásni, majd nem hagynám hogy kihajtson. 1 év alatt be lehet folytani.
A fugesember egyik bejegyzésének olvasása közben fogalmazódott meg a régóta bujkáló gondolat, hogy át szeretném ültetni a fügebokromat, de hogyan fogjak neki? Sajnos a kerítéshez nagyon közel, kb 60-70 cm tőtávolságra lett ültetve 2019-ben. A bokor átmérője most kb 1.7m és magassága is hasonló. Kerítés felőli oldala láthatóan kisebb, kevesebb ágat is növeszt, míg az elülső része szemmel láthatóan vígan növekszik. 2019-ben lett ültetve, és tavaly 2021-ben hozott termést. A kérdés az, hogy inkább hagyjam ahol van és majd idővel benövi a helyet, amit talál magának vagy inkább ültessem át?
Áthelyezésnél mire kell figyelnem, hogy a túlélési esélye minél nagyobb legyen? A trágyázásról szóló írásban olvastam, hogy a gyökerek nagyon szerteágazóak és jóval túlnyúlnak a bokor "lombokoronáján" (bokorra mondunk ilyet?) És milyen mélyre mennek le?
Köszönöm, jó infó! Nekem még csak lekvárra való lesz, ezt remélem, de a szomszédom már a pálinkafőzést tervezi, neki nagyobb mennyiség várható, így segíteni is tudok neki a tanácsoddal.
Hello, nekem van egy fajtám, amit nagyon szeretek. Silvanusban vettem sok éve fajtajelölés nélkül, szerintem török barna (vagy hasonló) lehet. Kétszer érik: augusztusban és szeptemberben. Van belőle gyökeres növényem (Szentendre, Újpest)
Én szintén a török barnára szavaznék, fagyállóságban, termésmennyiségben, ízben. Judit már írta, hogy a legellenállóbb a hajtás a hidegre, amikor a vessző már barna, fás, kérges és nem zöld színű, utóbbi már kis mínuszban is lefagy. Itt most nagy mínuszok járnak, áprilisban még több tapasztalatom lesz.
Tavaly nagyon dédelgettem a tőled kapott Perettát. Sajnos későn hozta ki a másodterméseket, nem értek be. Most biztosra veszem hogy lesz kóstoló. Megírom majd hogy ízlik.
Nekem is van pár fügefajtám, ezek közül a Peretta vált be a legjobban. Ez állítólag egy svájci nemesítés és talán ezért is az egyik legfagyállóbb fajtának tartják.
Finom, nagy szemű szemre is tetszetős. Kívül vörösbe hajló, belül bordó a színe.
A legtöbb itthoni fügére igaz, hogy legalább kétszer terem egy évben. Általában a nyári termése nagyobb és látványosabb, de kevésbé zamatos. A Peretta sem különbözik, de a 150 gr/db is előfordul. Az őszi termés kisebb, de bőségesebb és ízletesebb.
Zárt kehelynyílású fajta. A hangyák támadják, de ha ezeket távol tudod tartani és a darazsakat, akkor a mustlicák nem rohasszák meg.
Ez a nyári termés még éretlenül:
Ez már éretten, de őszi termés:
A dalmát fügém többet terem, de már fagyott el tövig, ezért csak ez a fajta ami bokor formában nő (kb 3,5-4 méteres!) nálam. Egyébként is erősen bokrosodó fajta. (Egyébként minden fügém fának van metszve, könnyebb a körülötte a füvet nyírni, vagy virágokat ültetni a töve körül.) Megbízhatóan termő igénytelen fajta. A bő termést beárnyékolja, hogy nyitott a kehelynyílása és ezért rettenetesen megy rá minden létező rovar, többek között a mustlica, amitől aztán gyorsan megbuggyan. Van egy utálatos apró (kb 2 mm-es) bogár, aminek nem tudom a nevét, alig lehet szétnyomni olyan kemények... Na azok is tömegével költöznek bele, sokszor 4-5 példány is. Ezt a fajtát én már friss fogyasztásra csak óvatosan használom, lekvárnak és pálinkának viszont kiváló. Szintén gyakori romlást eredményez elsősorban ősszel, hogy a kehelynyílások sokszor felfelé állnak és egy-egy nagyobb esőnél a bejutó víz is rohadást indít be.
A második képen látod a nyitott kehelynyílást és a kicsorduló fügemézet. Ritka kivétel, hogy nincs ezen még rovar. Pár darázscsípést már összeszedtem ennél a fajtánál, mert a lakmározó darazsak nem szállnak el, aztán simán rámarkolok.
A Török barnáról csak annyit tudok hogy szeretem. :) Egy kicsi van kiültetve, ő nálam még nem termett. Úgy gondolom úgy viselkedhet mint a többi barna termésű. Nem indul túl korán, ebből arra következtetek hogy a vesszőérés is később következik be ősszel, mint a korai fajtáknál. Van rá esély hogy éretlenek maradnak a vesszővégek, de nem biztos. Még ezt nem tudom.
Talán jön még más is aki segíthet neked ebben. Sokan olvassák a témát, sok fügés van itt. :)
Én minden tanácsért köszönettel tartozom, mert megkönnyíti a döntésemet. :) Ha a kiválasztott fajta nálam esetleg mégsem válna be, akkor maximum pár év múlva ki kell ásnom és egy újat kell ültetnem helyette. Ha meg beválik, akkor mindezeket megspóroltam. :)
A török barnával kapcsolatban még annyit szeretnék kérdezni, hogy az nálad mennyire mutat fagyérzékenységet. Arra gondolok, hogy ha tavasszal nagyon hamar megindult a keringése, akkor a kora tavaszi egy-egy napos lehűlések kárt okozhatnak a gyümölcskezdeményekben. Illetve, ha a fő termés után, ősszel a friss szárak nem tudnak eléggé megkérgesedni, akkor, mint ahogy Te is írod, télen könnyebben elfagynak.
