Figyejémá,ne mindegy mi az ősöd? ki a szart érdekel a magyar egy korcs nép.oszt anyi.Török-tatár-német végig dult minket,mi meg másokat.Örüj,hogy élsz.Szerintem egymásgyülölet van, ha ez nemlenne joban élne a nép.Nekem tök mindegy zsidó,cigány,mindenki egy.Most a zsidók nak jó, de volt,hogy rosz volt na kiegyenlitődik.
Én meg azt kérdezném tőled, hogy a rasszjegyek, vagy a genetikai egységesség ugyan mit számítanak?
Lehet, hogy Alsó-Szászországban vagy Dél-Angliában genetikailag egységesebb a lakosság, viszont ott nem látni szép nőket az utcán. Akit láttam, arról kiderült, hogy magyar! :)
ha ragaszkodunk ehhez az ódon magyarság meghatározáshoz, nem lesz itt romaintegráció, de egyéb más bevándorolt kisebbség beilleszkedése is problémás lesz.
Amiről Kodály beszél, az a néprajz témakörébe tartozik. Más néven kulturális antropológia. Abban kevéssé dominál, hogy kinek ki volt genetikailag az őse.
A kulturális közeg az, ami az identitást jobban meghatározza.
jó kérdés! Azt tudom, hogy déd- és ükszüleim milyen nyelveken beszélek, előtte meg tényleg sumérok is lehettek. A rasszjegyeim azért plusz erősítik a nemmagyar származás valószínűségét.
"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni., hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Népzenénk mindig szorosan kötődött népünk életéhez; annak feltárása nélkül nem kaphatunk teljes képet őseinkről.
"Nekem is vannak indoeurópai őseim. Meg nagyon sok magyarnak."
Az ilyen mondatoknál áll le az agyműködésem. :-)
Ha a magyarok nem indoeurópaiak, akkor magyaroknak hogyan lehet indoeurópai őse? Te ezen túl tudsz lépni, én nem. :-)
Én a magyar megnevezést meghagynám Árpád vezette törzsszövetség tagjaira és azok leszármazottjaira. (a keverékek: fél-, negyed-, nyolcad-, stb-, magyarok.)
Vagy tekintettel a mai elő magyarok indoeurópai őseire más megoldást kellene keresnünk.
Nem én írtam. Fogalmam sincs. Én szeretem a magyar népzenét is, a pentatont is :-) a szlovákot azért jobban.
"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni., hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Népzenénk mindig szorosan kötődött népünk életéhez; annak feltárása nélkül nem kaphatunk teljes képet őseinkről."
Nekem "indoeurópai" (sváb, tót) őseim is vannak és erre büszke is vagyok.
