Én is próbáltam valami ilyesmit, de nekem mindhárom lövészem elfüstölt az egyetlen védő ellen :). Ekkor úgy döntöttem újrakezdem és megvárom a tankokat
A játék indulása után kb. 20-30 körrel már volt 6 városom és 1 totálkáros lövészem.... A többi CIV-nek csak 3 városa volt és nem könnyű settlerst építeni.
A 6 város elönye egészen 1900-ig kitartott, ekkora sikerült Infantryt is fejleszteni.
Azzonnal megtámadtak az indiaiak és az oroszok.
nem baj... ez volt a cél.
Még lényeges különbség a korábbi játékhoz képest, hogy a városok mikromanegelése okán kaptam egy kereskedő NAGY-embert is.
Elküldtem kinába... jövedelmező út volt, mert 3.300 arannyal lett gazdagabb a német birodalom igy az infantry fejlesztés 100%-on ment az utolsó 50 körben.
A jó kezdés után kb ott állok, mint az első játékomban, talán 10 évvel korábban sikerült az Infantry sereget létrehozni.
Lehet hogy a 2-vel erősebb nehézségi fokozat miatt megint 2001-ben végzek, de ez majd kiderül..
Igy utólag azt gondolom az oroszoknak kellett volna neki menni az elején.
A városaim 30-40 körön keresztül védtelenek voltak, de egyetlen CIV sem mert kimozdulni a városaiból.
Gondoltam már az elején fel kell mérni az erőviszonyolat és jobb túlesni a háborúkon, mert a többi CIV úgyis termelési elönyben van a nehézségi fokozat miatt
Berlin megalapítása után elindultam a 3 lövész egységgel Párizsba.
Útközben találkoztam a felderítőjükkel, aztán egy lövésszel amely settlert kisért.
Párizs határában mégegy lövész-settler páros tünt fel, amelyek északnak tartotak.
Hadüzenet és máris Párizs falai elött állt két lövészem a várost csak egy egység védte, a harmadik lövészem a dombon várt hátha visszafordulnak a settlersek.
A gyözelmi esély 26% (huszonhat!!!) volt, ennek ellenére azonal bevettem Párizst, a #1 lövész szinte 0-rá amortizálódva ott maradt a #2 fordult északnak a következpő körben.
A frissen alapított északi francia város lett a fővárosuk, szintén 1 lövész védte.
Dupla túlerővel támadtam, de az a lövészem, amelyik elsőnek támadta a várost elesett. papirforma....
Katonai egység nélkül hagytam ott az elfoglalt várost és a Párizsban gyógyúlgató lövész is indult keletre megkeresni az utolsó Francia várost.
A szokásos "béna" helyre tette nem kellett sokáig keresni....
Megint elesett egy lövészen, de a túlerő gyözedelmeskedett.
Kína lerohanása Ausztráliában ujjgyakorlatnak is kicsi volt, kisujjgyakorlat :)
Jött tehát Amerika.
Természetesen nem volt kétséges, hogy Roosevelt kapitulálni fog, a kérdés, mikor.
(Közben keserű tapasztalatom lett, hogy a transport simán lenyomja a carriert...)
Kanadában volt egy angol város - ideális támaszpont, és Alaszkában lett a másik, partraszállásom után. Dél-Amerikát légierő-panzer attakkal söpörtem be...
Amerikának NEM volt repülője, arty se... cannonok és tankok voltak - vicces :)
Lustán és élvezkedve vittem győzelemig, talán lehetett volna korábbi kapituláció,
de azért még a 80-as években lett vége,
és még slusszpoénként egy darab atomot is (ICBM) ledobtam, mintegy jelképesen...
Érdekes, hogy 1970-ben indult a nagy offenzívám - tehát nem egész 20 év kellett...
Ennyi idő alatt infantry-artillerytól atombombáig jutottam, légierő érintésével...
*
lehet, hogy nekimegyek én is még emperoron, de közben jön a CivCol :)
Gratula minden kollégának, aki szintén Gotm-ezeik!
Ma én is befejeztem a GOTM 2-t, 1954, emperoron. Hasonlóan tofe99-hez még az elején elfoglaltam az oroszokat. Aztán fejlődgettem és az afrikai barbár városokat hódítgattam meg. Kina techben elhúzott, de én az infantryra mentem és amint meglett azonnal rátámadtam (1912). 3 kis városa maradt a Csendes óceán mellett, és természetesen a vazallusom lett. Közben Amerika és Fr. o. háborúzni kezdett Kínával. India után én is beavatkoztam és pár menet alatt Kina is a vazallusom lett, szerencsére alőbb békét kötött az amikkal. Fr o önként vazallus lett. Igy a területéről Bresztnél hajóztam be a seregeimet az amik ellen. Útközben elfoglaltam Londont és az angolok is kapituláltak. Láttam mindenki tech fejlődét ,senkinek esélye sem volt az infantryt felfedezni, addigra már megtámadtam és a vazallusom lett. A végén az amiknak géppuskásaik lettek, de az artykkal és infantrykkal hamar bevettem a városait. Arra készültem , hogy a franciák fellázadnak, de végig a vazallusaim maradtak. A játék végét ellazsáltam , feleslegesen fejlesztettem a technikát destroyer arty és infantry végig a legfejlettebb csapat maradt. Ha épitek még pár transportert, akkor hamarabb véget ér a játék. Hiba volt afrikában az összes barbár várost elfoglalni, elég lett volna csak a legjobbakat. Túl sok Indiai várost foglaltam el, már elöbb kapitulált volna. Moszkva viszont egy csodaváros lett körönként ontotta a felturbózott seregeket. Mivel állandóan fegyverkeztem ebben a játékban mindenki lassabban fejlődött, és senki nem mert megtámadni. Lehet, hogy a játék elején inkább fejleszteni kellett volna, de féltem az orosz kozákoktól, és igy semmilyen nyersanyag gondom sem volt. :)
Én is végigjátszottam, csak én emperoron. Annál följebb nem mertem. 1973 október. 2 kulcsmomentum volt, mindkettő a katonai minőségi fölényről szólt. Az első az volt, hogy infantry-cavalry-cannon seregeim álltak szemben rifleman-grenadier-catapult(néha cannon)-cavalry. Ha nem is mint kés a vajon, de majdnem. Ezzel sikerült az amcsikon kívül mindenkit kiírtani vagy vazallussá tenni. Plusz a franciák maguktól jöttek, mert az elején elterjesztettem náluk is a kereszténységet - még azelőtt, hogy a saját vallásuk minden városukban jelen lett volna, így boldogan vették fel az én vallásomat. Innentől a franciáktól nem kellett félnem, folyamatos nagyon baráti volt a viszony.
Az amcsikra viszont már nem mertem ezekkel a fegyverekkel rárontani, úgyhogy amint meglett az arty, gyártottam vagy 30-40-et addig, amíg meg nem lett a tank, aztán Dél-Amerikát még infantry-arty+az első pár tankkal elfoglaltam, plusz hídfőállást építettem ki Kanadában és onnan elfoglaltam az ÉK-i városukat. 10 kör béke, gyógyulás, villámháborús stratégiai pontokon csapatösszevonás után újra háború, ami 2-3 körig tartott. A végén még a machine gun-ok ellen összeállítottam egy marine-os transport-ot, de erre már nem is igazán lett volna szükség.
Tech-ben nagyon vezettem, az amcsiknak a végén lett pár infantry-juk, arty még sehol. Végülis élvezetes játék volt, ilyen késői startot még nem játszottam, conquest-et is ritkán szoktam.
Na, végigjátszottam a GOTM 2-t :) Immortalon játszottam, no-reload bár sokszor újrakezdtem amíg megtapasztaltam milyen is a játék ilyen késői korban kezdve. A háborúsdit egyébként nem nagyon szeretem civben, én a békés fejlődés híve vagyok.
1920-ig nem is gyártottam igazán katonákat, elsősorban a kutatásra koncentráltam. Egy rövid csetepatém volt az angolokkal: betelepültek tőlem északra, azt a várost köszöntem szépen :). ezenkívül én is alapítottam még kettőt és később csak erre a hat városra koncentráltam. Megépítettem több csodát (pl Szabadságszobor, Broadway, Pentagon), szép specialista gazdaságom volt- északon pl megépítettem egy erdővel körülvett városban a nemzetiparkot és az Oxford univercity-t :). Kutatásban ekkora nagyon vezettem az AI-val szemben, nekem már atomerőműveim voltak és közeledtem afelé hogy tankjaim legyenek. Igenám de nem volt olaj, Stálin ült a legközelebbi olajlelőhelyen, szóval 1920-tól beindult a fegyverkezés...
Ekkor néztem igazán szét a világban és eléggé meglepődtem, nem nagyon tetszett amit láttam.
Előszöris az egész világ be volt lakva, gondolom az immortal nehézség miatt nem volt túl megeröltető az ainak hogy városokat alapítson. Másrészt eddigre kb mindenki vagy vazallus volt vagy volt vazallusa. A franciák Sztálin vazallusai lettek (harc nélkül), az angolok és a kínaiak pedig India vazallusai. Ezzel az volt a probléma hogy se a vazallus , se az akinek vannak vazallusai nem kapitulálnak.
A háború 1930-ban kezdődött, kicsit még vártam volna vele, de Sztálin városaiban feltüntek az első machine gun-osok..Ráadásul rengeteg haderőt vont össze a határom közelében.. (nekem meg extra haderőt vitt el hogy a másik oldalon ott voltak az oroszok vazallusai, a Franciák).. elég nagy pech: a könnyűre tervezett háború hirtelen nagy véráldozatokat követelt. Néhány város elfoglalása felőrölte a seregem, de az olaj meglett.
1935-ben megérkeztek az első panzerek, innentől kezdve a kezdeti 6 városom kb nem is gyártott mást (minden elfoglalt várost beállítottam wealth termelésre és többet nem néztem rájuk). jó sok pénzt vittek el mert nem romboltam le őket (a végén kb 60 városom volt)
Innentől kezdve folyamatos háború volt kisebb megszakításokkal. Először a Franciákat redukáltam egy városra majd az Oroszokat szorítottam ki eurázsiából. Utána jött Gandhi meg a szövetségesei a háború itt India és Kína kapitulációjával ért végett(1951), Churchil kilépett a szövetségükből, de gyorsan talált új gazdit Roosevelt személyében. Megkezdődtek az előkészületek az ameriaki kontinens ellen (egész É. amerika Roosevelté volt sok nagy várossal, dél amerikán ő és Chruchil osztozott). Az első hullámban 8 transzportnyi tankkal támadtam, bevettem a keleti partvonalon lévő városokat, de ezután ki is fulladt a támadás: Az amcsiknak anti tank egységeik, artiellijeik és bombázó repülőik voltak. néhány kör után békét is kötöttünk, de ezt persze csak javításra és újabb egységek szállítására használtam.
Ezzel egyidőben betörtem Afrikába is ahol Angolokkal és az oroszokkal csaptam össze. Ez Sztálin kapitulációjával végződött.
Még tartott a békeszerződés az Ameriakiakkal, amikor az angolok elszakadtak tőlük, így egy gyors délamerikai hadművelet után segítettem Churchilnek új mestert találni személyemben.
Amint lehetett megindult a végső támadás az amerikaiak ellen. ekkor 70 tank támadott egyszerre mind észak, mind dél amerikában. másfél év múlva a háború véget is ért.
Minden kémtevékenység kémpontba (EP) kerül. A tech lopás a legtöbbe. Kémkedés-ablakban (CTRL+e Azt hiszem) tudod megnézni mennyibe kerül az adott kémtevékenység. Minden civ-nél más az érték és városonként is változó. De ezeket az adatokat is remekül láthatod. Én az első GOTM során mélyedtem bele ennyire.
Sziasztok! Hogy lehet techet lopni kémmel? Amikor odaküldöm a kémemet a másik városához, ezt a funkciót nem találom. Csak lázadás szítása, víz mérgezése stb. Választ előre is kösz!
Az alpha centauri tényleg nagyon jó játék, tele új ötletekkel, nem tudom miért nem folytatják, vagy merítenek belőle, nem tudom mi a jogi háttér, ki melyik játék jogait birtokolja, de a CIV5-nél elég blama lenne ha nem lenne benne jelentős újítás, pl nem lenne vége a játéknak az űrhajó megérkezésével, hanem lehetne folytatni alpha centauri módon.
Nagyon tetszett benne hogy lehetett egységeket szerkeszteni, ezt is betehetnék a CIV5-be. Mindenki eldönthetné, hogy sok olcsó/gyenge vagy kevés drága/erős egységet gyárt, stb. Ez szerintem üzletileg is megérné nekik, csak nem mernek kockáztatni manapság a "gyártók". Na jó megengedem nekik hogy az alphát mint kieget adjék ki a CIV5-höz :).
1978-ban tehát Kínát kiszorítottam Ausztráliába, sajnos nem tettem vazallussá...
Seregemet elrendeztem, hogy DNY-on (Kaukázus alja) és ÉK-en (Kína) közrefogva megtámadjam Indiát, amit aztán 1980-ban meg is tettem, de előtte...
...az angol politikai vezetés meglepő fordulatot vett, és felbontva a védelmi szövetséget Amerikával, delegációt küldött hozzám, hogy vazallusa akar lenni a Német Birodalomnak, azaz nekem! Keblemre, Winston, igyunk pertut (viszkivel)!
Így hipp-hopp enyém lett úgymond Afrika.
India lerohanása 2 év alatt megtörtént, mert kelet-afrikai városai és másik két nagyvárosa után elfoglaltam a fővárost is - és ezután Gandhi kapitulált...
1980-ra tehát egyszerű a helyzet: irány Amerika!
2 év, és már bombázó repcsik is lesznek, tengeri flottám már épülőben...
Két irányból megyek majd, és az a rész, amelyik az Indiai-óceán felől közelít,
az majd menet közben Kína-Ausztrálián fog "gyakorlatozni"...
egyébként (és lehet hogy már korábban leírtam, de harrasnak legalábbis biztosan kifejtettem :) ) a civ sorozattal az a baj, hogy nem fejlődik. a játék alapjai ugyanazok, mint a civ1-ben, bekerült pár plusz feature, és az aktuális grafikai igényszinthez igazították a játékot. végig lehet venni az újabb részeket, hogy mi változott. a sorozatból az alpha centauri lóg ki. Abban tényleg voltak fontos újítások, csak nekem az a gyanúm, hogy az a játék üzletileg megbukott, és kb. az az a pont, ahonnan kezdve a firaxis ráállt a remake-ekre és nem kísérletezik újdonságokkal. ilyen a civ3, ilyen a civ4, ilyen a pirates remake, a sid meier's railroads, a civcity rome meg caesar klón.
Én nem elbonyolítani akarom, hanem fejlődést szeretnék. ha jól van megcsinálva, akkor maximum más lesz, de nem bonyolultabb (és monnyuk a valósághoz is több köze lesz).
a civ4 grafikája egyébként szerintem is szuboptimális. nagyon rámentek, szépnek télleg szép, csak funkcionális szempontból szar.
amit példaként leírtál, az gyakorlatilag létező játék, victoria a neve.
Egyébként nem értek egyet Joranne Sutt-val. Szerintem nem szabad elbonyolítani egy játékot.
Már a CIV4-hez is 2 év kellet jhogy CIV3-ról átszokjak (elsősorban a grafikája zavart), és annak ellenére hogy lelkes civező vagyok eleinte nehezen ment a vallás és vállalat használata.
Letisztult játék kéne.
A világ legjobb és talán legnészerübb játéka a sakk, mert
- kevés jól megjegyezhető szabály
- kevés jól definiált játékelem
- végtelen variációs lehetőség
Persze egy civilizációs fejlődést szimuláló játékot nem lehet a sakk szintjére leegyszerűsíteni, de bizonyos fiziólógiai? vagy pszichológiai? alaptéziseket figyelembe kéne venni.
Pl. Az átlag ember kb 20 kategóriát tud elkülöníteni megjegyezni és hatékonyan használni.
A figyelem, vagy az izgalom egy bizonyos ponton túl lankad, hiába lesz egyre több a stimuláló esemény.
Most öszintén... 10-15 város felett nem fárasztó a részletes mikromanagelés.
Jó.. kezdetben érdekes, de egy marathon játék 245-dik körében engem már fáraszt.
"I don’t have enough superlatives to describe how much I enjoy playing this game. In my opinion, 2008 has been a pretty grim year for PC gaming, but even if it hadn’t, Colonization would stand out as something very special. "
éghajlati rendszer gagyi, a hőmérséklet - csapadék paraméterek alapján kéne működnie terepgenerálás szintén gagyi, de az mindig az is volt. gazdasági rendszer gagyi, ezt hadd ne fejtsem most ki. :) nonszensz, hogy a városok lakosságának nagy része mezőgazdaságból él, az ipar, a szolgáltatások nincsenek rendesen modellezve, ami azt illeti a városi épületek helyett inkább szektoroknak kéne lenniük, a mezőgazdaság fejlődése nincs reprezentálva kvázi a felfedezések körében, pedig ez nagyon fontos, zavaró, hogy a városoknak csak szabályos határuk lehet, (én ezzel a rendszerrel is szakítanék, és a vidéket elszakítanám a várostól)
hát nézd, ha valaki az eredeti col élményre vágyik, annak ott a freecol :) a 074-es verzió már egészen korrekt, bugmentes. ez a játék az eredetitől még annyiban sem fog különbözni, mint a civ4 a civtől, pedig az se fejlődött sokat 15 év alatt.. :/
http://fidgit.com/archives/2008/09/colonization-there-will-be-blo.phpCivIV: Colonization
A link egy érdekes játéknaplóhoz vezet, a sok darálós előzetes leírás után
(melyeket játékoldalakon olvashattam) ez egy élvezetes ízelítő abból,
milyen is lehet egy Col játék majd J
Izé, nyissunk új topikot majd? Vagy a Colonization-ba írjak?
Pár érdekesség (én nem játszottam Col-t eddig, lehet, hogy az alábbiak csak nekem érdekesek):
Mikor az Újvilágban várost alapítasz, indiánok pénzt kérnek
– ha nem adsz, utálni fognak…
Ha elfoglalsz indián települést, „kincset” kapsz, amit el kell hajózni Európába,
ott pénz lehet belőle (vagy a király emberei hajózzák el, de az csak fél pénz)
Alapító Atyákat lehet magadhoz fogadni,
az egyik pl. egy konkvisztádor, aki kincseket tud felkutatni.
Azt olvasom, hogy:
„I'm in no hurry to start the war yet, since soldiers take away valuable manpower from my colonies.”
A katona az elvesz erőt a békés termelő lakosságtól? Végre! Ilyesmi jó lenne rendes Civ-ben is…
Aztán:
„Any colonist can take up weapons to fight, but veteran soldiers are particular types of colonists that earn combat experience twice as fast and start with a +10% to their combat strength”
A fegyver mint eszköz rendelődik hozzá az emberhez, és ha az ember kiképzett katona, akkor jobban harcol.
Ami tetszik:
„In 1560, the Incan attack steals the tools I had stored in Beaver Dam, which I needed to equip the pioneer who builds farms, mines, and roads”
Az indián támadás elrabolt eszközöket a városból, ezért nem tud a játékos munkáserőt felszerleni és alkalmazni!
És jó tudni, hogy:
„a stray Incan warrior captures the treasure I was routing through French territory. I'd forgotten that natives can move freely among European borders”
Az indiánok szabadon mozognak határokon belül, és elkaphatnak kóbor kicsszállítmányokat
Ez a napló még folytatódik majd…