Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Ahogy a négy fickó helyreteszi Tudomány dolgában, főleg megéri annak, aki nem szívleli Hellert ... :-) ( kivált, ha kárörvendő az a valaki )
Egyébként én sem......
Azt tudom mondani, egy tudós (főleg ilyen témában) bizonyos kor után már ne legyen aktív....... Vonuljon vissza, mint a legtöbb színész, és élvezze a gondtalan boldog napjait..... Nosztalgiázzon és írjon emlékiratokat, ha másnak nem, az asztalfióknak....
Ez jelenti a folyamatosságot, és hogy földrengető változások nincsenek. Hiszen a következő generáció már TÉNYKÉNT fogadja el az előző generáció értékelését.
Ennyire alábecsülöd mások intellektusát és integritását??
Holott a természettudományokban az örökös kétely az egyik hajtóerő, a társadalomtudományokban ez maga a veszély, mert az egészet instabillá teszi....
Tudományos megközelítés csak egyfajta van, és az univerzális. Az ismeretelméleti alapok absztraktak, nem egyes tudományágakra érvényesek csupán.
"Azt mondod, hogy a pl. ma kutató és oktató, sok száz fős nemzetközi finnugrász csapat mind "konspirál" ? A mi kontónkra?..:"
Senki nem mondta, hogy konspirál. (Mert a "konspirálás" egyébként is tudatos dolog, tehát a résztvevői tisztában vannak, és mivel titkos, ezt leplezniük kell.)
Szerinted hogyan jött létre a finnugrisztika/uralisztika ?
1.) Először Magyarországon volt (A)
2.) Az itt végzettek alapítottak máshol Magyarországon uralisztikával foglalkozó tanszéket (B)
3.) Itt végzett, vagy itt folytatott tanulmányt, illetve az időközben létrejött finn és észt nyelvészeti intézetekben végzettekkel indítanak kurzusokat NYUGATON , jobbára a Szlavisztikához hozzácsapva, vagy más filológiai bázison belül. (C)
4.) kinevelődik egy következő generáció, akik már átveszik az ottani oktatást, illetve egyre szélesítik, sok helyen pedig akár önálló tanszékké fejlesztik.... (D)
Tehát az "A" áthagyományoz "B"-nek, aki továbbhagyományoz "C"-nek, aki a kapott tudást és az általa hozzágyűjtöttet továbbadja "D"-nek...
Az áthagyomázandó ISMERETANYAG
Az "y" = ismeretanyag
A PONT a felsorolásban azt jelenti, azt a rész már nem kutatják és ellenőrzik újra, hacsak nem esik a következő kutató olyan látókörébe és ellentmondásba, ahol foglalkozni szükséges vele.
A = Ay1
B = A.1 + By1
C = A.1 + B.1 + Cy1
D = A.1 + B.1 + C.1
Ez jelenti a folyamatosságot, és hogy földrengető változások nincsenek. Hiszen a következő generáció már TÉNYKÉNT fogadja el az előző generáció értékelését.
Holott a természettudományokban az örökös kétely az egyik hajtóerő, a társadalomtudományokban ez maga a veszély, mert az egészet instabillá teszi....
Az 1*1-et nem szokás igazolni, mert nem szorul igazolásra.
Tehát nem tudod. Ha az unokád kérdezi, neki sem tudod elmondani. Ilyen választ szimplán nem illik adni , se gyereknek, se vitapartnernek...
Amennyiben egy nyilvánvaló, szemmel látható dologról tudományos módszerrel próbáljuk az ellenkezőjét bizonygatni, azzal magát a tudományt és az alkalmazott módszert járatjuk le, hiszen elvész minden hitelessége.
Továbbá bizonyítanod kellene a szláv nyelvekben is elterjedt ály - áj - ál képző elterjedt létezését.
Miért is kellene, amikor egyetértünk, hogy ez egy magyar képző.
Még akkor sem, ha történetesen csak l betűvel írtuk, amit be is kéne tudományosan bizonyítanod.
Sokáig sehogy sem "írtuk", csak ejtettük .... Továbbá az -ly-t a latinitás korában nem is jelölték. És tájszólásban ma is: "kerál". Ez is igazolja, hogy a "král"-ból jött. Mert, ugye, "bagol"-t /"homál"-t, stb. senki sem mond "bagoly" /"homály" helyett.
Ui. az ly betűvel írott szavainkra jellemző, hogy l betűvel írva-kimondva is értelmes marad, s
"Én, mint nyitott elme, kíváncsian várom az igazolásod."
Az 1*1-et nem szokás igazolni, mert nem szorul igazolásra. A nyelvben is vannak ilyen és hasonló egyértelműségek.
Amennyiben egy nyilvánvaló, szemmel látható dologról tudományos módszerrel próbáljuk az ellenkezőjét bizonygatni, azzal magát a tudományt és az alkalmazott módszert járatjuk le, hiszen elvész minden hitelessége. Miféle hitele lehet akkor, ha a tudomány nem ennyire világos eseteket vizsgál? Semmilyen...
"Hogy a "király"-t ma "kiráj"-nak ejtjük, az egy dolog. Az -ly- történetéről szép dolgozatok állnak a rendelkezésünkre. És, ugye, ez a forma egyben hagyományos írásmód is, azaz a helyesírás rögzülése után (mondjuk 19. sz. közepe, amikor MÁR azonos volt az ejtése a -j-vel),"
Azaz előtte nem volt azonos a mondatod értelme szerint.
Amúgy mindegy is, hogy ály, vagy áj írású a képző, a lényeg, hogy ez egy képző, ami a kir tő után található.
"A "király"-t jó régen vették át a magyarok, és akkor biztosan nem "kiráj" volt az ejtése, de ez önmagában semmi olyat nem igazol, amit te szeretnél."
Ezt nem is, mert nem átvételről van szó. Még akkor sem, ha történetesen csak l betűvel írtuk, amit be is kéne tudományosan bizonyítanod. Ui. az ly betűvel írott szavainkra jellemző, hogy l betűvel írva-kimondva is értelmes marad, szemben a j betűvel írtakkal, ahol rendszerint megváltozik az értelme. haj-hal, vejem-velem, éj(szaka)-él(et), stb.
Továbbá bizonyítanod kellene a szláv nyelvekben is elterjedt ály - áj - ál képző elterjedt létezését.
Mivel finnugrisztikát/uralisztikát nem a csillagász oktat, ezért valakinek ahhoz ezt meg is kellett tanulnia és kutatnia stb.... Szóval a bejárható út elég kitaposott.....
Azt mondod, hogy a pl. ma kutató és oktató, sok száz fős nemzetközi finnugrász csapat mind "konspirál" ? A mi kontónkra?
Mivel finnugrisztikát/uralisztikát nem a csillagász oktat, ezért valakinek ahhoz ezt meg is kellett tanulnia és kutatnia stb.... Szóval a bejárható út elég kitaposott.....
"Igen. Ismert jelentős gyöknyelvek: magyar, héber, arab, szanszkrit, dravida. Holt gyöknyelvből nagyon sok volt... pl. az ugariti, a sumér, az etruszk."
(Innentől tovább engem nem érdekel a dolog, mert meglehetős tudományos kétely kapcsolódik a "gyöknyelvalapúsághoz". Amit mondani akartam: a magyar e tekintetben SEM kivételes nyelv.)
AVAR temetkezések között X., XI. századi temetkezések csak úgy történhetnek, ha a temetkezésben is van folytonosság,
Nem okoskodni kell: ott az ADAM, azaz a nemzetközi összefogással elkészített avarkori sírkataszter: a magyar honfoglalást megérő avarkori sírszám (= 9. század) néhány tucat AKKOR, amikor az 567 - 800 közötti időből van közel 70.000 sírunk.
