Ezeket a html kódokat nem szereti annyira. De azért látható maradt a link, aki nem találja meg a linket, annak nem is érdemes elolvasnia a cikket. :-)))
Az autospeed.com-on találtam egy másik cikket, amely még jobban megvilágítja a kérdést. <a href="http://www.autospeed.com/cms/A_0755/printArticle.html">Itt olvasható</a>. Idéznék belőle:
"It is therefore clear that in order to maximise your acceleration, it is very important to have high power, rather than high torque. You can get high torque at the wheels by using appropriate gearing, but you cannot get high power from gearing. In short:
* for best acceleration, maximise power
* for best driveability, a high torque, non-peaky engine is better
An engine with high torque throughout the rev range will have good low-rev and part throttle response; this is the reason that cars like 4.1-litre Cortinas feel that they are very quick, even though they are not in absolute terms. That 4.1 has a very flat torque curve, with a maximum torque similar to the Commodore Ecotec V6 - but I know which engine I would prefer in outright acceleration terms (the V6 has about 50% more power)!
...
The top speed of a vehicle has almost nothing to do with the mass of the vehicle (apart from bearing friction and tyre losses which, in terms of power consumed at top speed, are minimal). The two major factors are power and aerodynamic drag. The equation to get a pretty good approximation of top speed of a vehicle is that relating power to drag:-
where P is the power in Watts, r is air density (1.3), CD is the coefficient of drag, A is the frontal area in square metres, and v is the velocity in m/s. To see how well this works, lets take, for example, a modern Falcon XR6 and an old 4.1 Cortina.
The XR6 produces about 110kW at the wheels, has a CD of 0.31, and a frontal area of about 2.4 square metres. In the case of the Cortina, the numbers are 60kW, 0.48 and 2.2.
To get top speed:
For the XR6, this equates to 66.6m/s or 239km/h. The XR6 has been tested at over 230km/h, so this seems pretty reasonable. For the Cortina, the speed is 48.4m/s, or 174km/h, which is pretty lineball with the tests for the car. An interesting exercise would be to test the numbers for your own favourite car, remembering to use power at the driven wheels, not at the flywheel.
And again, note here that it is peak power, not peak torque, which is the important engine performance variable."
Hát evvan! MotoHacker, te szopni jársz ide! :-))))))
>Viszont nyomatékban több a wrc, és ha csak fele annyit kéne mozgatnia...
Megis magas fordulaton mennek a WRC-kkel is, nem 3000-rel.
Eleg egyszeru a magyarazat a nagy nyomatek kisebb teljesitmeny parosra, ugy hivjak, hogy szukito.
4000-es fordulaton meg eleg levegot lehet atszivni a 32 (vagy 34) mm-es szukiton, de 7000-nel mar akkora ellenallas, hogy egyszeruen nem eri meg ennyire forgatni a motort.
Ha kivennek a szukitot, a nyomatek maradna, a teljesitmeny viszont megugrana vagy 200-300 loerot.
>"Nagy sebességnél 1G-vel lassulnak az F1-es autók a légellenállás miatt."
>Szerintem ez a leszorítóerő, nem a lassulás.
Ha elveszik a gazt, a nagy legellenallas miatt - ami foleg a spoilerek nagy leszoritoereje miatt van- 1g-vel lassul az auto. Legalabbis ezt mondjak. :)
Ja igen, ezt lehagytam. Azért lehet, hogy egy 328-ast lenyomok, mert az nehezebb, mint az enyém és kisebb teljesítményű (vagy legalábbis közel azonos). Persze nem biztos, hogy lenyomom, mivel hátsókerekes és könnyebben rajtol, mondjuk azt, hogy kb. egyformán megyünk. Fish verdája viszont 235 lovas volt, plusz hátsókerekes, az enyém még bejáratós volt (kb. 3000 km volt benne). És ráadásul még sok rutinom sem vot az autóval. Egyszóval nem a max. nyomaték miatt vert meg, hanem a max. teljesítmény miatt. :-))))
Az F1-es autó azért nem veri meg nagyon a WRC-ket, mert
1. Iszonyú nehéz velük rajtolni (hatalmas keréken mért nyomaték, nuku elektronikai segítség)
2. A WRC-k összkerekesek
Gurulórajttal - mint írtam is már - szarrá veri a WRC-ket.
Nem, az 1G az lassulás, nem pedig leszorítóerő. A leszorítóerőt N-ban mérik, nem pedig m/s2-ben.
A GTV 170 lovas 3 literes és Fastcar vezette, aki tényleg nem a legbénább vezető, akit valaha láttam. Például tud váltani a GTV-vel. :-))) A gyorsulás úgy zajlott, hogy az elején meglépett (hátsókerékhajtás), aztán elkezdtem rá feljönni és kb. 90 km/h-nál elmentem mellette és onnantól erősen távolodtam (ez persze relatív).
Azt, hogy nagyobb-e vagy kisebb, erősen relatív. Nagyobb alatt azt értem, hogy jobban osztja a nyomatékot, azaz a 10:1 az nagyobb, mint az 5:1. Ne keverd össze a sebességi fokozattal. :-)))
A felező fogalmával tisztában vagyok. Az, hogy felezi a sebességet nem gond, hozzá kell igazítani a váltót. Csak azt akartam megmutatni, hogy egy tipikus pörgős motorból (speciel a világ legpörgősebb széria motorjából) hogyan lehet egy egyszerű trükkel közel dízeles karakterisztikájú motort csinálni (jó, a nyomatékgörbe nem lesz hasonló, de jó néhány paraméter igen). Képzeld el azt, hogy van egy nagy fekete hangszigetelt dobozod, amiből kijön egy tengely. A dobozban egy motor van. A tengelyen mérhetsz max. fordulatszámként 4500-as, vagy 9000-es vagy akár 45000-es vagy éppen 900-as fordulatot is, ehhez hasonlóan mérhetsz 40, 200, 400, vagy éppen 2000-es max. nyomatékot is, miközben ugyanaz a motor van a fekete dobozban (némi áttétellen megspékelve), viszont mindig ugyanazt a maximális teljesítményt fogod mérni. Éppen ezért nem mond egy motorról szinte semmit a max. nyomaték.
Ja és mellesleg én a régi 528-asra gondoltam a két szelepesre Fisch verdája pedig 4 szelepes és 3 literes de a nyomatékuk tudjátok ami a LÉNYEG az szinte megegyezik csak az elhanyagolható LE ami nem számít az a különbség .
Az F1-es gyorsulását nagyban befolyásolja az hogy nem a 100 kilométer elérése a cél hanem általában felette mennek és hátsókerék hajtásúak tehát nem lehet összehasonlítani a két autó gyorsulását . De ezt mint ha már monduk volna .
A GTV-t pedig nem éppen egy béna csávó vezette mert biztos nem ismered de fastcar-t nem mondanám bénának , mert akkor én is az vagyok meg sokan mások is .
A 525-ös valójában jó volt 530-asnak is de ez csak hallgatólagosan mondom és Fish tényleg marha jól rajtolt vele minden alkalommal vele .
F1 téma. Az a "3.7 or less" nem lehet nagyon kevesebb, mert 2.7 alatt van 100-on.Szóval nem lehet pl. 3.2 az a "3.7 or less". Szerintem csak 1-2 tizedet jelent az az "or less".Na persze ha Vilnöv nekimegy Suminak,mint Hakkinen a gumifalnak akkor úgy könnyedén megállhat 0.5 sec alatt:)
Csak azért mondom, mert nem biztos, hogy minden igaz abban a listában.
Én tényleg úgy tudtam, hogy a wrc jobban gyorsul(nyilván csak 0-100km/h-ig).Na mindegy.
Ha mégsem így lenne, a lista szerint nem nagyon marad le a tömegét is figyelembe véve.Az F1-es kb fele annyit nyom, LE-ben kb 3-szoros.Ha tényleg a LE/tömeg arány számít akkor jobban oda kéne vernie neki.
Viszont nyomatékban több a wrc, és ha csak fele annyit kéne mozgatnia...
"Nagy sebességnél 1G-vel lassulnak az F1-es autók a légellenállás miatt."
Szerintem ez a leszorítóerő, nem a lassulás.
Az hogy GTV-t ver az egy dolog. Ki vezette azt a GTV-t? valami fogyatékos?Bocs.
Ha verseny után cseréltek volna, akkor milyen eredmény született volna.
Na meg a 328-as és 525-ös csata. Hogy verheted meg a 3-ast ha kikapsz az 5-östől.Ehhez vezető is kell. Egy gyengébb meg egy versenyző.
Az összehasonlítások enyhe csúsztatások. Egy dízelnél más áttételt kell alkalmazni a kisebb fordulatszám miatt.De ezt már leírták.
per50
"Mert ahhoz, hogy gyorsabban guruljon az autó a motornak nagyobb fordulatszámon kell pörögnie VAGY nagyobb áttétel kell a hajtásláncba."
Szerintem meg kisebb.
És itt mégegyszer:
"De az áttétel növelése ugye azzal az áldozattal jár, hogy a nyomaték amit a kerékre tudunk eljuttatni arányosan csökken."
Szerintem az áttétel csökkentése...
Lehet, csak elírás volt.
Ha beraksz egy felezőt, a hajtott kerék sebessége felére csökken.Azaz ami ment 200-at már csak 100-at tud.
Egyébként terepjárókon van ilyen.Meredek emelkedőn
összkerékhajtás be. Ha ez nem segít difizár be. Ha ez se akkor feles be.és már megy is.
Ha így se megy menj helikopterrel!De ne rakétahajtómqvessel mert ott nincs nyomaték:)
Ezekre azt válaszolja, hogy a gyártók más szempontokat is figyelembe vesznek és emiatt torzulnak az eredmények, de különben a max. nyomatéktól függne a végsebesség. Akkor is, ha nem attól függ. Vannak makacs emberek.
Nekem nem a teljes cikk jött be, hanem csak az első oldala. Pontosabban a te általad adott linken csak a beharangozó, onnan tovább kellett mennem. De lehet, hogy csak én vagyok béna. :-))
Én is inkább a teljesítmény híve vagyok mint laikus alak.
Nekem egy görbe sokkal többet el tud árulni a gyorsulásról és menetteljesítményekről, sőt még a rugalmasságról is.
Ott ki kell számolni azt hogy mennyivel megy egy autó adott váltóáttételnél adott fordulatszámon és amelyik erősebb 5. fokozatban a 80 és 120 közötti fordulatszám tartományban az a jobb rugalmasságú általában. Én a nyomatékból szinte semmit nem tudok megállapítani vagy ha elém dobnak egy nyomatékgörbét rögtön átszámítom teljesítménnyé.
Lehet hogy ezt mérnöki szemmel máshogy nézném?
üdv
aero
Azt kellene belatnod, hogy amint lathato a cikkbol is, a maximalis teljesitmeny adatbol a tomeg ismerete mellett nagyon jol szamithatoak az auto menettulajdonsagai.
Ket szambol! Loero es tomeg. Semmi mas!
Tehat ha ket auto kozel azonos tomegu (2 kisauto, 2 nagy BMW) akkor a teljesitmeny adat nagyban utal arra, hogy mennyire "megy".
Meg a max. elerheto sebesseg is nagyon jol szamithato a teljesitmeny es a cdA (legellenallasi egyuthato * homlokfelulet) ismereteben.
Ha a nyomatek gorbet ismerem csak, akkor kiszamolom(!) a max. teljesitmenyt es azzal szamitom ki a max. sebesseget. (a valtot idealisnak veszem)
De szerintem mar belattad, amirol gyozkodnek a tobbiek.
Vuk,
A neten levo eredeti cikk fizetos, de amit en linkeltem az ennek a lementett valtozata, az a teljes cikk, amit a link felad. Tudtommal! :)
A cikkben levo linkek persze mar nem mukodnek, ez logikus.
Érdeklődni szeretnék, hogy egy PDTDI 150 lóvas 320nm gyári mocitól ( Seat Leon ) mit lehet kihozni ugy, hogy motort nem bontok. És a gyárija 8,9 100-ra, kb hogy változik, esetleg valaki piszkált már e ilyet.
Az a baj az "erőgyáros" elméleteddel, hogy nem jó. A gond az vele, hogy ha egy 200 Nm maximális nyomatékkal rendelkező motorra ráteszünk egy felezőt, akkor már 400 Nm lesz a maximális nyomaték. Ez tehát már - szerinted - egy lényeges jobb motor lett, mindössze egy felező fokozat beiktatásával. Még egy felezővel már 800 Nm-re nő, még eggyel pedig a világ legjobb motorját állítjuk elő 1600 Nm-es maximális nyomatékkal. Mindezt pedig ingyen vagy legalábbis szinte ingyen. Ha a motorok feljavítása ilyen egyszerű, akkor miért nem csinálják ezt az autógyártók szériában? Ennyire hülyék lennének? Nos az autógyártók azért nem csinálják, mert ők értenek a fizikához veled ellentétben.
Az a baj, hogy a te elméletedet már régen megcáfoltuk, csak nem értetted meg. Te viszont még egyetlen általunk felhozott ellenérvet sem cáfoltál meg. Ez van, a további vita értelmetlen. Majd ha megcáfoltad tételesen az állításainkat, akkor lesz értelme tovább folytatni.
"Ha öregapámnak kereke lenne..ő lenne a...Vizimalom!:)" - továbbá ha őt kellene egyetlen mérőszámmal jellemezned, arra is inkább a lóerő lenne a jó, nem a nyomaték. :-))
Ha öregapámnak kereke lenne..ő lenne a...Vizimalom!:)
Mert volt már rakéta,hajó,most meg már vizimalom és bicikli.Az a jó ebben,hogy egyfolytában elbeszélünk egymás mellet.Amivel megcáfolom nagyszerü elméleteiteket arra nem is válaszoltok,én viszont egy pillanatra sem állítottam,hogy a fordulat lényegtelen ahol egy motor a maximális nyomatékát leadja.Sőt,komplett nyomatékgörbéről,és tulajdonképpen a görbe alatti területről volt már szó,mint fontos jellemzőről.(Otto motorok esetében).
A vizimalomnak és biciklinek semmi köze ehhez a történethez.Azt a kezdetektől belátom,és sosem állítottam mást,minthogy egy erőgép nem jellemezhető egyedül az általa leadott nyomaték értékével.Lehet,hogy néhány mondatomat kiforgatva úgy lehet értelmezni,hogy ilyet írtam,de ez megintcsak az ufókkal és a földmágnesességel kapcsolatos viták esete akkor.
Az összes autók adatait citáló példa pedig ott kerül ingatag lábakra,amikor visszagondolunk az autók tervezéséről folytatott diskurzusra.Ahol is megállapítottuk,hogy még egy sportkocsi esetében (manapság meg főleg) sem MINDENÁRON hajszolt cél a minnél nagyobb gyorsulás,és végsebesség.Vagyis az egyéb tényezők miatt( fogyasztás,komfort,zaj,stb) általában nem olyanra tervezik az autót,hogy a lehetséges maximumig kiautózható legyen,csak olyanra,hogy marketing szempontból szép,az autóhoz és a lóerőhöz illeszkedő adatokat produkáljon mind gyorsulásban mind végsebességben.
én is beszállnék egy példával, talán nem volt még ... adott egy 90 kilós emberállat, meg egy kerékpár, aminek a pedálja 20cm hosszú. Na, amikor ez az ember elkezdi teperni a járgányt, és induláskor a teljes súlyával rátehénkedik a magasabban lévő pedálra, akkor ott bizony 900N*0.2m=180Nm (!) forgatónyomaték ébred a főtengelyen. Persze itt annyi a svindli, hogy a pedál állásszögének a függvényében a nyomaték periódikusan váltakozni fog, de ennek igazából -főleg pillanatnyi állapototot kiragadva- nincs jelentősége. Szóval adott egy kb szumma 110kg tömegű fémvázon élő szövet 180 Nm maximális nyomatékkal -eddig imponálóak az adatok-, viszont kibaszott kicsi max. fordulattal, ami kb néhány tíz vagy 1-2 száz fordulat/ perc. Borítékolom mindenféle lóerőszámítás nélkül, h nem lesz túl nagy gyorsulása és végsebessége sem ennek a kis bio-nyomatékgyárnak :-)
(ha vmit elqrtam a példában, akkor javítsatok ki pls ...)
Sajnos a teljes cikk csak akkor érhető el, ha fizetsz érte. Viszont már az ingyenes részében is van néhány érdekes rész, amiből látszik, hogy tarthatatlan a "nyomatékos" álláspont.
"And, is it possible to reverse the data, so that you can work out your car's peak power (or torque) from any or all of these performance figures? For example, if you know the 0-100 time and the car's mass, can you say with authority how much power you've got?
...
The first car was the low power but very torquey old Ford 4.1 Cortina - 1220kg, 288Nm and 92kW. The Cortina did 0-100 in 10.0 seconds, the quarter in about 17.4, flashing over the finishing line at 128 km/h.
The other extreme was the Honda S2000 (176kW, 208Nm, 1350kg). This does 0-100 in about 6.6 seconds, the quarter in about 14.8, finishing at about 155 km/h."
A lényeg röviden az, hogy felteszi a kérdést, hogy vajon egy autó menetteljesítményeiből vissza lehet-e következtetni a teljesítményadataira (max. teljesítmény és max. nyomaték). Nos, mint a példa mutatja nem max. nyomatékra semmiképpen sem, a max. teljesítményre viszont igen.
