Diospyros kollégával tegnap az Kámoni arborétumban találtunk egy Castanea mollissima-t megcsípnünk. Szépen terem! Párja nincs illetve egy sativa van mellette, valószínű az porozza. Az is terem, bár nem tudtuk megnézni mi van a sünökben.
Én minden tavasszal és ősszel, körbe tányérozom (ásom 30 cm mélyen) az összes fámat, valamint gyomtalanítom. A vízellátásra odafigyelek, a mulcsozás nekem annyira nem jött be, főleg úgy, hogy ősszel beforgatom a talajba.
Az idézett komment engem is megfogott. Ezért is mertem belekezdeni a gesztenyésbe, mert a gesztenye okoz meglepetéseket. Nem mindegyik ismeri a szakirodalmat így nem tudják hol kell jólérezni magukat. :)
Az én eredeti elképzelésem a telek menti árokparttól indul. Általában arról fúj a szél így ide ültetek pár sativát. A környékünkön nincs beteg fa. Bízom benne, hogy sokáig így is fog maradni.
Telken belül az első sor BdB. Ezek már megannak, de nem sok sikerrel növögetnek. Kíváncsi leszek mennyire fogja bírni a telet, mert elég szeles hely.
A második sorba most ősszel fogom ültetni felváltva a Marlhac és Ferrosach fajtát.
Tavasszal még nem tudom milyen falytával folytassam a következő sort. A maradék sorokba magoncokat tervezek ültetnk, hogy elhagyjam a sativa alapot. De ez még messze van.
Alwin Scheifert Kertészkedés Mérgek Nélkül c. könyvében a gyümölcsfa-termesztésről ezt írja:
A titok nyitja igen egyszerű és mindenütt ugyanaz: a talajélet ápolása levegős gyökérzónában!
Bár a fenti kommentben nem teljesen ugyanerről van szó, azt hiszem a benne említett fekete talajra mindenféleképpen ez vonatkozhatott.
És a saját tapasztalat - igaz málnával:
Egy agyagos talajon ahol a gyom is csak 30cm-re nőtt meg úgy sikerült 2m körül Twotimer Sugana málnát termeszteni (rogyásig volt gyümölccsel), hogy ősszel-télen ráhordtam 70-80cm magasan falombot, rotható falombot azaz a keletkező komposztba ültettem a málnát + locsoltam is később.
Komoly gesztenyésed van kialakulóban, picit irigyellek érte. Ahol lakom (dél-borsod) itt nincs nagy múltja, jelene ennek a fafajtának, esetleg mutatóban 1-1 fa. Ami viszont bizakodásra ad okot, betegségnek a nyomát sem látni a fákon, lehet a kevés db szám miatt.
Úgy gondolom a itteni térségben, ha a fa gyökérzete eléri a 1m mély réteget, ott már agyagos réteg elkezdődik, ami sokkal jobb a fekete földtől. Valamiért kis fák nem láthatóak az utak mentén. Ki érti ezt?
Követem majd a gesztenyésed fejleményeit, ha teszel föl pár képet :-)
Egyelőre még nem tudom a kombinációt, hogy minden fajtának legyen porzója. Attilával megbeszéltünk egy felállást (+ két fajta az eddigiekhez képest), de abban az nem nagyon tetszik így utólag, hogy összesen már 8 fa lenne ekkor, ami pl. kálium szulfátozáskor kezd kicsit sok lenni. A kínaiból hirtelen felindulásból inkább felülsúlyoztam a portfólióban - na meg az ára is jó volt: 3000Ft/db - kb. 1m-esek.
Most pont nincs nálam a füzet ahová az összes fajtát (a + két ajánlottat is) felírtam, de lehet, hogy maradok a tanácsánál és később, amikor azok a fajták is kaphatók lesznek hozok belőlük. Egyelőre ezek a fajták voltak konténeresben, azonnal le is csaptam rájuk, mivel gyakori eset a kertészkedésben, hogy akár pár nap múlva is komoly készletek tűnnek el és csak egy év múlva lesz újra kapható.
Ahol vagyok az egy déli fekvésű mediterrán domb. Kb. 15C-al lehet hajnalonként melegebb mint az alja felé ahol fel szoktam menni. Az alattam kb. 2-3m-el levő telken 13 éve nem fagyott el a füge. Ezért vettem meg egyébként, minden vágyam egy ilyen domb volt.
Biztosan szuper gesztenyés lesz egyszer ezekből a kisfákból, ha van van elég hely nekik. Láttam az ottani talaj színét, azt a gesztenyének találták ki. Jó lesz!
Gondoltam már én is arra, hogy egy kínai gesztenyefát be kéne állítani, a C.sativa és a Bdb mellé. Viszont kínai termő fát sehol nem láttam.
Nyár elején voltam Attilánál. Akkor a BdB mellé Ferrosachre gesztenyéket szaporított porzónak. A neten nem sokat találni róla. Amit találtam az egy spanyol oldal, ahol kifejezetten a BdB porzójának fejlesztették ki, ültetvényekhez, de mivel fagyérzékenyebb, ezért nagyon nem terjesztették el. Ha te is Ferrosachre gesztenyét kaptál, akkor ha lehet fagytól védettebb helyre ültesd. Még így is jobban bírja a fagyot, mint az őszibarack.
2BdB-t vettem és 4 kínait. Ezért is kérdeztem, mi porozza a kínait. Sajnos nem én hoztam el, hanem az egyik fiam járt Attilánál kocsival, ezért sok infótól elestem, amiket személyes elhozatalkor biztos megkérdeztem volna.
Egyébként a telek Érsekvadkerttől kb. 3 km-re van, Patakhoz közel. Agyagos homok van rajta, ugyanolyan mint Attilánál is, ha jól tudom.
Az ilyen markolóval kiszedett köralakú mélyedésekre (sugara 2m), mint amit a szőrös kivinek csináltattam már nincs kapacitásom, bár ez lenne a gesztényének is a legjobb. Ez utóbbi gyakorlatilag a közepe kivételével komposzt alapanyaggal lesz feltöltve, középen komposztba lesz beültetve a Hayward. Fölé jön a lugas.
Szép képek, később jók lesznek majd a gyűjteménybe. A 2 db Bdb-t felismerem a leveléről, a másik 2 fának mi a fajtaneve, azok lesznek később a porzók? A telked az ország melyik részén van? Elég savanyú ott a talaj?
Múlt ősszel hoztam egy Bdb-t Attilától, lassan növekszik, de biztosan.
Ilyen néven vettem 4db-ot Láng Attilától Érsekvadkerten, melléjük 2 BdB-t. A képek az átültetést mutatják plusz előtte/utána. Egyelőre cserépben lesznek (télen is leásva) míg meglesz a végleges helyük.
A telken nincs több porzó fám (helyhiány miatt), kb. 150m-re van egy 10m magas gesztenye, amin mindig vannak ehető gesztenyék. Nekem egy 2 éves növendék Bdb. van, de ez nem segít sokat a beporzásban.
A tőzeget és a Kálium-szulfátot az ültető gödörbe célszerű bekeverni rétegesen a fa alá. Ha nem így lett ültetve a fa, akkor azt javaslom ültesd át a kis fát vagy pedig felülről lehet bekeverni, viszont a gyökerek így sérülhetnek.
Nem merem ecetes vízzel öntözni a fáimat. Mikor megtettem, az egyik kipusztult. Nem biztos, hogy az ecettől, de arra gyanakszom. A kv zacc jó lehet. A savanyú tőzeg is jó lenne. Olyan kicsik még a fáim, hogy félek a beásáskor megbántanám a gyökerét. A káliumszulfátot csak a talajra kell szórni?
Nálad csak ez az egy fa van? Nincs mellette porzó??? Ha van még helyed, ültess mellé!
Először végig olvastam a fórum korábbi okosságait, van benne sok tanúlság! Azután elkezdtem az ecetes víz beöntözését, látható volt a gyors javulás, majd kávézaccot forgattam a földbe. Ősszel a Káliumszulfát műtrágyát rendszeresen kapta a kisfa. Ezek után nyár elején még mindig volt sárgulás kisebb nagyobb mértékben. Ami a leghatásosabb volt sztem. az a savanyú tőzeg (ph: 3,5) beásása a talajba, kb. 2 hónap után visszazöldültek a levelek.
Azt, hogy mi porozza a fát, :-) passzolom, 1 hónap múlva majd kiderül.
Ehető még nem volt, csak léha (5 éve hozza a sündisznókat). Oltványként vettem 9 éve, viszont az 1. évben visszafagyott, sztem magonc lett belőle :-), a meszes talaj miatt elég lassan nő most kb. 3 m magas!
Korábban tettem is fel képet a termés kezdeményről, vissza nézheted. A beporzás és a levelek sárgulása is lehet oka léhaságnak. Viszont most annyira helyrejött a fa (hála a savanyú tőzegnek), és akkorák a kupacsok, hogy remélem lesz belőle valami.
Van remény, mert vannak nagy fák a közelben, és nem betegek. Ezeket a fákat nem öntözik, nincs rajtuk műtrágya, nem permetezik és 10 m fölött van a teteje. A termésük nem túl nagy, de ehetőek, picit irigykedem a tulajokra.
