Hahó Piglet!
Élnék az ajánlatoddal, mert a lakásunk úgy el van barikádozva, hogy max. a fürdőkádban alhatnék. Plusz pénteken lesz lakkozás, így jobban járok, ha Gödön alszom.
Előre is köszi!
Sziasztok!
Visszajöttünk a nyaralásból, csak kicsit vagyok féradtabb, mint előtte. Nem tudom, a közös szobától, vagy a fogaitól, de Bálint vagy 10x ébred egy éjjel. A mai meg, már nem is számolzam. :-(
Idebent meg zusétvert iroda , jaj..
Pénteki tali elvben jó, kis gondot okoz, hogy parkettázunk holnaptól, így Gödön lakunk. (A gyerekeink mellé felvállatuk egy nyúl és egy macska őrzését is.) De a társaság már annyira hiányzik a jó kis nyaralás után, hogy asszem, inkább a szétvert lakásban alszom egyedül. (legalább alszom.)
Szóval jelentkezem!
Na zur van. Nem tudtunk hazautazni, ugyhogy nem leszek ott penteken. :(((
Valoszinuleg majd 4-en vagy 5-en tudunk utazni, 10-en meg vissza. Hat ennyit az idei pihenesrol.
Háát, nem semmi ez az alvás dolog azért. Alig vártam, hogy kisLackó kicsit nagyobb legyen, mert (én balga) arra gondoltam, na majd akkor már könnyebben alszik el, meg éjjel is, stb, stb.
Ez azért nem semmi :) Először azért nem alszanak, mert enni akarnak, utána azért, mert félnek, utána azért, pl olvasnak a paplan alatt, stb, majd azért, mert buliban vannak.. nem semmi :)
Nálunk mindig cicin akar elaludni a Pici, hiába próbálok ellene tenni, csak ritkán sikerül.
PUMUKLI: az nálunk is többször előfordul, ha d.u. pl együtt alszunk, felébred, látja, hogy ott vagyunk, akkor nyugodtan alszik tovább sokáig.
Sziasztok!
Alvás változatlanul katasztrofális! Kicsit megnyugtatatta a lelkem a Zsuzsó által leírt doktor néni javslat, hogy ha lehet, aludjunk a baba mellett egy ideig. Nálunk ez megy most 3 napja. Ma viszont apa próbálkozik az altatással. A számítógép a pincében van, így csak a nagyon nagy sírást fogom hallani, az a "jel", hogy menjek fel.
Viszont amit írtál Zsuzsó, hogy mese, beszélgetés stb.: Ha bemegyünk a szobájába aludni, akkor Bogi lefekszik, és ha beszélni kezdek hozzá, felélénkül. Pedig már megy a mesemondás szép halkan, de ha vmi különösen kedves dologról esik szó, akkor vigyorogva ül fel.
Kedden megyünk homeopata dokihoz. Várom, mint a messiást..
Viszont napközben továbbra is 10 perc alatt elalszik. Tényleg félhet a sötétben, holott van egy kis fény éjjel nála. De így is, hogy ott alszom az ágya mellett a földön (jaj, a derekam!), többször szólongat éjszaka és csak ha megnyugtatom, hogy itt vagyok, akkor alszik vissza.
Na jó, nem untatlak benneteket.
Tali: Ha Bogi hajlandó apával elaludni, és apa is hajlandó vállalni két egymás követő estét egyedül, akkor megyek. ( Ui. 4.-én szombaton esküvőt kell fotóznom lagzival együtt).
Sziasztok
PUMUKLI
Azt hiszem itt az ideje, hoyg ismét nekikezdjünk a szokásos tali szervezésének.
Ugyan Mámi a topicgazda, de úgy néz ki én vagyok a tali felelős.:-)))
Mit szólnátok a következő javaslatokhoz.
1: Poco Loco - ahol először voltunk
2: Haxen király vendéglője - Király u. 100
egy kislampat en is egve hagyok, es mielott lefekszem, lekapcsolom. Regebben volt egy konnektorba dughato ejjeli fenyunk is, de azt egy ido utan valamiert nem szerette, pedig az is adott annyi fenyt, hogy ne legyen teljesen sotet.
esti altatás: nálunk üvöltés nem volt a fekvés miatt, de pár hónapja csak úgy alszik el, hogy ég a kislámpája. Vettem bele 25-ös égőt - kisebb nem volt...-, és égve hagyom a "napot" - így hívja-, aztán mikor én megyek lefeküdni, lekapcsolom. Így még jó egy órát játszik az ágyában, halljuk, hogy autózik, dumál, olvas, tele az ágya kincsekkel, és szépen leereszt a nap után, aztán elalszik. Reggel ismét jól elvan a cuccokkal és nem kiabál rögtön utánunk. Esetleg ez is segíthet. Jakus be is vallotta, hogy azért kell a "nap", mert különben "nem látom Trabantot"...
Ja és a múltkor akkora hisztit vágott le éjjel, hogy 2 órán át nem aludt vissza, csak üvöltött. De annyira, hogy már szerintem azt sem tudta, hogy miért sír, csak úgy üvöltött, önkívületi állapotban. Csak akkor tért magához, mikor kivettem magamhoz. Remegett és úgy bújt hozzám, hogy majd megszakadt a szívem... Megnyugodtott, de nem aludt el. Visszatettem a kiságyba, és ott aludt vissza pár perc múlva.
most nálunk is indult egy kis próbálkozás, hogy nem akar aludni, hanem inkább folytatná a játszást. Na nem hagytam, tápi után alvás van, ehhez hozzá kell szoknia.
Szia PUMUKLI: áttérzem a helyzetedet, mert Regina is van hogy esténként műsorozik, és sír...
A doktornő azt mondta, lehet hogy fél, ezek az ún. szeparációs félelmek, melyek akár egy éves kortól jelentkezhetnek. Ráébred arra, hogy egyedül van, és a sötét,(bár az ajtó résre nyitva van)az egyedüllét esetleg így jön ki Nála.
Nekem azt tanácsolta, hogy egy darabig maradjak ott vele, simogassam, de ne engedjem kimászkálni hagyni, meg játszani. Vagy, ha megoldható aludjak vele, egy ideig.
Beszélgess vele a nap eseményeiről, mese, stb, de tudasd vele, hogy Te is mész fürödni és mész Te is aludni. Esetleg a másnapi eseményeket is elő lehet irányozni... Szóval tudom, hogy nem egyszerű, mert mióta nálunk a kiságyat felváltotta a gyerekágy, azóta állandóan harc van a lefekvés körül.
Az elkékülésről én is tudnék mesélni, először nekem is nagyon ijesztő volt, de mára már ezen is túl vagyok.
Ja és ezek az esti beszélgetések legyenek egyre rövidebbek, úgy értem hogy 15-20 percről induljatok, aztán már csak a mese olvasás maradjon. Lehet hogy hosszú a folyamat, de ettől talán megnyugszik, és abbamarad ez a szokása...
Sok sikert hozzá:
Kedves Sica és Mámi!
aranyosak vagytok, hogy próbáltok lelket önteni belém. A helyzet viszont azóta sem javult.
A nyaralás alatt a kiságyában csak úgy volt hajlandó eleludni, ha fogta a kezem és ugyanúgy, mint itthon, éjjel is többször felébredt-de mivel ott voltam mellette, rögtön vissza is aludt.
Hazaérve a helyzet a régi. Tegnap pl. 9-től szenvedtem vele, mire negyed 11-re elaludt! Ma elhatároztam, hogy 8-kor szigorúan megkezdem az altatást. Na jó, ebből negyed 9 lett. Magától ment a szobájába, tehát álmos volt, de így is 9-re aludt el. Pedig mindent megpróbáltam, a csendes melletteüléstől kezdve az éneklésen át a hátsimogatásig mindent.
Tegnap már olyan ideges voltam-ráadásul apa sem volt itthon- hogy otthagytam a szobájában, hagy üvöltsön. De már olyan kétségbeesetten sírt, hogy nem vett levegőt. Bementem hozzá, és szbályosan megijedtem attól a rettegéstől, amit az arcán láttam! Annyira megsajnáltam. Fél a sötétben vajon?
Pedig már azt hittem, hogy latatási-alvási gondjaim csak a következő babánál lesznek:-((
PUMUKLI
Mámi, sajnos, nem tudom, mi lehet a baj, hogy nem tudod megnézni a képet!
Nekem működik, és sajna nem vagyok olyan profi, hogy segíteni tudjak, hogy mi lehet a baj!
Talán van itt valaki, aki többet tud, mint mi!
si
jól eltűnt mindenki, biztos nagy nyaralások mennek:)
Nálunk vendégek vannak, így nem igazán van időm belekotyogni ide-oda, s karban tartani kedvenc topikom, de sebaj, majdcsak visszarendeződünk. Ha máskor nem, majd a következő tali szervezésekor, ami vészesen közeleg. (hurrá)
PUMUKLI:
remélem jól alakul a helyzet alvás-elalvás ügyben, talán az otthonról való kimozdulás valóban segít.
genetta:
ráseráncs:)) mennyivel vagányabb egy sörösüveges kép, mint szimplán csak ásványvizet szopogatni
si:
nekem vmi hibát jelez a képmegnézőm
mindemki:
létezik olyan hely, ahol a bébi ételes, -italos üvegeket visszaveszik, vagy kuka?
A népszabadság tegnepi számában ezt a kis rövid cikket találtam:
Ingyenes képzés kismamáknak
Ingyenes továbbképzés lehetoségére hívja fel a Szociális és Csaláügyi Minisztérium (SZCSM) a gyermeküket otthon nevelo szülök, illetve a tartósan gondozásra szoruló hozzátartozójukat otthonukban ápolók figyekmét. A szaktárca szerint ugyanis a gyermekgondozás ideje alatt elavulhat a korábban megszerzett tudás, ezért az idoközbeni képzés nélkül visszatérok hátrányos helyzetbe kerülhetnek a munkaeropiacon. Ezért július elsejétol a gyermekgondozási segéllyel (GYES), a gyermekgondozási díjjal (GYED), a gyermekgondozási támogatással (GYET), valamint az ápolási díjjal otthon élok térítés nélkül részesülhetnek szakképzésben, átképzésben és továbbképzésben. A tárcca közleménye szerint az érintetteknek a képzési igényüket jelezniük kell a lakhelyük szerinti illetékes munkaügyi központban.
Pumukli,
nagyonis megértem a helyzeted. Nálunk mostanában este apa a soros, és bizony nekem is jól esik egy kis pihi, pár óra este. Bár nálunk nem jár cirkusszal a lefektetés. Baromi nehéz lehet. Mikor Domcsi kicsi volt, simán hagytam sírni. De mikor kiabálja, hogy anya, hát elég reménytelen. Nem igazán tudok Neked tanácsot adni, talán csak annyit, hogy hidd el 20 év múlva eszedbe sem fog jutni, hogy anno ilyen problémád is volt. :-)
