Na most gey elég hülye kérdés jön, mivel magam sem tudom rendese megfogalmazni, hogy mit is akarok. Szóval a minap a kezembe került egy ezer éves proof valamikor a kilencvenes évekből. Nem is tudom, hoyg ez proofnak nevezhető-e, szerintem az, de ugyanakkor mégsem. Szóval az a fajta próbanyomat, amin a 4 szín 4 különböző átlátszó fóliára van kinyomtatva, ezek rendesen egymásra vannak rakva, mögöttük egy fehér lappal, és így kijön a végső nyomta látványterve. Én magam sosem csináltam iylet, amikor ez volt a divatban, akkor még nem voltam a szakmában. Szóval az egyik megrendelőm pont ott volt, amikor a kezembe akadt ez, és baromira megtetszett neki, és azt mondta, hogy egypár korábbi munkámból, amiket neki csináltam, kérne ilyeneket, mert baromira látványos, és tudná mutogatni a vendégeinek. (Egy zenészről van szó, aki a lemezborítóiból szeretne ilyet.)
Gondoltam magamban, hogy majd jól színrebontom a cuccost, és kinyomtatom színenként átlátszó fóliára - igen ám, de a Photoshop-ban ha színre bontok valamit, akkor az adott színnel nyomtatandó részek feketén jelennek meg, ugye a levilágításhoz így van értelme. Ha bekapcsolva hagyom hozzájuk a feketét, akkor ugyan sárgának meg magentának meg kéknek néznek ki az egyes színek, de bennük marad a fekete is. A kérdés az, hogy lehet-e úgy színre bontani valamit, hogy a sárga effektíve sárga legyen,a kék az kék, a magenta meg magenta. Vagy hogy van-e még lehetőség ilyen proofot készíteni.
Anno, ezer éve, amikor kéziszedősdit tanultam, nagyon komoly "inkvizíciós üldözés" volt a témában így igaz, még ma is odafigyelünk rá, nem arról van szó, hogy orrvérzésig tele vagyunk fattyú- és árvasorokkal, de ha egy ábra fölött három és fél sorod van, hogy se kikergetni se összehúzni nem tudod, a fölötte lévő három sorral, akkor marad-hat. De ha sima szöveget tördelsz, akkor néhány oldallal előre lapozol, a következő fattyú vagy árvasorig, és kitalálod hogy hogy érj oda, úgy hogy eltűnjön.
Szia, köszönöm a válaszokat, észrevételeket. Ez egy full prózai, közéleti, csak szöveges könyv. Azt hiszem, hogy tényleg azt fogom szem előtt tartani, hogy oldalpáronként ne legyen fattyú vagy árvasor. Köszi mégegyszer.
Anno, ezer éve, amikor kéziszedősdit tanultam, nagyon komoly "inkvizíciós üldözés" volt a témában. Ezért maradt meg a beidegződés :)
Nem tudom milyen könyvről van szó, hogy állsz fotókkal, ábrákkal, de ha túlnyomórészt szövegről van szó, oldalakra előre gondolkodva a fattyú és az árvasorok hogy nem oldhatóak meg?
Ritkítás-sűrítés, csak ha nem látszik, tehát x százalék határok között. Ne oldalban hanem oldalpárokban gondolkozz, nézd meg melyik emészthető. Egyébként a fattyú és árvasorok kergetése már néhány éve véget ért, azt hiszem SzT írta. Nyilván kerüljük, de a ritkítás és sűrítés miatti nyugtalan szövegkép elkerülése érdekében, én inkább megalkudnék. Mondjuk ha egy mód van rá, az oldal kezdődjön szépen, inkább alul sántítson.
Preps 6.2 és a bleed-en kívüli oldaszámozás. (Ez információs oldalszámozás a kötészet részére. NEM a lehagyott pagina helyettesítésére szolgál!)
1. Létre kell hozni egy Text Markot, ami itt a lényeg, hogy a Text: $folio a többi beállítást értelem szerűen.
2. A Pages List Folio oszlopát kell tetszés szerint kitölteni vagy a Folio legördülő menüből lehet választani. Pl. 1, 2, 3 ...
A lényeg ennyi...
Köszi! Bocs, hogy ilyen későn válaszolok, de csak most próbáltam ki. Működik, azzal a kiegészítéssel, hogy a text mark beállításainál még meg kellett adni, hogy Anchor: Page.
a fontkeverés is kiválthatja. a margok mindkét oldali szűkítése+a kenyérbetű helyett egy másik (vagy annak pl, condensed változata) használata is lehet szép és az olvashatóságot nem befolyásoló. kurziválást idézeteknáél szoktunk használni, hosszabb szövegnél nem kevésbé zavaró, mint a bold
Pedig egyszerűen lenyűgöző!!! Komolyan. Vajon ez minden platformon, nyomtató driveren, ps írásban, digit nyomdában, mindenhol működne? Nagyon kreatív dolgokat lehetne csinálni vele.
Na ilyet tud egy Multiple master Type1-es font. Én sohasem használtam, csak olvastam róla. Valamiért úgy gondolták az illetékesek (Apple, Microsoft, Adobe), hogy erre már nincs szüksége senkinek, pedig szerintem elképesztő, hogy milyen finomhangolásra ad lehetőséget.
Köszönöm a válaszokat. Mi sosem használtunk ennyire kifinomult különbségeket. Aki írta, hogy a regényben az egyik szereplőre vonatkozó rész volt "bold" és zavarta, megértem, szerintem is rém dilettáns látvány lenne. Azt hiszem, hogy a kurziválás lesz a megoldás, elmagyarázom az ügyfélnek, hogy a végig kövér egyszerűen szembe megy a tipográfia összes archaikus és modern ismérvével is. Köszi mindenkinek. Ha valami nagyon komoly igény lesz, akkor azért utána nézek ennek, amit "hypernaut" írt.
Pedig elég sok regular-medium-semibold-bold lehetőségekkel rendelkező font van, pl. az Adobe programokhoz csomagolt Myriad, Minion, stb. Sőt van olyan is (pl. Warnock Pro) ahol ezen felül subhead/display/caption lehetőségek is vannak a különböző betűméretekhez, amik szintén kis mértékben befolyásolják a betűk vastagságát és alakját, hogy szép egységes tipográfiát lehessen létrehozni (elvileg minél nagyobb a betűméret, annál vékonyabbnak kell lennie a betűknek, hogy optimálisan jelenjenek meg). Régebben voltak olyan "Multiple Master" fontok, amit a beállított pontmérettől függően dinamikusan változtatták a vastagságukat és alakjukat, de ezt az Opentype már nem támogatja.
Próbáld rábeszélni az idős urat a folyamatos dőlt kiemelésre. :) Én sem találkoztam még oldalakon keresztül bold kiemeléssel. Olvastam egy krimit (Bájos hekus), amiben három szereplő szemszögéből követhetjük a történetet: férfi zsaru, női zsaru, elkövető. Az egyiknek a szövege normál volt, a másiké dőlt, a harmadiké bold. Max. fél oldalon keresztül kellett folyamatosan boldot olvasnom, de kifolyt tőle a szemem...
Az régen volt. ;) Mármint az ún "félkövér" és "kövér" közötti különbség. Én amióta DTP-zem (20 éve) csak normál, kurzív, és kövér (Bold) betűkkel találkoztam. Minden platformon.
Van a kettő között is megoldás. Lapszkenner, de megfelelő szoftver (nem csak egy képszerkesztő, ami simán invertál). Például a kiváló VueScan ezt is tudja.
Érdeklődnék, hogy ki milyen fontmanagert használ? PC-re szeretnék vmi olyat, ami teljesen jól kezeli/mutatja a Type1-es fontokat is az OpenType és TrueType fontok mellett. Tehát legyen előnézeti kép, egyes fontcsoportokat lehessen használatkor aktiválni. PC-n a jó öreg Adobe TypeManagert használtam eddig, de már eljárt felette az idő. Mac-en asszem még a Suitcaset használtam. Ott nagyon tetszett, hogy a fontok akkor aktiválódtak, ha pl a Quark igényelte őket.
