P. Z.
Szerző
Felküldve:
2000. július 20. ( 3. oldal), Magyar Nemzet
„Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bankja Magyarországnak is felajánlott egy elég szép összeget az úthálózat építésére, ám ezt a magyar kormány nem fogadta el” – mondta tegnap Németh Miklós volt kormányfő a Magyar ATV Nap-kelte című műsorában. A politikus szerint lehet, hogy a kormány azért döntött így, mert az európai uniós pénzekkel el kell számolni, és lehetővé kell tenni az ellenőrzést.
– A Európai Beruházási Bankkal jelenleg is tárgyalást folytat a Pénzügyminisztérium a közúti szektor fejlesztéséről – reagált a kijelentésre Kazatsay Zoltán, a közlekedési minisztérium helyettes államtitkára. – Elutasítás a kormány részéről nem történt, a tárgyalások kezdeti fázisban vannak, így kimeneteléről korai lenne nyilatkozni – szögezte le.
Németh Miklós a CW Bankkal kapcsolatos vizsgálat elhúzódásáról többek között azt mondta: ne bízzanak a Budapesten székelő könyvvizsgálókban, nyúljanak egy picit a zsebbe, és hozzanak ide professzionális külföldieket.
A politikus úgy vélte, a gáz- és a gyógyszerárak, a közlekedési tarifák állami szabályozása nincs összhangban az Európai Unió és a piacgazdaság alapelveivel. „Ha egy olyan gazdag ország, mint Anglia és Németország megteszi és meg is teheti azt, hogy a téli időszakban például az energiaszámlát a legrászorultabbak esetében kiegészíti egy juttatással azért, hogy az ilyen körülmények között élő emberek ne szenvedjenek, ne nélkülözzenek, és ne kerüljenek méltatlan helyzetbe, miért ne lehetne ezt Magyarországon is megtenni? Ez összhangban van a piacgazdasággal” – tette hozzá.
Kozzetette: Belovai
deutsch miki nagyot alakított ma reggel. szinte könnyes szemmel vázolta családi indíttatású baloldaliságát, az otthonról hozott becsületességet, tisztességet, stb. ugyanakkor kiosztott minden eddigi miniszterelnök utódjának egy-két szekundát eu-ból. mit tesz pár év london-ország az ember fiával. le van mosva antal,boros,horn,orbán. önmaga és aczél acsádi szerint megjött a szupersztár. kimosta magát a 80-as független képviselőjelöltségből is, ezt nem ő akarta így, erre felkérték. már csak elköszönésből maradt ki: szebb jövőt.
"Meg a volt szocdem Nyers is azt mondta akkoriban amikor rakerdeztek, hogy o most micsoda szocdem, vagy kommunista akkor azt valaszolta, hogy o reformkommunista."
Nyers 1989-ben, a Nagy imre kérdés KB-vitája során úgy nyilatkozott, hogy a már meglévö ellenforradalmi veszély miatt szükséges volt a szovjetek másodszori behívása..."Ellenforradalmi veszély volt, ellenforradalmi cselekmények böven voltak, harcolni kellett..." (Kahler-M.Kiss: Kinek a forradalma..)
"hangsúlyozta: 1989-ben ő az MSZP-t szoc. dem. párttá akarta átalakítani"
Ez ugyanaz a Németh Miklós, aki - a Rendszerváltó évek c. dokumentumfilm-sorozat tanúsága szerint - 1989-ben terrorista lázadásnak nevezte az 56-os forradalmat?
"Visszadobta a keresztényszocialista "vádat", de hangsúlyozta:1989-ben ő az MSZP-t szoc. dem. párttá akarta
átalakítani."
Na persze ez csak utolag kitalalt mese, mert akkoriban Nemeth Miklos egyaltalan nem foglalkozott belso partugyekkel, hanem a kormanyat akarta kivonni az MSZMP nyomas alol.
Es ezt meg is tette, itt itelte ot meg rosszul Grosz, aki azt hitte, majd droton fogja rangatni.
Meg a volt szocdem Nyers is azt mondta akkoriban amikor rakerdeztek, hogy o most micsoda szocdem, vagy kommunista akkor azt valaszolta, hogy o reformkommunista. Bizonyara voltak akik szocdem partot akartak az MSZP-bol, de ezeknek a befolyasa nem volt lenyeges. Ehelyett valami katyvasz jott ki a szocdem es kommunista hagyomanyok osszekeverese az alapito okiratban , amirol meg is mondtam akkoriban Tanacs Pistanak egy Nepszabadsag interjuban 91 juniusaban, hogy ez az a ket dolog amelyek nem turik egymast. A reformkorok pedig kimondottan visszautasitottak a szocdemseget. legalabbis akiket akkor ismertem Szegeden, mert ok elsosorban a partburokracia ellen voltak es a valasztott testuleteket akartak valodi dontesi helyzetbe hozni, vagyis a belso partdemokraciat valoban letrehozni. Valami harmadikutas baloldalisagot kepviseltek ami se hideg se meleg. Voltak kozottuk kimondottan radikalisok, mint Keseru Imre Szentesrol. Aztan persze sokan valtoztak az evekkel, de akkoriban elegge lenezoen velekedtek a szocdemsegrol, valami elpolgariasodott, nyugati szalonbaloldalisagnak tartottak. Persze nem volt ez egy homogen tarsasag.
Bizony annak volt igaza, aki türelemre intett /többek között engem is, aki igen rossz véleménnyel van NM-ről/; várjuk meg , hogy NM bizonyítson.
A mai NAP TV interjú nem volt rossz. Persze meg volt koreografálva: Aczél feldobott labdáit Németh ügyesen csapta le.
Németh sokat tanult néhány hónapos "vándorútja "során.Egyszerű származásából, a népből vétetettségéből indult ki és oda is tért vissza.Ez ügyes keretet adott mondanivalójának.
A demagógia persze maradt, megdicsérte a népet, hogy fel fog tudni mutatni értékeket az EU csatlakozás során. És hát köztudomású, hogy a nép- mint polit. tényező- ezt nagyon szereti.
Az interjú végén dicsérte meg. Hogy erre emlékezzenek a legjobban.Meg boldogságot ígért a népnek.Ügyes!
Németh igazi profiként hallatlanul magabiztos mosollyal ült a kamera előtt. Ennyi konkrétumot még nem hallottam tőle/ koppenhágai ért. Római Klub/ Jól felkészültnek tűnt anélkül, hogy túlzottan részletező okfejtése az érdektelenség irányába vitte volna a riportot.Persze nem mulasztott el utalni arra, hogy a kormánykoalíció nem alkalmas az EU csatlakozásra.
Visszadobta a keresztényszocialista "vádat", de hangsúlyozta:1989-ben ő az MSZP-t szoc. dem. párttá akarta átalakítani.Ugyanakkot kb. az interjú közepén szerepelt baloldali értékekhez való kötődése.
Nagyon jó arányérzéket mutat az interjú.Remélem Kéri, Lengyel vagy TGM "rávetik" magukat és kielemzik.
Bárki is készítette fel NM-t, jó munkát végzett. Ha így halad NM,még a végén tényleg miniszterelnök-jelölt lesz.
Amit én személyesen szívből sajnálnék.
Üdv:mic.
Korábban ennyi konkrétumot még nem is hallottam Némethtől
Teged, az egy, mast meg nem, akkor inkabb ugy mondanam, hogy bar egyeseket riaszt, masokat viszont vonz NM, de a brutto vegeredmeny ugyanaz marad kb.vagyis nem szazszazalekban ugyanazok szavaznanak az MSZP-re NM-sal es nem egeszen ugyanazok nelkule.
Engem zavar az MSZP-vel kapcsolatban, hogy 90 ota nem tudott kiemelkedni a parton belul egy olyan vezeto akinek se az MSZMP--hez, se a KISZ-hez, se az akkori hatalmi establishment-hez nem volt koze. Bizonyara vannak uj tagok, marcsak generacios okok miatt is, de a meghatarozo szemelyek szinte ugyanazok, mint a 90-es valasztas utan..
"
Nincs benned némi, túlzó hajlam bizonyos általánosításokra?"
Nem teljesen vilagos mire gondolsz. Bizonyara az MSZP-n belul , a tagsag koreben erosen megoszlanak a velemenyek Nemeth M. visszateresevel kapcsolatban es regebben mar irtam, hogy nem tartom jo otletnek ujboli eloterbe keruleset, viszont amiota felbukkant ujbol, ez nem befolyasolta se pozitiv, se negativ iranyba az MSZP-re szavazok szandekait, es erre irtam, hogy az MSZP potencialis szavazoi szamara szinte kozombos a dolog. Lehet, hogy hoz par szazalekot NM, de tobbet veszit a part a jovojere nezve, de ez mar legyen az MSZP gondja.
Milyen jó volt Németh Miklós. Jól mutatott a képernyőn, világosan fogalmazott, mindenki számára közérthetően. Remélem még soxor látjuk viszont a képernyőn.
Utána Szabadi volt a Kereszttűzben, érdekes kontraszt volt.
"..Orbán a rádióban Németh a Napkeltében
A kormányfő szabadságon van, de előre nyilatkozott. Szerda reggel egyidejűleg sugárzott interjút a Kossuth Rádió Orbán Viktor kormányfővel és a Napkelte televíziós műsor Németh Miklós volt miniszterelnökkel, akit sokan leendő kormányfőként emlegetnek. Orbán Viktornak a Krónikában történt megszólalása előtt a szerkesztő jelezte, hogy a beszélgetést több, mint egy hete rögzítették, s a szerdai napon egy sorozat második része hangzott el. A miniszterelnökkel készített beszélgetések a Magyar NETLAP nyitó oldaláról elérhető gyűjteményben olvashatók..."
Teljesen mindegy mit fanyalog Pilhal, ugy latszik ez a legkevesbe sem zavarja az MSZP-re szavazni szandekozokat. Ugy latszik nekik jo Nemeth Miklos.
Ahogy a Fidesz szavazoinak meg Orban.
Nekem meg tokmindegy , mert egyik partra se szavaznek a ketto kozul.
Pilhál György
Munkatársunktól
Felküldve:
2000. július 19. ( 20. oldal), Magyar Nemzet
Aki még nem találkozott az utóbbi napokban Németh Miklós exminiszterelnökkel, számítson arra, hogy előbb vagy utóbb feltétlenül találkozni fog vele, ugyanis Németh Miklós hetek óta egyebet sem tesz, mint az országot járja – eddig állítólag kilenc vármegyét barangolt be, hogy föltérképezze a magyar lakosság hangulatát, lelki rezdüléseit, első szándékú indulatait. Az egészet azért csinálja Németh Miklós, hogy ha majd eljön az idő, ő legyen, aki a leghitelesebben és a legszakértőbben értékeli az Orbán-féle polgári kormány munkásságát.
Közel az országjárás félidejéhez, az éveken át Nyugaton élő szocialista politikus – ahogyan a szakmában nevezik: Nyugatnémeth Miklós – mélyenszántó nyilatkozatot adott a sajtónak, ebből közölt részletet a Vasárnapi Hírek című hetilap, a nemzet élő lelkiismerete (főszerkesztő Puskás Csaba, masszív káder Győrből). Magyarországon ma rengeteg probléma van – tájékoztat Németh Miklós –, legelőször is az, hogy túlszabályozott a rendszer, bizonyos mechanizmusok nem működnek, ahol meg működnek, onnét hiányoznak a megfelelő szakemberek, és ez borzasztóan nagy baj. A következő miatt szégyellje magát a kormány – sorolja a nemzetmentő szocialista ember –: a munkaerőpiacon még a kezdeti lépéseket sem tette meg (munka és erő már van, piac még sehol), fölháborító, hogy a kabinet hatósági árat akar bevezetni a gáz- és gyógyszerszférában ahelyett, hogy békén hagyná a kalmopyrint meg a szuszpenzort a fáslival együtt. Ami meg a kisebbségeket illeti, egyenesen skandalum, hogy a volgai hajóvontatóknak (e-ej, uhnyem!) jobb dolguk volt a drótkötelek szorításában, mint idehaza a romáknak és az elnyomott nemzetiségieknek...
Körülbelül ennyit mondott szépemlékezetű Németh Miklós, majd ismét álruhát és póthajat öltött, hogy folytassa statisztikai kirándulását ezen a kalászokkal és vadkenderrel ékesített rónaságon, ahol jó tíz éve, a spontán privatizáció napjaiban járt utoljára.
"Két hete Szárszón az ismert humorista kertjében rendezett immár szokásos találkozón legalább másfél percig tartott a dézsavű-élmény. Az ott szokásos menetrend szerint fel szokták olvasni azoknak a levelét, akik valamiért nem tudtak eljönni. Így történt ez a kommunista rendszer utolsó miniszterelnökének esetében is.
A levélben nem volt semmi különös, s éppen ez váltotta ki a dézsavűt. A mondatok tartalmilag a nemzeti egységről szóltak. Pontosan úgy, olyan stílusban, miként azt a '80-as évek kádárista politikai nyelvezete tette. Egy pillanatra megállt a levegő - benyomásom szerint az ott ülők úgy érezték, hogy megállt az idő, vagy pedig egy sajátos időutazás szem- és fültanúi. Egy, az aktuális időn kívüli ember szavait hallgatták, mintegy beléptek egy politikai skanzenbe. A helyzet dramaturgiai feloldása a mintegy kétszáz fős közönség számára ösztönösen adódott: egy idő után elkezdtek nevetni, legyintgetni. Majd a nevetéstől is elment a kedvük, és a levél végére hitetlenkedő fejcsóválás lett úrrá a jelenlévőkön. Egy-egy baloldali hívő - hite és a realitás közti ellentmondást feloldandó - izgatottan kérdezgette: ezt tényleg ő írta volna? A többségnek azonban nem volt kétsége a levél autentikusságát illetően."
Itthon, csonka Magyarországon mostanság bizony furcsán alakulnak a dolgok. A Kereszténydemokrata Néppárt vezetői például választási szövetségre lépnek a milliárdos Kapolyi László vezette szociáldemokratákkal, kinek annyi köze van e történelmi névhez, mint kommunista elvtársainak, akik évtizedekkel korábban előbb bekebelezték, utóbb megsemmisítették azt.
E sorok írója 1998-ban még a KDNP színeiben indult a választásokon, ezért mondhatom, hogy aki nem tud veszíteni, s nem tud a nála jobbnak megbocsátani, az nem keresztény ember. Giczy György az MSZP utolsó hazugságában vállal most főszerepet: elhitetni, hogy Kapolyi Lászlóval és az országot kiárusító Németh Miklóssal keresztényszociális egység képezhető. Beteg dolog ez, mert a gyűlölet vezérli: becsapni tízmillió magyart?
Forras: Bencsik Andras, Magyar Demokrata, 2000.6.28.
belovai
"vagy jó családapaként évi egymillió angol fontot fordítanak gyermekeik taníttatására a londoni EBRD-központban kapott alelnöki fizetésükből... "
Hat ez kb masfel millio dollar, a mi egyetemunk a 7. legdragabb az usaban de ott is 24 ezer dollar a tandij felevre, de ebben benne van a szallas is.
Bizonyara valami otcsilagos hotelben lakott az ifiur:-)))
A fene essen bele, pedig ebből akár jó cikket is lehetett volna írni. Az indulat teljesen jogos: Németh Micu hozzáállása elfogadhatatlan. Hogy van az, hogy egy ilyen jó témát ennyire tehetségtelen pancserral íratnak meg?
Molnár Pál
Szerző
Felküldve:
2000. július 03. ( 3. oldal), Magyar Nemzet
„Apa, hová lett a pénz, amit reggel bevásárlásra kaptál?” – kérdi a feleség. Válasz: „Ne bolygassuk a múltat.”
Ezt idézi föl Németh Miklós szocialista politikus írásbeli válasza, amelyet a leghallgatottabb rádióműsor, a Vasárnapi újság megkeresésére írt. A riporter előzetesen jelezte a volt pártállami miniszterelnöknek, hogy a tizenegy-tizenkét évvel ezelőtti spontán privatizációról is szeretne kérdéseket föltenni. Az utolsó nem szabadon választott kormányfő erre – mint a tegnapi műsorban felolvasták – eme elképesztő választ adta: „Az a felfogásom, hogy a történelmet, a múltat jobb, ha a történészek vizsgálják.”
És az ügy – például a Tungsram eladásának makacs kérdése: hol bolyong tíz éve negyvenmillió dollár? – Németh részéről lezáratott. Forradalmi újítást vezetett be az egykor Leninért (is) rajongó államférfiú. Gondoljunk csak bele: ha Göring a nürnbergi perben ilyen fordulattal védte volna ki a bírák kérdéseit... Netán a háborús bűnös aggastyánok védekeznének így a népirtásperekben... Vagy maradva a közelebbi múltnál: a délszláv kegyetlenkedők ilyen érvvel álltak volna elő Hágában...
Csak remélni lehet, hogy „csupán” gyerekes meggondolatlanság, s nem elemi cinizmus áll Németh Miklós letaglózó válasza mögött. Azt a tragikus végkimenetelt, amelyet a spontán privatizációval elindított vagyonkiárusítás okozott, nem lehet ugyanis a máshol jól bevált demagógiával ad acta tenni. A társadalom kettészakítása – melyet ez idő tájt az MSZP a polgári kormány rovására írna – épp Németh kormányzása alatt kezdődött. Ma teli bevásárlóközpontokat láthatunk, ám az odavezető úton örömlányok állnak, köztük feltűnően intelligens külsejűek is. Olykor ugyanis ifjú pedagógusok is áruba bocsátják testüket, hogy fizetni tudják családjuk villany- és gázszámláját a külföldi monopóliumoknak. Miközben a szocialista milliárdosok – a hírek szerint – a Loire völgyében vesznek villát, vagy jó családapaként évi egymillió angol fontot fordítanak gyermekeik taníttatására a londoni EBRD-központban kapott alelnöki fizetésükből...
Akik nem tanulnak a múltból, azok arra ítéltetnek, hogy újra átéljék – vélekedett Santayana amerikai filozófus. Sajnos, intelme süket fülekre talált a szocialistáknál: amikor 1994-ben ismét hatalomra jutottak – mert a különben több szavazatot kapott polgári oldal megosztott volt, s az elfecsérelt voksok is a balodalt segítették –, még a spontán privatizációnál is nagyobb kárt okoztak a stratégiai közvagyon külföldi kézre játszásával. Ma a villanydíj többszöröse a privatizáció előttinek, noha a külföldiek alig fejlesztettek valamit, kimenekítették azonban az állam által szavatolt – tehát nem piaci versenyben szerzett – profitot.
Mindez valóban a múlthoz tartozik majd akkor, ha a – sokak szerint politikai bűncselekménynek is beillő – közvagyon-kiárusítás végrehajtói már csak a jövendő társadalom emlékeiben élnek. Ma azonban hús-vér emberek, sőt: ott ülnek a parlamentben, pénzüket az adófizetőktől kapják, s még bele is szólhatnak a jövőformálásba. Bizony, ha fájdalmas is nekik, el kell számolniuk a nem is olyan távoli múlttal. A spontán privatizáció nem történelem, hanem napi politika. Ezt még az a politikus is tudja, aki a brezsnyevi fogásokból tanult.
Idézzük csak fel „a nagy vezető” szelektív memóriáját jellemző akkori viccet, amely Németh Miklós gondolkodásmódjához is kulcsot ad. Kohl és Brezsnyev vadásznak a tajgában. Egy reggel Kohl megkérdi: Leonyid, hol a medve? A Kreml ura visszakérdez: milyen medve? Kohl meglepődik, de összeszedi magát: Leonyid, ugye tegnap reggel elindultunk vadászni? Igen. Megállapodtunk, hogy azé lesz a medve, aki lelövi? Igen, megállapodtunk – üti rá hatalmas fejét Brezsnyev. Én lőttem le a medvét – folytatja Kohl –, még meg is dicsértél, hogy egyből eltaláltam? Igen, valóban jó szemed van! – bólint elismerően Brezsnyev. Erre Kohl felderül, és újra kérdi: na, akkor hol van a medve? Ám a főtitkár megint visszakérdez. – Milyen medve?
