Mindezek megerősítésére csak annyit,hogy szerintem a 2-3 évente megjelenő Jarre albumok klipes húzószámai 2-3 évente kegyetlenül pofoncsapják az aktuális popzenei irányzatokat és kijelölnek egy új csapásirányt.
MÁS.
Az Oxygene turnén a Magnetic Fields 1 bevezetőjét melyik géppel játszotta? Hihetetlenül gyönyörű, élő a hangszíne, a hajlítások és az aközben történt színváltoztatások. Sokszor szoktam ezt a bizonyos bevezetőt külön is hallgatni, annyira tetszik.
A Metamorphoses kísérőfüzetéből nagyon hiányolom a hangszerek felsorolását. Viszont megtaláltam a Pro Tools program nevét, ezt mire használhatta? Ritmikus zenében kínszenvedés lehet Pro Tools-ban keverni, bár még nem Pro-báltam.
Természetesen én is szeretném, hogy az album mielőbb megjelenjen, de azért a legutóbbi megoldás is tetszett, amikoris az egyiptomi koncerten ismertük meg az új számokat. Lehet, hogy most is ilyen ünnepélyes keretek között szeretné bemutatni az új anyagot?
Érdekes, hogy sokan szakmai szemmel nézik, sokan laikusként, de 1-2 kivételes ízléssel megáldott(?) embrtől eltekintve mindenki elismeri a zenéit. Már írtam, de valahogy így kéne az összes előadónak csinosítgatni, csiszolni a műveit, legyen az akár metal, akár ambient, bosszantó, amikor az ember rosszul kevert/hangszerelt vagy egyszerűen összehányt zenét, ne adj´ Isten albumot hallgat...
A Rendez Vous 2 tényleg tiszta komolyzene, márcsak a rondóformája miatt is: rondótéma, 1. epizód, rondótéma, 2. epizód, rondótéma. Ez így összetartozik, ezért zavaró a német kiadás darabolása. Talán csak annyiból segíthet, hogy a részeket elöbb megtalálja a hallgató. Érdekes, hogy a 24 bites kiadáson az indexkódok a 2-es trackon belül 5 szakaszt mutatnak, csak kár, hogy nem lehet léptetni közöttük.
Jarre zenéi közül a következökre tudnám fenntartás nélkül mondani, hogy komolyzene: Oxygene 1, 2, 5. Equinoxe 1, 2, 3, 4, 8. Magnetic Fields 1, 3. Concerts In China: Fishing Junks At Sunset, Arpeggiatur, Harpe Laser. Zoolook: Ethnicolor 1, Wooloomooloo. Rendez Vous 1, 2, 3, 5, 6, Revolution: Tokyo Kid, Emigrant. Waiting For Cousteau: Waiting For Cousteau. Chronologie 1, 3, 7. Oxygene 7-13: 7, 9, 12. Metamorphoses: Je Me Souviens, C'Est La Vie, Miss Moon, Silhouettes.
És persze a többit is imádom.
A jarre.net-en pont arról folyt vita, miért tartja vissza JMJ az albumot, jót tenne a koncertnek, ha előtte jönne ki az anyag... Lehet, hogy ezek régi témák voltak, már nem emlékszem, de jó lenne mihamarabb hallani a termést :D
JMJ mindig profin kidolgozott anyagot vitt albumra, nem hiszem, hogy ez az album kivétel lenne. Az már más téma, hogy kinek melyik albuma tetszik, mit szeret a zenéjében, de hogy nem lesz rossz, abban biztos vagyok. Csak jönne már!
Ami a zakokat illeti, nem rosszak, de ütős nincs közöttük.
Ha tudtok hasonló stílusú előadót ajánlani, soroljátok bátran!
A koncertvideókkal kapcsolatban egyetértek, hogy idétlen a vicsorgás, ellenben az látszik rajta, hogy élvezi amit csinál, a közönség szórakoztatását. Nekem inkább ez a fajta Jarre tetszik, a vidámabb forma. A BS-ben túl komoly volt, mintha rosszkedvű lett volna. Szerintem a hangulat sem volt olyan, mint pl a barceloniai koncerten, ahol vigyorgott. (Ez valóban a Europe in Concert - EIC - cím alatt fut.) Bár a vége felé feloldódott és kezdte bevenni a közönséget is a buliba.
A barceloniai koncerten én is észrevettem egyes helyeken az imitálást. A harmónika is feltűnt nekem, hogy igazából véve nem is préseli ki belőle a hangokat, csak dísznek van a kezében.
masta_dry:
Ha a dániai koncertre gondolsz akkor vedd figyelembe, hogy milyen járművel akarsz kimenni. És spec. repülővel ami sokkal drágább ugyan mint a busz, de már januártól kezdve spórolok, hogy az árát ki tudjam fizetni. (Nem akarok hulla fáradt lenni a koncerten, én tudom milyen az efajta buszozás.) Egyik ismerősömtől tudtam meg, hogy ez kb. 109000 Ft-ba kerül repcsivel Kopenhágába és vissza retúr. A kinti tömegközlekedés nagyon drága. Ezt is bele kell kalkulálni. Nem tudom mennyi. Plusz ehhez jön még a jegyár ami kb. 6500 Ft. (+ az étkezést és a szállást is meg kell oldani). A dániai rajongók azt ajánlják, hogy ne szállodába menjünk, hanem weekend-házakba, amiket az ottaniak olcsóbb összegért fel tudnak majd ajánlani. Persze ehhez érdemes figyelni a www.jarre.net fórumát, és idő előtt rákérdezni a dolgokra. Ha megtudok valamit, infózlak.
Hello!
Azért van 11 trackje mert a cd németországi kiadásán a Rendez-vous 2 4, a Rendez-vous 5 pedig 3 részre van darabolva.Ami számomra érthetetlen mert ugyan a Rendez-vous 2 zeneileg 4,elég jól elkülöníthető részre bontható-csak hogy külön-külön elég csupasz a mű. Szerintem a 4 rész egyben egy kerek zenei mű. Sőt továbbmegyek:Jarre egyik legnagyszerűbb műve. Egy 21.századi szimfónia.
A DVD-vel kapcsolatban: Fotexnél lehet kapni az Oxygene In Moscow-t-ami annyiból érdekesebb mint a videón megjelent,hogy a Making the steamroller fly-t más képanyag követi. Sokkal színesebb és látványosabb. Ha hozzászólhatok a koncerteken látható színészkedéshez, már a kínai koncerteknél is látszódott a hajlam az őrületre de már a Houstoni koncerten világosan látszott-bár akkor még nem ismertem annyira és erősen reméltem hogy a jókedv és a siker váltja ki mindezeket-baromira nem értem hogy miért kell ugrálni és vigyorogni a színpadon mint egy idióta. A Párizsi koncert-La Defense-előtt viszont járt illemórákra. Ott annyira jól viselkedett hogy nekem az lett a kedvenc videóm. Aztán jött ez a bizonyos Swatch Tour és azt is végigröhögte. Az hagyján de még filmre is vették. A BS-ben és utána az Electronique Nuit-n 1998-ban megintcsak jó gyerek volt. Azóta pedig komolyodik. Athénban is kifejezetten jól viselkedett,ja és nem más játssza a fő motívumokat,dallamokat hanem végre megint Ő-akárcsak 1979-ben a kezdeteknél a Concorde téren. Valahol hiányoznak a jó hangulatú nagyszabású, egész városokat megmozgató, rendkívül látványos, milliós koncertek de nem mindig az számít hanem az is ha valaki tényleg őszintén saját szerénységét is ki tudja mutatni. Azzal is olyan hatalmas sikereket lehet elérni mint az előzőekkel. Főleg akkor ha egy ilyen hatalmas zeneszerzőről beszélünk mint a mi Jarre mesterünk. Amúgy az Electronique Nuit is megjelent mostanában videón.
A moszkvain kívül nekem is a barcelonai van meg, szintén a Duna tv-ből vettem fel. A kazetta címe talán Europe in Concert, vagy Swatch tour, valami ilyesmi. Nekem is nagyon tetszett, amikor megismertem, ez volt az első Jarre koncert, amit láttam. Akkor a hihetetlen aktivitást, sokszínűséget csodáltam benne, de amióta megláttam a moszkvait, azóta nekem az a csúcs, pont a nyugodtabb, megfontoltabb légköre miatt. A barcelonaiban túl sok nekem a vicsorgás, ugrálás, meg a kamuzenélés a Jarre részéről. Nézd csak meg a Chronologie 4 végén a szólót: a gitár szólózik és ő ugyanazt imitálja a hordozható szintin. A Chronologie 6-ban pedig a tangóharmónika garantáltan nem szól: a végén már teljesen összenyomta, de mi még mindig halljuk a hangját. A moszkvaiban a valódi régi elektronikus hangszerek használata tetszett, bár ott is gyanús néhány rész: Rendez vous 4 végén nézd meg a kezét, stb. A háttérzenészek már sokkal meggyőzőbbek. Viszont ha onnan nézzük a dolgot, hogy Jarre írta, tervezte, szervezte, rendezte az egészet és viszi a hátán, akkor nem várható el tőle, hogy élőben még pontosan is játszon, inkább csinálják ezt a háttérzenészek, akiknek csak ez a dolguk.
Azt nem tudom, mert nem vagyok pesti, de itt Fehérváron se lehet kapni. Kerestem DVD-ket is, de azt se találtam. Egyik ismerősöm németországban is kereste, de sikertelenül járt.
Az eddig megjelentek közül kedvenc koncertvideóm a barcelóniai. Nagyon rossz minőségben megvan nekem, amit felvettem egyszer a DunaTV-ből, de keresném az eredeti kazettáját.
Aki még nem hallotta az új infót.
Bejelentették, hogy a dániai koncertet csak 7-én tartják meg. A hírek szerint nem jött össze annyi pénz a szponzoroktól, ezért nincs mód arra, hogy 6-án is legyen koncert. (Költségcsökkentés)
A jegy nagyon drága lesz. 200 dán koronába fog kerülni, ami kb. 6500 Ft-nak felel meg. Utánajárhattok a következő lapon:
http://www.xe.com/ucc/
A végleges összeget hivatalosan csak június 18-án fogják közölni.
Elkezdtem tölteni a jarreplace.online.fr oldalról a BS-beli Oxygene koncertet, de csak a Chronologie 6-ig jutottam el, mert leszedték az oldalról a koncertet. Hol tudom elérni MP3-ban az anyagot ismét?
Csak riogatják a rajongókat azzal, hogy a koncertet 100%-ig meg fogják tartani. Nos ez nem igaz. Kellenek szponzorok, mert elég sokba kerül ez a koncert és ha jól vettem ki a hírekből, volt olyan szponzor amelyik visszalépett. Egyenlőre jegyet nem lehet kapni. Ha jól tudom (az infóáradatból), repülővel ki lehet jutni. Aalborg-ban is van reptér, onnan pedig lehet, hogy külön buszjáratokat fognak mozgósítani a parkig (nem stadion) ahol a koncert helyszíne lesz. Szerintem a jegyárusítás valamikor nyáron lesz aktuális. További infókért lehet kutakodni a www.jarre.net oldal fórum rovatában (angolul). Egyenlőre standby-ba maradunk.
Tud valaki részleteket a Dániai koncertről? Pl: Hol lehet jegyeket kapni és mennyiért? Annyit már sikerült kiderítenem, hogy Aalborg -ban lesz vmi 50000-es stadionban.
Nekem még nincs meg a cd, de az általam eddig hallott két szám alapján mindenképp érdemes megvenni. Az egyik klipet amúgy a legutóbb megjelent Maksa-videón, a másikat pedig az Articsókás előadáson (-> ápr 16.) lehet megtekinteni - bár ez utóbbiban nem vagyok biztos, mert lehet, hogy előző alkalommal csak a lemez kiadása miatt adták le.
>Zoli szeretné folytatni azt a hangzásvilágot, hangulatot amit Jarre elkezdett. - Azért remélem, még Jarre is folytatni fogja.
Ja és köszönjük az interjút! - még ha nem is özönlenek rá a reagálások.
Pontosítanék.
Nem MCSE tag, csak szereti a csillagászatot.
És valóban igaz, hogy a zene megszállottja. Ő azért próbálkozott ezzel a zenével, mert ő inkább a régebbi Jarre zene rajongója, és nincs igazán kibékülve, hogy az igazi klasszikus Jarre-Oxy hangzást Jean Michel a Metamorpho.-val tönkretette. Zoli szeretné folytatni azt a hangzásvilágot, hangulatot amit Jarre elkezdett.
Mellesleg én már megbékéltem a legutóbbi albummal.
Hallottam már ,hogy a Maksa Zoltán nagy "szintetizátor őrült". Meg azt is, hogy a Magyar csillagászati egyesület tagja is. Nekem még nincs meg eme album, de lehet, hogy megszerzem majd. És vajon mé pont CO2 (szén-dioxid) a címe...
Ha akartok hallani Jarre stílusú zenét akkor közlöm hivatalosan, hogy megjelent Maksa Zoltán: CO2 albuma.
Ez nem vicc. Nekem megvan a CD és biztosíthatom, hogy ez a zenei anyag sokban hasonlít az Oxy-tól Chrono-ig terjedő Jarre sílusvilághoz. Tehát akit érdekel, hamarosan (vagy már) a boltokban lehet keresni.
Nekem kapásból vannak kedvenceim az albumról. Sőt van rajta sláger várományos is. Hivatalos forrásból tudom, hogy most készül egy videóklip is. (csak megjegyzésként: az első számnak már van videóklipje).
Aki már beszerezte és meghallgatta, szeretném, ha véleményt mondanátok az albummal kapcsolatban.
Íme, a néhai Display magazinban 1994-ben megjelent - szakmai jellegű - Jarre-interview, szó'gájjon ezennel mindenki javára!
ˇ Miért írsz zenét?
ˇ Mindig úgy találtam, hogy a zene jó módszer arra, hogy érzéseket közvetíuünk. Egészen más ez a kifejezési mód, mint a beszéd vagy valami más, mert a zene egy univerzális nyelv.
ˇ A zenéd az évek alatt folyamatosan változott. Azt, amit ma csinálsz, nem befolyásolta a techno vagy a rave?
ˇ De, mégpedig azért, mert manapság már nem nagyon lehet bármit is létrehozni anélkül, hogy valamilyen módon ne legyünk befolyásolva. Több rave- és dance-zenész mondta nekem, hogy inspirálom oket, és én is mondhatom, hogy engem is inspirál a zenéjük.
ˇ Az "Oxygéne" c. album egészen újszeru volt - más, mint az elektronikus zene többi úttörojének kísérletei. Harmonikus, de nem sekélyes zene. Mi motivált a ma már klasszikus mu esetében?
ˇ Mindig érdekelt a "vizuális" zene. Komoly kihívásnak éreztem "soundscape"-et teremteni, zenei tájat, ahol a hangok úgymond színészek a zenében. Az "Oxygéné' számomra egy próbálkozás volt, "leíró" zenét csináltam, történet és szöveg nélkül. Egyfajta tájat, egy világot akartam színre vinni, amelyben a hallgató utazásokra vállalkozhat. Ez foglakoztatott a legjobban és ehhez az elvhez szeretnék újra visszatérni. Korábban, a samplerek megjelenésének kezdetén sokat kísérleteztem etnikus zenével, például afrikaival vagy kínaival, így együtt dolgoztam Laurie Andersonnal is (a "Zoolook" c. albumon). Ahogy teltek az évek, világossá vált, hogy számomra az a legfontosabb, ha az embereknek egy új világot mutathatok, amelyben kedvükre kalandozhatnak.
ˇ Ejthetünk néhány szót a turnédról?
ˇ Persze. Sokáig egyedi koncerteket adtam, de már régóta terveztem egy igazi turnét. Az 1995-ig adott koncertek lényegében a "Chronologie"-album (1993) koncepcióján alapultak. Az eloadásokon megpróbáltam az ido témakörét a zenébe és vizuális effektekbe átültetni.
ˇ Mi pontosan a "Chronologie" koncepciója?
ˇ A zene a legköltoibb felosztása az idonek. Ezt egy zenei projekttel akartam kifejezni, ráadásul a "Chronologie"-albummal hidat akartam verni a kései hetvenes évek analóg szintetizátorai és a kilencvenes évek ritmusai között.
ˇ Mit jelent számodra az ido?
ˇ Az ido - nézetem szerint - olyan valami, ami nem létezik. Az idot az emberek találták ki. Mi alakítottuk ki az idofelfogásunkat és osztottuk fel darabokra. Évszakokra, holdciklusokra, napokra, milliszekundumokra.
ˇ Miért van az, hogy a Chronologie-hez hasonlóan több albumodon nincs saját címe a számoknak?
ˇ Lehet, hogy nem mindenkinek könnyü egymástól megkülönböztetni a részeket, de mindig úgy éreztem, meglehetosen müvi dolog egy instrumentális tételnek olyan címet adni, mint például "Éjjel a parton". Néha elofordul, hogy összejön, de azt hiszem, jobb, ha egy átfogó koncepcióról van szó, ahogy a klasszikusok vagy manapság egy film esetében.
ˇ A külföldön rendezett koncertjeidhez gyakran a helyi kórust hívod meg. Hongkongban (1994. március 11.) kínai muzsikusokkal zenéltél együtt?
ˇ Igen, több kínai muvész is vendégszerepelt a koncerten. A legfontosabb a város tradicionális klasszikus zenekara volt, mert lehetoséget adtak számomra, hogy elmélyíthessem kapcsolatomat a kínai zenével. Szerepelt még egy kínai szóló-ütos, Hongkong város kórusa és fiatal lányok egy táncos számmal.
ˇ A "The Concerts in China"-albumra magad komponáltad a zenekari darabot?
ˇ Igen, egy ideig foglalkoztam kínai hangszerekkel. Eloször pentaton (ötfokú) skálában írtam meg a munkát, aztán az egyes futamokat úgy transzponáltam, hogy a mindenkori zenekari hangszerekhez passzoljanak.
ˇ Kínában óriási volt a közönséged.
ˇ Félmilliárd ember. De nem akadt más választásuk, arrafelé csak egy rádióadó van.
ˇ A koncertjeid megvalósítása nem éppen olcsó mulatság. Hogyan sikerült például a "Paris la Défense" (1990. július 14.) szponzorálását megteremtened? Nem lehetett könnyu dolog.
ˇ Tényleg nagyon nehezen ment. A koncert a Francia Forradalom 200 éves jubileumának tiszteletére rendezett ünnepségsorozat része volt. Egy ekkora koncertnél a város és az ország segítségére is szükség van. Részt vett az elokészítésben Párizs városa, a francia kormány és néhány nagyvállalat is.
ˇ Nem túl nagy a kockázat egy ekkora projektnél?
ˇ Egy ilyen koncert kihívás, kockázat - és jutalom! Olyan konformista világban élünk, amelyben minden elore megszervezett. Egy rockturné gépezetében nem marad hely az improvizációnak, a spontaneitásnak, az egész egyfajta iparág. De az, ami egy festményt egyedülállóvá tesz, vagy egy könyvet, egy filmet - és a muvészetet általában - nem lehet elore megtervezni. A koncertjeimnek talán van valami charme-ja, mert a közönség érzi ezt a kockázatot. A muvészet mindig valamiféle kockázatot is jelent.
ˇ Azt hallottam, hogy a rengeteg színpadra vitt technika ellenére nem számít semmit, ha koncert közben elered az eso.
ˇ Egyszer elgondolkodtam azon, mit csinálnék, ha az eloadás alatt végig záporozna. Arra jutottam, hogy az eso csak felerosítene bizonyos vizuális effekteket. Mástól tényleg nem kell tartanom.
ˇ Mivel magyarázod a sikered?
ˇ Azt hiszem, általában nehéz tisztázni, mi a siker. Egyszeruen csak megpróbálok szokatlan kulturális területeken mozogni. Manapság minden annyira szabványosított - mindenütt ugyanazok a képek, ugyanaz a zene, Berlinben, Párizsban, Tokióban... De néha az emberek valami mást is akarnak, valamit, ami nem utánozható, nem banalizált. A muveimet nem játsszák olyan surun a rádióban, mint a slágerzenét, de ez jó, mert jelzés arra, hogy ha valamit egyedi módon csinálsz, lehetsz a saját médiumod. Az ember egyre inkább elszigetelodik, a walkman fejhallgatója alatt, a tévé elott, a komputerénél. Fokozatosan elveszítjük azt a képességet, hogy közvetlenül adjuk át az érzéseinket.
ˇ Térjünk át az általad használt berendezésekre! Milyen volt az elso sequencered?
ˇ Házi készítésu! Michel Geiss építette. Akkoriban, 1977-ben, az egyik legjobb analóg sequencernek számított. Nemrég használtam is a Swatchszekvencia megírásánál.
ˇ Hogy hívták a gépet?
ˇ Ez volt a "Mátrix-sequencer" - egy mátrixtábla, 100 hang hosszú, 12 félhanglépéssel, hat oktávig transzponálható. Az összes lejátszandó hangot ki kellett keresni a táblán, és dugókkal aktiválni. A szekvenciát éloben is megváltoztathattad. Ez természetesen a MIDI elott volt Szükségünk volt egy bizonyos szalagra vett frekvenciára, ez szinkronizálta a sequencert, mint egyfajta timecode. Néhány év múlva kaptam meg a gép második generációját, ez volt a "digi-sequencer", ugyanazzal a mátrix-filozófiával, de 100 hang helyett csak 64-gyel. A dugókat LED-ek helyettesítették, az egyes LED-ek érintésével lehetett a hangokat aktiválni.
ˇ Dolgoztál már olyan programokkal, mint pl. a Notator?
ˇ Igen, de a Notatort a komponálásnak csak a vége felé használom. Legtöbbször hardware-sequenceren kezdek. Ha a zene alapváza elkészült, akkor használom a Notatort a partitúra kidolgozásához, a hangszereléshez és a finomításokhoz.
ˇ Mi a fo sequencered?
ˇ AKAI MPC-60. Azóta dolgozom vele, amióta megjelent. Noha nem olyan komplex, mint a Cubase vagy a Notator, szívesen használom rögzítéshez. Sosem voltam a komputeregér híve. Egérrel dolgozni gyakran frusztráló, mert egyszerre csak egy dolgot lehet vele csinálni. Tetszik, hogy az MPC-60 nem egy számítógéphez, hanem a zenéhez készült.
ˇ Milyen analóg szintetizátorral dolgozol a legszivesebben?
ˇ A digitális szintik után mostanában újra az analóg gépeket veszem elo. Ilyen az Arp 2600, az EMS, az OB-X, a régi Jupiter, a Rolandtól a TR-808, a TR-909, az új MIDIMoog és az olasz Elka Synthex.
ˇ Ezeken kívül még mindig dolgozol digitális szintetizátorokkal?
ˇ Igen, például a Kurzweil K-2000-rel.
ˇ Ami a felvételeket illeti, az analóg technológiáról átváltottál a digitálisra, majd nemrég visszatértél az analóghoz.
ˇ Így van, de mostanában tulajdonképpen mindkettot használom. Az elsok között voltam Európában, akik a digitális felvételeket elkezdték. De aztán rájöttem, hogy a digitális technológia nem mindenben olyan jó, mint az analóg. Ma mindkét rendszerrel dolgozom, az egyik a Studer 820, Dolby SR-rel, a másik a digitális Sony 3324.
ˇ Számodra melyik a legjobb hangszintézis - talán az FM vagy a wave-sequencing?
ˇ Nem létezik legjobb hangszintézis. Inkább az a kérdés, mit akar az ember csinálni. Azt gondolom, hogy az új Yamaha-koncepció a VLI-gyel nagyon érdekes. Ami a hang eloállítását illeti, forradalmi. De néha az ember egy hangszínt, egy hangzást egészen gyorsan szeretne eloállítani, nehogy elfelejtse az ötletet. Ebben az esetben az analóg hangszintézis nagyon praktikus, mert a burkológörbe, a szuro stb. egészen gyorsan változtatható.
ˇ Sok idot töltesz hangszínek programozásával?
ˇ Igen, ez adja ki a stúdiómunka hatvan-hetven százalékát. Azt hiszem a hangszínek programozása lényeges része annak, ami az elektronikus zenét olyan érdekessé teszi: az ember a saját kézmüvese, úgymond maga építi a hangszereit.
ˇ A sampling számodra a hangszintézis egyik fajtája, vagy csak a lejátszás egyik formájának tekinted?
ˇ A sampling mindenképpen egy jó módszer új hangok eloállítására. Korábban sokat dolgoztam samplerrel, de momentán messze nem játszik olyan nagy szerepet az életemben, mint régen. Szívesen használom a samplinget loopokhoz, hasonlóan a techno- illetve a dance-zenében megszokotthoz, de miután egy egész sor samplert kipróbáltam, úgy látom, hogy általuk néha elvész a zene elevensége. Ha egy hangot kiveszel a természetes zenei kontextusból és mint sample-t a másikba helyezed, megtörténhet, hogy a végére halott lesz.
ˇ Hogy fejlodtek a saját készítésu hangszereid?
ˇ Kezdetben már létezö hangszerek vagy effektgépek megváltoztatásáról volt szó. Az ilyen természetu munkát Michel Geiss-szel együtt csináltuk. Aztán teljesen új hangszereket is terveztem, például a Laser Harpot, a lézerhárfát.
ˇ A Laser Harp veletek volt a turnén?
ˇ Igen, de új software-rel. Most már a velocity és a szüro is változtatható, a kéz felfelé illetve lefelé mozgatásával. Minden sugár egy hangot jelent, a program pad-ek segítségével gyorsan váltható. És az új software egy sequencert is tartalmaz, öröm vele dolgozni.
ˇ Melyik szintetizátorból származik a az ismert lézerhárfa-számok hangszíne?
ˇ Az egész Synthex-szel készült - nagyon vastag hangszín, más géppel nehéz eloállítani! A Synthex talán a legjobb polifonikus analóg szinti, amit valaha építettek. Egyetlen baja a hosszú fejlesztési ido volt, azt hiszem, négy év. Ugyanabban az évben került piacra a DX7, senki nem akart Synthex-et venni, mert ötször annyiba került. Kár, mert a hangminoséget tekintve a legjobb hangszer.
ˇ Milyennek találtad a DX7-et, amikor eloször hallottad?
ˇ Sosem voltam nagy rajongója a DX7-nek, mindig úgy éreztem, nagyon vékony és nagyon durva a hangja. Véleményem szerint a DX7 sok változásért felelos az elektronikus zenében, és ezek nem mindig a jó irányban történtek. A DX7 megjelenésével a szintetizátor már nem csak egy készülék volt, amellyel könnyen és sok örömmel hangszíneket programozhattál, hanem egy japán mérnökök által programozott katalógus preset-hangokkal.
ˇ Az általad ellenorzött hangszer-arzenál alátámasztja azt a nézetet, hogy koncertjeid muszakilag fényuzo események. Hogy érzed magad a multimédiás tömegmegmozdulások elott?
ˇ Az a legjobb, ha az utolsó másodpercig a szervezéssel foglalkozom. Másképp olyan ideges vagyok, hogy nincs kedvem színpadra lépni.
ˇ Minden koncerteden valami újat próbálsz ki, ezért egyesek számára a zene egyfajta "kalandora" vagy. Elfogadod ezt az ítéletet?
ˇ Valóban, elsosorban az új kihívások izgatnak. Keveset elmélkedem a múlton, de ahogy az elobb az eddigi projektjeimrol beszélgettünk, olyan élesen és tisztán ugrottak be a régi dolgok, mintha csak tegnap történtek volna. Ennek ellenére én mindig a jövobe nézek, és biztos vagyok benne, hogy a következo projektjeim ismét kalandok lesznek. Nem csupán koncertek, igazi kalandok.
Nemrég beszereztem a Rendez Vous album 24 bit / 96 kHz-en masterezett változatát. A negyedik tétel után nem 3 fújás van, hanem csak kettö. Hibás vágás lehet, vagy egyszerüen soknak érezte a hármat?
Azt szeretnem megkerdezni nem tudjatok veletlenul honnan lehet letolteni a Visitor koncertet realmedia formatumban.
Valahol jartam az elmult hetekben , de mar nem emlexem ra hogy honnan szedtem le az elso szamot.
Es hat kellene a tobbi is.
Elore is koszi.
Nem tudom, hogy emlékeztek-e az Oxy turnén, hogy volt egy szintis (Christopher Papendieck), aki félelmetes jó játszott együtt Jarre-ral. Tudtok-e valami infót róla, mert a neten nem sok mindent találtam vele kapcsolatban. Pl.: Diszkográfia és biográfia. Link-re lenne szükségem, ha tudtok ajánlani valamit.
Höpp, de meglepödtem, amikor két héttel ezelött a Roxy rádióban a 4-5-ig tartó Sterbinszky mixben meghallottam az Equinoxe 4 remixét a Shane 54-töl. A múlt héten nem hallgattam, de akkor benne volt még a Souvenir of China is u.a. elöadótól.
