Bocs a tripláért (a modtól ,és tőletek is), de lenne még néhány "remek" ötlet:
Duológia: - Murbella of Honored Mates - Idaho gholas of Bene Gesserit
"Art of Dune"-sorozat: - Sexual techniqes of Bene Gesserit and Honored Matres - Prana-Bindu and the Voice of Bene Gesserit - The Complete Bene Gesserit's Coda - The Complete Mentat Text - The Complete Doctrine of Zensunni and Zensufi - The Complete Notes of Dar-es-Balat - The Complete Stolen Journals - Two-In-One: The Complete Orange Bible and Kitab al-Ibar
Arcképek-sorozat: - Hawat of Caladan - Halleck of Caladan - Idaho (original) of Caladan - Stilgar of Dune - Tueks of Dune - Kynes of Dune (Ez a négy árnyalná a képet, ami House-trilógiában olvashattak róluk.) - Farad'n of Salusa Secundus - Moneo of Rakis - Malky of Ix
Zárókötet (remélhetőleg): - What were Erasmus and Omnius doing through thousand years?
Szóval, van itt még a tarsolyba bőven lehetőség a Dűneverzum bővítésére. :((((
" While Marie fails and gets killed by Alia, Fenring manages to plunge a knife through Paul, killing him for several hours. Upon his awakening Paul does the unthinkable: he forgives Fenring and exiles him to Salusa Secundus to spend the rest of his life with his former master Shaddam, whom the Count loathes."
Mint mondottam már sokszor, hogy csak a Vadászait olvastam csak, és fel voltam háborodva, hogy úgy sikerült létrehozni egy Paul-gholát, hogy a Caladanon őriztek egy kést, melyen Muad-Dib vére volt, melyet egy összeesküvés során Fenring döfött a hátába, ahol Paul meghalt, majd feltámadt.
Szinte éreztem, hogy ebbe a kötetbe fogják beleírni, hogy teljes legyen az általuk megírt kép.
Khérem, ahlásan, vhalakik állítsák már meg ezeket! (Hogy morbid legyek: Leto kivégeztette azon történészeket, aki meghamisították a történelmet. Ejh, hát nem fegyelmeztek a szavaira? :D :D :D)
Ezek jönnek még:
- The Winds of Dune (Eredetileg Jessica of Dune) - The Throne of Dune (Eredetileg Irulan of Dune) [Valószínűleg a Messiás és a Dűne Gyermekei közötti időt ölelik fel.] - Leto of Dune [3.500 év egy kötetben? Vagy ez többkötetes lesz?]
Lennének ötleteim más "regényekre" is:
Tetralógia: Siona of the Old Imperium Idaho of the Old Imperium The Famine Times of the Old Imperium Finding Dar-es-Balat of the Old Imperium
I. trilógia: - Honored Matres of Scattering - Tleilaxu of Scattering - Futars of Scattering
II. trilógia: - Miles Teg of Chapterhouse - Odrade of Chapterhouse - Taraza of Chapterhouse
Tudom, tudom, ANTI-Brájen-Enderszon-FAN vagyok, de a Wikipedián elkészült a kivonatolt leírás a Paul of Dune-hez. Ahogy a 3005-ben írtam, kíváncsi vagyok, mit k***ak el (már bocsánat), idézek:
"Paul and his mother Jessica were brought to Ecaz aboard a guild heighliner along with Duke Leto and his retinue. There, a marriage deal was concluded between Ecaz and the Atreides for Duke Leto to marry Illesa, the Archduke’s youngest daughter. The marriage was prompted by political decisions: House Ecaz needed allies to fight against the Grumman aggression, and House Atreides fitted the bill perfectly, since Leto had actively condemned the actions of House Moritani and officially formalized the Atreides-Ecaz alliance.
Duke Leto and Illesa’s wedding was to be held at Castle Caladan. Decorations included potted plants of Ecaz origin, which turned out to be concealing cleverly placed iron shards. The pots cracked and shot out these iron shards, killing a Swordmaster in the service of Ecaz, causing the Archduke to lose an arm, and causing the death of Illesa. To add insult to injury, two Moritani assassins entered Castle Caladan and tried to assassinate Paul and the young heir of House Vernius. The assassination attempt failed.
Most én vagyok a hülye, és rosszul emlékszem? Nekem úgy rémlik, hogy Leto sosem vett senkit feleségül (nem is tervezte), és Jessica CSAK azért volt az ágyasa, mert ez egyes Házaknak reménykedésre adott okot...
Kérek mindenkit, oszlassa el ezt a homályt, mert szerintem ez egy újabb ékes példája annak, hogyan kell az életművet kiforgatni...
Nem gondolom, hogy különösképp vigasztalna, de esetleg bátorít: nekem a Dűne volt az első angolul olvasott sci-fi-m, úgy a 80-as évek elején, amikor még elég harmatos volt a nyelvtudásom. De keresztülrágtam magam, és - mint látható - meg is lett a hatása a továbbiakban is. A többi köteteket már megjelenésükkor kértem behozni mindenféle éppen "nyugatra" járó ismerőstől. A többi meg már történelem... :-)
Amúgy számtalanszor eszembe jut, hogy az alant majd idézett gondolat egyfajta "ítélet" a kor, illetve a kor emberének beállítottsága, képességeinek ki-nem-bontakoztatottság illetve "elhomályosodása" tekintetében, bár az analógia nem a Caladan és korunk világának jellege között áll fent, hanem az ún. "komfort-szint" kapcsán, értve ezalatt azt, hogy számtalan olyan tulajdonságunk, illetve ezek érzékenysége eltompult, mely alapvetően embervoltunk velejárója (pl. a "természet" és az ember közötti interakció, mely túlmutat az érzelgősségen, romantikán, a gondolatok és érzelmek "természetre" való kivetítésén, meghatározva ezzel kettejük kapcsolatát, mert a "kivetítés" nem feltétlen szimbolikát jelent, hanem illúziót és közvetettséget).
Itt nemcsak "ösztönökről" beszélek és túlélőképességről, hanem az életnek egy másfajta szemléletéről, és nem feltétlen a sokat hangoztatott materialista és szellemi ellentétre gondolok, hanem az "életvitelre", illetve az ebből fakadó attitűdökre (a femti példát megtoldva, a halál vonatkozásban, illetve az ahhoz való viszony tekintetében).
Mi a Caladanról jöttünk – a mi életformánk számára paradicsomi világból. A Caladanon nem volt szükség rá, hogy anyagi paradicsomot vagy szellemi paradicsomot építsünk fel – hiszen ott láthattuk a valóságban magunk körül. És ugyanazt az árat fizettük érte, amit mindig megfizetett az ember, amikor evilági paradicsomban sikerült élnie: elpuhultunk, elerőtlenedtünk.
Természetesen nem zárom ki, hogy a gondolatmenetemben lehet és van belemagyarázás.
Viszont úgy hiszem, a mű szeretetet nem elegendő. Igen, vannak, akiknek bőven elég az, ha egy könyvet elolvasnak, tetszett a történet, és nagyjából ennyi. Én sem minden elolvasott könyvet "elemzek" ki ilyen módon. Azonban, ha meg tetszett, megérintett egy könyv, abban igenis keresem a mélyebb jelentésrétegeket.
Főleg abban az esetben, ha korábbi olvasmányélményeim, ismereteim egy része fedik az esetleges felismerések. Ezen felismeréseket szerintem igenis jó dolog (tudom, nem ennek értékét vitatod) megbeszélni másokkal.
Ahogy a Tolkien.hu-n hosszú-hosszú évek óta folyik a beszélgetés a Tolkien által esetleges módon beleépített evilági mítoszokról, legendákról, szimbólumokról, a Dűnék esetében is legalább ilyen mélységeket találhatunk, természetesen teljes más "kultúrkörből", eszmékből, "témákból" eredve.
Itt van például egy írás, mely azt próbálja bemutatni, hogy Tolkien mélyen vallásos hite hogyan ivódott bele az írásaiban:
http://www.depositum.hu/film/gyurukura.html
Nem nagyon tér ki egy másik eredetre, az ógermán, skandináv és kelta gyökerekre, de ettől függetlenül egy nagyon figyelemreméltó felvetés, levezetés.
Herbert esetében a vallások, a politika kérdései nagyon fontosak és lényegesek, a társadalomra vetítve még inkább. Azonban sokkal nagyobb hangsúly helyeződik az emberi pszichére, lélekre, az önreflexiókra, a reakciókra, a magasabb tudatra és tudatosságra, melyek levezethetőek a szúfizmusból és zen buddhizmusból.
Nem mindenhol egyértelműen fejeződnek ki, de analógia felállítható. A japán gondolatmenetek eredete Herbert haiku szeretetében is megnyilvánulnak.
Herbert egy igen művelt, tájékozott és sokat olvasott ember volt, és ami foglalkoztatta, beleépítette ebbe a világba. Nem véletlen a hat évnyi kutatómunka az első kötet előtt. Vagy, mint valaki évekkel ezelőtt megjegyezte, mennyire figyelemreméltó az, hogy Herbert a "Lélekvadász" esetében kéeps volt egy teljes más típusú emberi felfogásba helyezkedni, és abból levezetni a mondanivalóját.
És meg fantasztikusabb lesz az egész, ha valaki ezek kapcsán ezen irányokba elkezd érdeklődni, sőt, a beszélgetések alapján még inkább (pl. Tolkien hatására néztem utána és olvastam bele az Eddába még évekkel ezelőtt).
Most hétvégén Mircea Eliade "A szent és profán" című műben olvashattam az ókori, archaikus origiasztikus rítusok értelmét, és azt kell mondjam a Dűnében ábrázolt tau-orgiák szinte majdnem megfelelnek ennek képnek. Úgyhogy Herbert igencsak sok helyről merített.
És a mélyebb jelentésrétegek, mint mondottam, fontosak. Nemcsak a könyv világát tekintve, hanem saját magunkat is tekintve. Önismeretet adhatnak, szélesebb látókört.
És az ilyen "szintű", agyturkász -;)- beszélgetések célra vezethetnek. Másrészt ezek is olvasatai egy műnek, jelen esetben a Dűnének.
Kinek, mire helyeződik a hangsúlyt. Van, akinél a történetre, és részben ezért tetszik neki az utódok írásai. Én a gondolatiságot nézem, és ott nem remekelnek. Számos olyan megállapítása van, amit ha kihelyezünk a Dűne univerzumából, megállja a helyét. Akár a politikai nézeteket, akár az emberi pszichét nézzük.
A Taken rendező, Pierre Morel úgy döntött, hogy megpróbálja megnyugtatni a népet, aki felhördült a múltkori híren, miszerint ő lesz a rendező. Kb. ez volt a visszhang "egy akciófilmes?!?". Figyelem, az MTV-nek adott interjúban azt mondta, hogy nagy rajongója a könyvnek. Ez még ugye nem jelentene sokat, de kvázi leszúlta a Lynch-féle adaptációt, miszerint jó Lynch film volt, de rossz Dűne. Nagy kihívásnak érzi az egészet, ja és csak az első könyvet dolgozza fel, nem vesz a többiből dolgokat vagy ölel át több kötetnyit.
Kezdem beleélni magam hogy jó film kerekedhet ebből:))
kicsit beleolvastam abba amit irkáltok manapság itt, ugyérzem mintha túlművelt agyturkászok beszélgetése lenne, olyan dolgokat belemagyaráztok az öreg műveibe ami ott sincs. na mindegy, azért egy dolog mégis közös bennünk, feltehetőleg, szeretjük ezeket a műveket
Egyetértek a leírtakkal. Azzal főként, hogy a "megváltás" nem "tömegesen" történik, hanem "egyénileg". Az az mindenkinek saját elköteleződése a cél irányába (hmmm.. talán ezért is kedvelték a szimbolizmuson túlmutató értelemben a zenben az íjászatot egyfajta eszköznek tekinteni), és ez önfeladás.
************************************************ A nézeted igazolja a Prédikátor számos beszéde (ezt megbeszéltük lentebb) vagy Idaho gondolata Paulról:
Muad-Dib tanításai a szőrszálhasogatók, babonás fanatikusok és korruptak játékszerévé váltak. Ő a kiegyensúlyozott életutat hir-dette, egy olyan filozófiát, melynek segítségével az ember sikerrel birkózhat meg az örökké változó világegyetem problémáival. Ő azt mondta, hogy az emberi nem még mindig fejlődik, s ez a folyamat sohasem fog véget érni. Ő azt mondta, hogy a fejlődés azoknak az alapelveknek a megváltozását jelenti, amik csak az örökkévalóság számára ismertek. Hogyan játszhat a megrontott okoskodás ezekkel a szent eszmékkel?
[Bár, itt hozzátenném, hogy a ciklikus és involutív "korszak"-szemléletet sokkal megalapozottabbnak tartom, de ez nem kritika, hisz ez egy fiktív világ.]
A fremennek vissza kell térnie ősei hitéhez, ösztönös zsenijéhez az emberi közösségek alakítása terén; vissza kel! térnie a múlthoz, amikor a túlélés leckéjét az Arrakisszal való harcban tanulta meg. A fremen egyetlen dolga az legyen, hogy megnyissa lelkét a belső tanításoknak. Az Imperium világainak, a Landsraadnak és a KHAFT Konföderációnak nincsen mondanivalója a számára. Csak a lelkétől fosztanák meg.
És valóban nem tudott Herbert sem elszakadni ember mivoltától, de ennek ellenére kihámozható belőle az a szellemiség, amit érint. Sőt, aki mélyebben beletekint, elkezdhet ismerkedni, immár elhagyva a fikció világát, azokkal a tanokkal, amikből ezek eredtek. ************************************************
Buji Ferenc a szúfizmusról írt tanulmányában így ír erről (részben ideköthető, mivel szúfizmusról esik szó), kicsit hosszú lesz, remélem nem okoz gondot senkinek:
"Minden léleknek saját magának kell megvívnia a harcát a végső célig vagy elbukásig..." Akkor a válasz: Buddha?! Persze az összes utóbb ráaggatott firleflanc nélkül!
Szerintem kár próbálkozni. Az újabb filmekből kiindulva szerintem nem lesz több egy CGI-orgiánál megspékelve egy amerikai életérzéssel, harc a szabadságért meg egyebek. Legyen akár három órás a film, nem lehet érdemben ezt összetett és sokrétű mélységekkel átszőtt történetet a szintén sokrétű és összetett szereplőkkel ilyen rövid időtartamba belezsúfolni, mert mindenképp a minőség rovására fog menni.
Mert melyik karakter fog a háttérbe kerülni? A nagyszerű Thufir Hawat vagy Gurney Halleck?
Nem hiszem, hogy érdemben vászonra lehet vinni egy filmben, esetleg ha két három (és fél órás) részre bontják, akkor. De akkor sem adja a vissza fejezetprológokat és a belső monológokat, mert ezek is a Dűne nélkülözhetetlen részét alkotják.
Ne legyen igazam, de ugyanaz megy most is, mint a múlt éveredben. Ismét rendezőcsere: Peter Berg el, Pierre Morel jő.
Tényleg, most, hogy írod, mintha régebben láttam is volna a reklámját! Gondolom, azért készíthettek ezen a néven parfümöt, mert az élet teljesen más területén ügyködnek, nem az irodalomban. Ráadásul - lássuk be - megengedhetetlen, hogy valamely szót kisajátítson bárki.
