Hát ebből az összeállításodból egy qrva büdös szó nem igaz.
Valószínűleg valami kreacionista hazudozásból szedted ezt a szemetet.
Arra viszont nagyon korán reggel van, hogy értetlen szerencsétleneknek elmagyarázzam a kormeghatározást, ami legalább négy-öt független jelenség hatásainak az ÖSSZEVETÉSÉVEL dolgozik. Nincs itt semmiféle "körkörös érvelés".
Pont ugyanúgy nem hibás, ahogy a Föld Nap körüli pályája sem az.
Csakhát te annyira nem értesz a témához, és annyira nem kenyered a logika, hogy tök fölöslegesen írnám le neked, hogy a mozgások felírásakor qrvafontos az is, hogy mihez rögzítjük a vonatkoztatási rendszert. A Naprendszer esetében az egyszerűség kedvéért a Naphoz rögzítik.
"Feldmár szerint nincs arra szabvány, hogy egy normális ember milyen kell legyen. Sorok között: normális ember nem létezik. (Csak a többség által támogatott/tűrt deviancia.)"
"Feldmár szerint"...
Szerintem meg, igenis van! egy abszolút "norma", amihez lehet mérni, mindenkinek a 'normálisságát' ! És ez az abszolútnorma: Jézus Krisztus ! ;-)
Hogy milyen elnevezés és miért terjed el, azt is lehet elemezni tudományosan és elemzik is. Azt is, hogy az hogyan és miért alakul át. Lehet elemezni tudományosan a tudomány fejlődést is. Lehet elemezni a Tudományos Tévhitek-et is.
Sőt a tudományfilozófiaának vannak különféle módszerei, amit az általános tudományágak többsége átvett a tudomány és áltudomány elválasztására. Tehát az, hogy valami tényleg a tudományos módszertannak megfeleleően, vagy inkább csak egyfajta ismétlés és átvett ismétlés utján terjed el, megint csak egy elválasztó módszertan.
A BigBang elmélet főként ismétlés és átvett ismétléssel terjet el. Már maga a név is ilyen, hiszen egy gunynévként született az egyik legnagyobb ellenzőjétől, aki élete végéig kitartott mellette, hogy hibás, mese.
A relatívítás elméltet csak felszínesen vizsgáltam és már számtalanszor leírtam itt, hogy annak csak egy kis része lehet hibás, vagy pontatlan, amit fejleszteni, vagy pontosítani lehet. A C-nél nagyobb sebességek és a tömeg nélküli elemi részecskék okozni fognak még néhány további meglepetést és ahogyan az tömeg-energia ekvivalencia képletből is már nem csak egy van, hanem több, különféle állapotokra, lesz még ennél is több. Itt is nem csak általános és speciális relatívítás elmélet marad a porondon, hanem lesz még + jónéhány.
"aki memetikai voodoozással akarja a tudományos ismereteket megérteni, annak édesmindegy a dolog, mivel az egészet csak a szavak és fogalmak szintjén képes kezelni, tehát, hogy mit minek hívnak. Hogy mi miért van, az hót homály marad számára, ahhoz semmire se jó a memetika-baromság."
"Viszont a tömbuniverzum is egy elmélet, meg a multiverzum (itt everetti értelemben)."
Nem. Azok csak hipotézisek.
Igen, van az "elmélet" szónak egy hányavetibb használata a tudományos konyhanyelvben is. Ennek eklatáns példája a "húrelmélet" ami talán azért kapta a "theory" minősítést, mert matematikailag helyes, viszont fizikailag semmiféle igazolás nem áll mögötte, úgyhogy hipotézis lehetne csak.
"Egyébként elmélet helyett mostanában modellről beszélnek.
A törvény a modell/elmélet egyik összefüggése."
Ez így nagyjából okés szerintem is.
De hát aki memetikai voodoozással akarja a tudományos ismereteket megérteni, annak édesmindegy a dolog, mivel az egészet csak a szavak és fogalmak szintjén képes kezelni, tehát, hogy mit minek hívnak. Hogy mi miért van, az hót homály marad számára, ahhoz semmire se jó a memetika-baromság.
"Miért marad a relativitás inkább elmélet, mint törvény ?"
Az "elmélet" (angolul: theory) a tudományos szóhasználatban az összes ismert tényt matematikailag pontosan magyarázó modellt jelenti. Úgyhogy a tudományos elmélet a legmagasabb fokon álló igazság erről a búvalb@aszott világról.
A "törvény" ezzel szemben egy jogi/társadalmi fogalom, és csak mellékesen használják egyes természeti jelenségek elméleteire hagyományból. Úgyhogy amit a tudományban "törvénynek" hívnak, azt azért teszik, mert 3-400 éve így nevezték el eleink az akkori szóhasználatban, és úgy rajta ragadt, hogy semmi értelme a teljes emberiséget átnevelni. (Csak mellékesen: Darwin a Fajok eredetében folyamatosan "ilyen törvényről" meg "olyan törvényről" ír, szépen mutatva, hogy a 19. század első felének szóhasználatában a természetben megnyilvánuló szabályosságokat hajlamosak voltak "törvénynek" hívni a jogi szóhasználattal analóg módon.)
"Ha annyi az egyértelmű bizonyítéka, akkor viszont ma már TÖRVÉNYNEK kellene lennie."
Lásd fent.
Qrvára nem értesz még a tudomány szóhasználatához se.
"Főként logika és memetika miatt érdekel csak."
A logikához semmi közöd, a memetikai voodoozás pedig nem helyettesíti a tárgyi tudást egy témában, és max csak neked ad indokot, hogy az adott témában tudatlan ostobaságokat hangoztassál.
"a határozatlansági reláció azt jelenti, hogy ha valami Planck-időnél fiatalabb, akkor a létezés és a nemlétezés határozatlan állapotában van."
Nem kell ezt 'túlbonyolítani'...!
Ha "valami .. a létezés és a nemlétezés határozatlan állapotában van", akkor az a nemlétezés állapotában van. Ugyanis, ha valami nincs hatással semmire, nem lép 'interakcióba' semmivel, az nem létezik. Amíg valamiről el sem lehet dönteni, hogy létezik-e vagy sem, akkor az 'materiálisan'! nem létezik.
(bármilyen matematikai 'bűvésztrükkökkel' is bizonygatják, hogy 'de mégis'...
"Itt az a kérdés, hogy a Planck-idő tényleg valamiféle korlát?"
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt: AZ.
Ugyanis van egy összefüggés egy kvantumrendszer "mért" energiája és a "mérési" idő között is. Ha kivesszük a mérést a dologból, akkor arra jutunk, hogy a határozatlansági reláció miatt a Planck-időnél rövidebb időtartamú dolog energiája nulla és akármennyi között bármi lehet. Ha pedig a nulla energiát a "nemlétezésnek" tekintjük, akkor a határozatlansági reláció azt jelenti, hogy ha valami Planck-időnél fiatalabb, akkor a létezés és a nemlétezés határozatlan állapotában van.
"Legyen a feszültség időfüggése: u(t) = k t Elvileg ez olyan, mintha konstans feszültségünk lenne.
Na de mit tesz ezzel egy aluláteresztő szűrő? Egy ideális szűrő átengedné. A valóságos szűrők is átengedik, egy idő után. Viszont késleltetik. (Ez az, amit például a kollégáim nem akarnak felfogni.)"
Nézzük meg, mi történik, ha egy tömegpontra erő hat. Erőgerjesztés.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás megkülönböztethetetlen a nyugalomtól.
És most összekötöm a cérnák végeit.
Legyen a feszültség időfüggése: u(t) = k t
Elvileg ez olyan, mintha konstans feszültségünk lenne.
Na de mit tesz ezzel egy aluláteresztő szűrő?
Egy ideális szűrő átengedné.
A valóságos szűrők is átengedik, egy idő után. Viszont késleltetik.
(Ez az, amit például a kollégáim nem akarnak felfogni.)
Időnként két fizikai mennyiséget egyszerre kellene megmérni, egyidőben.
És persze sokszor, egymás után. Mint a mozgó film, amely álló képkockákból áll.
Volt egy próbálkozás, hogy valamilyen híd kimenete egyszerre fusson. Bedöglött.
Viszont amikor két különböző mérőműszerrel mérünk, többnyire még a szűrő határfrekvenciáját sem tudjuk, nemhogy a típusát. Az egyidejű mérésekhez pedig a késleltetést kellene tudni.
Na most a tömeget rögzítsük egy rúgóhoz, és annak a végére hasson az erő.
Ez már hasonlít az elektronikus sávszűrőkhoz. LC-kör.
Önmagában a tömegpont inkább csak egy kondenzátor, amelybe áramot töltünk.
Ha az erőnek megfelel az áram, a sebességnek megfelel a feszültség.
Mi lehet a megfelelője az RC-körnek? Valami súrlódás?
Ha egy tömegpontra erő hat és súrlódás is van, akkor sem tűnik sávszűrőnek. :(
"Einstein kapott Nobelt a "fényelektromos jelenség magyarázatáért", pedig a jelenséget Hertz fedezte fel, és Lénárd Fülöp kísérletezte ki.
Vagyis Einsteinnek semmi köze sem volt a felfedezéshez, ráadásul néhány év múlva kiderült, hogy magyarázata is hibás volt."
Einstein:
"Ötven év töprengése sem hozott közelebb annak megfejtéséhez, hogy mi is a foton.
Azóta sem fejtette meg senki"
Dehogynem!
A foton precíz elmélete a kvantumelektrodinamika, amit az 1940-es évek végén talált meg egymástól függetlenül Tomonaga, Feynman, Schwinger és Dyson. Bár a fotonról szóló legkorábbi elgondolás Einsteintől származik, ő már nem tudta követni az elmélet negyven évvel későbbi kiteljesedését. S ennek a QED elméletnek a prognózisai sok esetben 10-8 - 10-11 pontossággal egyeznek a kísérleti eredményekkel, ma is ez a fizika legpontosabb elmélete.
A fizika nem tekintélyelvi alapon működik, ahogy azt szuperfizikus elképzeli.
Pláne nem azon az aljas és nevetségesen buta módon, hogy ugyanazt az embert, akit egyszer megkérdőjelezhetetlen orákulumként idézget, máskor pedig főgonoszként, a fizika megrontójaként.
Jolli-Jokerként előrántva mindig aszerint, ahogy azt ócska téveszméi kívánják.
"Mert a világ qrvabonyolult, és a helyes magyarázatok is azok. Viszont az egyszerű magyarázatok - amiket a szerényebb képességűek is megértenek - szinte minden esetben hibásnak bizonyultak.
Röviden, hogy te is értsed: a világ nem szükségszerűen úgy működik, ahogy azt az ember "józan paraszti ésszel" elképzeli."
Az a 'furcsa', hogy "a "józan paraszti ésszel" "elképzelt" 'világfelfogásban' minden 'egyszerű', a tapasztalati dolgokkal összevethető, és főleg!, a logikának sehol sem ellentmondó, elemekből épül fel - és működik ! ;-)
Ellenben a 'kijelentésekre alapozott' elméletekkel szemben (pl. 'a Minkovski térben a hosszabb út a rövidebb', meg 'hasonlók'..) ahol a "qrvabonyolult magyarázatok" tele vannak az 'ép értelmet megerőszakoló' 'kvázi-axiómákkal'... ;-/
Nem, 'köszönöm nem kérek' a 'magasabb túúdommányból', mert meg akarom őrizni a stabil, mentális (logikai) állapotomat... ! (nem csak biológiai fertőzés van!, hanem van szellemi fertőzés is...!!! 'a régi Kínában', ha egy 'bolond' keveredett oda valahonnan, akkor a helyiek megnézték, hogy fizikailag veszélyes-e. ha igen, akkor csak 'szimplán' agyoncsapták. de ha úgy találták, hogy 'csak egy ártalmatlan bolond', akkor viszont jó messzire elkerülték, mert nagyon jól tudták, hogy aki sokat 'érintkezik vele', az szellemileg 'megfertőződik'...) ;-(
