Azt hogy lehet megoldani, hogy 2-300liternyi anyagot elviszel valakihez, aki lepalackozza? Ez érdekelne papírozás szinten is, és fizikailag is. Mert gondolkodom a jövőn, és nem lenne baj, ha tudnám, mit hogyan lehet megoldani. És tényleg olcsóbb elvinni máshova, mint magadnak megcsinálni a palackozást? Annyira sok a beruházási költsége? Köszi előre is.
A borászati üzemednek rendelkeznie kell palackozási engedéllyel.
Ehhez csempézett palackozóhelyiség, meleg vizes mosogatási lehetőség (természetesen vezetékes ivóvízből) kell a gépeken kívül. Ha ez megvan, kérni kell az engedélyt, ami a szokásos (mint sima borászati üzemnél) ellenőrzésen túl hatósági "állatorvosi" (azaz egészségügyi) ellenőrzésből is áll.
Legalábbis az itteni hatósági állatorvos barátom így mesélte nekem. :-)
Palackozási engedélyem nekem sincs, bérpalackoztatni egyszerűbb. Saját fogyasztásra meg nyilván ledugózhatod a borodat...
Ha én palackozni akarok annak van valami külön útja amit ki kell járni valamely hatóság felé? Tegyük fel, amiket a hsz elején írtál megvannak. A folyóbor mellett még a saját szőlőből készült bort palackozottként is szeretném forgalomba hozni. Itthol már tudok "palackozni" szóval fizikailag minden megoldott. Mi kell még ezen kívül? (mert írtad h nem éri meg kicsiben)
Ahogyan a korábbi hozzászólók már írták, az őstermelő gazdaságjogi kifejezés, jogi személy, azaz adhat el saját maga megtermelt bármit bárkinek számlával, nyugtával stb.
Ahhoz viszont, hogy bort adhass el, vagy egyszerűsített adóraktárral vagy kisüzemi bortermelő regisztrációval kell rendelkezned, mindegy melyik, mert MINDKETTŐHÖZ kelleni fog egy engedélyezett borászati üzem, ahol a bor készül (ez lehetőleg még a szüret évében legyen meg, ha csak következő tavaszra van kész, akkor is kaphatsz származásit az eladáshoz, de késedelmi bírságot kell fizetni - néhány éve, mikor nekem új volt, ebbe belefutottam).
Szóval ha már őstermelő vagy:
1. engedélyezett borászati üzem (NÉBIH alkoholos termékek igazgatósága), de a hegybíró tudja, ki a helyi illetékes hivatalnok, mifelénk fel is hívja és egyeztet a nevünkben időpontot, szóval segít.
2. kisüzemi bortermelő regisztráció VAGY egyszerűsített adóraktár (első esetben hegybíró, második esetben VPOP azaz a NAV-nak az a részlege, ami a VPOP-t csinálja :-), mert ugye hivatalosan egy cég lettek, de továbbra is külön van minden helyileg is) - az EAR jóval bonyolultabb és több az ellenőrzés
3. szüreti jelentés a termelt szőlőről NOVEMBER 30-ig, egyúttal származási igazolás kérése a hegybírónál (nyilván eddigre kell hogy legyen pincekönyved vagy a kisüzem vagy az EAR révén)
4. a kész bor (bortételenként) forgalomba hozatali engedélyét a származásival lehet kérni a borvidéki vagy regionális eredetvédelmi hatóságnál (=Borminősítő Bizottságnál eredetvédett borok esetén) vagy a NÉBIH országos központjában (földrajzi jelzés nélküli boroknál - FN)
Ha megvan a forgalombahozatali engedély, eladhatod a borodat. Bárkinek, ha a papírok rendben vannak (származási, borkísérő stb.)
FONTOS!
A borászati üzem engedélyezésénél be kell írni, hogy folyóbor/kannás_kiszerelés történik-e, illetve palackozott borokat készítesz (te palackozod) vagy kizárólag bérpalackoztatva, palackozottat hozol forgalomba. Pár tízezer liter alatt nem nagyon éri meg saját palackozót üzemeltetni...
az őstermelő egy gazdasági egység, hasonlóan, ahogy a kft és bt és... itt máshogyan adózol egy bizonyos szintig.
Ha van borod, akkor az értékesítéshez borászati engedély is kell, ha jól tudom nébih-es, mert ez is csak egy élelmiszer, amit bizonyos feltételek szerint kell tárolnod, csomagolnod stb. És az már mindegy, hogy folyóbor vagy palackos.
De keress rá a kisüzemi bortermelő és az őstermelő kifejezésekre és a kettő metszete mondja meg, hogy miből mennyit adhatsz el.
Van itt olyan aki kereskedelmi céllal borászkodik? Az érdekelne hogy őstermelőként mik a korlátai az értékesítésnek, mert konkrét leírást nem találtam, hogy pl.: kereskedőnek, kocsmáknak lehet e értékesíteni palackos, vagy folyóbort, vagy csak a végső fogyasztónak?
Hát ilyen ajánlatnak nem tudok nemet mondani :) Tekintettel, hogy már tudok kézben oltani is, mindenképpen igényt tartanék pár vesszőre. (dugványozásra alkalmas vesszőre, aztán abból vágok le oltásra való csapot, de mindenképpen kipróbálom a dugványozást is).
A pontos részleteket, ellenértéket megbeszéljük -> juhostt@gmail.com
Gondolom hogy az enyém fajta azonos , mert a Hajdú Edittől kaptam az első 50 darabot . A Kecskeméti szőlészeti kutató intézetből . Ha esetleg meggondolod magad , szívesen adok veszőket .
Kaptam már szőlőszemtől is vesszőt meg más helyről is. Ugyanazt a technológiát alkalmaztam mint a többi vesszőnél. A fekete rizling 2 hét alatt olyan gyökeret vert, hogy elképesztő volt számomra is. A vostorog kihajtott majd amikor elfogyott a vessző ereje elszáradt. Nem gondolnám hogy én követtem el hibát. Esetleg lehet nálad a fajtaazonosság nem stimmel. (Vagy esetleg szőlőszem küldött volna tévesen vesszőt de szvsz nem.)
De már lényegtelen, vettem itt a fórumon 800 ft/db áron jó silány oltványokat. Nem erőltetem ezt a fajtát, valaki odafent nem akarja hogy legyen ilyenem.
Hirtelen felindulásból: vostorg, angéla. De kaptam sok más csemegeszőlő vesszőt is, amelyik nem gyökeresedett. Nagyon egyszerű... Dugj le egy othellot, és egy valami újabb (1900 utáni nemesítés) csemegeszőlőt. Teremts nekik kiváló környezetet a gyökeresedéshez. Ugyanabban a környezetben az othello kiváló gyökérzettel fog rendelkezni, a másik semmilyen vagy pár gyenge hajszálgyökérrel csak.
Igen, amikor anno volt a vész, akkor nem a fiatal szőlőket támadta meg. Annyi, hogy mostmár vannak olyan komoly felszívódó szerek amelyek talán a gyökérlakó alakot is képesek megölni. (abba nem megyek bele h mennyire egészséges dolog ez, mert nem az). A levéllakó alakra meg a legtöbb kontakt rovarölő is jó, de az inkább homokos területen üti fel a fejét, ahol a gyökérlakó alak nem képes megélni.
Bár még vannak ilyen gócok, de 99% egy házikertben nem elhanyagolt szőlősben, ahol a közelben sincs fertőzési góc, ott nem fog gondot okozni a saját gyökerű dugvány sem.
A gond inkább az, hogy az újabb fajták közül nagyon sok alig, vagy szinte nem is gyökeresedik dugványként, ezért is érdemes oltani.
Már Németh Márton is csinált filoxéra ellenállási mutatót, ahol nagyon szépen látszik, hogy a Zala gyöngye már jóval kevésbé ellenálló, mint a Delaware pl. (Az alanyfajták kb. 6-ost kaptak, a direkt termők 4-es, a ZGY csak 2-est, ja, és az Othello is csak 2-est kapott). Szóval csökken, mert ahogy már párszor leírtam, a szelektáláskor nem erre mennek, de előfordulhat, hogy ez is jó, de nem szokták tesztelni.
A Vénusz ennek a sorozatnak a gyenge filoxéra ellenállású darabja, de a Mars, Neptun, Saturn, Jupiter (USA fajta mindegyik) papír szerint filoxéra ellenálló.
De úgy rémlik, múltkor épp a Néró kapcsán beszélgettünk erről, hogy az interspecifikus fajták mire elvesztik a labrusca-ízüket, a filoxéraellenállásuk is megszűnik.
Akikkel erről beszélgettünk a Georgikon szőlészeti tanszékének kutatói...
Nyilván érdekelt benne, de az oltványosom mondta. :-)
Szólj, ha másként tudod!
(Amúgy az oltványszőlőnek más előnye is van, konkrétan kadarkát láttam egymás mellett oltványt és saját gyökerén élőt - erről sokat beszéltünk régebben itt a fórumon - ahol az oltvány változat két évvel hamarabb fordult termőre, mint a saját gyökerén élő. Az meg nyilván triviális, nem is kéne annyit ismételnem, hogy az alanyfajtára oltott nem csak erősebb növekedésű, de egy-két héttel hamarabb is érik, mint a saját gyökerén élő európai szőlő - ezt már az oltványkészítés hőskorában a filoxéravész után is tudták és le is írták többször pl. a Borászati Füzetekben...)
