Csakhát a vérlaikusok nem értik annyira az áltrelt és a dolgait, hogy képesek legyenek elszakadni az ösztönös képzetektől a térről meg az időről. Ez az ilyen laikus fórumokon állandóan kiderül, amikor a relativitáselméleteket nem értő emberke a szavannamajom képzeteire alapozva hibásnak gondolja a relativitáselméleteket, és ennek botor módon hangot is ad.
Te valami állatgondozónak képzeled magad, aki rendet rak egy kifutóban? Sok sikert hozzá!
"Feltéve, hogy a természeti állandónak nevezett dolgok tényleg állandók."
Eléggé annak tűnnek
Egyrészt a jelenlegi állandókra épülő jelenlegi atomfizikával kiválóan magyarázható a tizen-akárhány milliárd éve volt első csillagkeletkezések és szupernóvarobbanások. De közelebb az Oklói természetes atomreaktor mutatja, hogy majdnem kétmilliárd évre visszamenőleg pont ugyanezek voltak az alapállandók. Ja, meg a sztromatolitok rétegződése és a newtoni gravitációelmélettel számolt Föld-Hold rendszer azt is szépen mutatja, hogy a gravitációs állandó se változott vagy 2,8 milliárd évre visszamenőleg.
"Üram bocsá' ez nem csak a legrövidebb pályáknál érvényes."
Ezért írtam, hogy a leggyorsabban befutható pályákat futja be a fény. Például eltérő törésmutatójú közegek esetén pont olyan pályát fut be, hogy minél hosszabban a nagyobb fénysebességű közegben haladjon és minél rövidebben a kisebb fénysebességűben. Így viszont A és B pont között nem a szögegyenes vonalban fog futni a fény, hanem egy geometriailag hosszabb törtvonalú pályán.
A gravitáció a jelenlegi tudásunk szerint geometria.
Emil már megjegyezte, hogy Einstein geometriai magyarázatot adott. És azóta tombol a geometrizálási láz.
Azonban a tér nem "steril" geometria, vannak benne különféle tulajdonságú anyagok és mezők.
Persze a geometrizálás szent nevében ezeket is képzelhetjük rejtett szabadsági fokoknak.
Mondok egy példát:
A folytonos közegek mechanikájában veszünk egymással rugalmasan összekötött darabkákat, aztán a feldarabolással tartunk a nulla mérethez. Csakhogy ez nem igaz, mert az atomok méreténél rövidebb hullámhosszúság nehezen képzelhető el. Persze a szabályos kristályrácsot meg kell különböztetni a szabálytalantól és a folyadéktól.
(Teller Ede említette, hogy már Demokritosz is rájöhetett volna, ha megfigyeli a vízhullámok diszperzióját.)
(A QED-ben erre még egy külön szemléletes magyarázat is van az összes lehetséges pálya súlyozásos összegzésével, és szépen kijön ugyanaz, mint amit a klasszikus optikában a fénytörés és -visszaverődés kapcsán számoltak és tapasztaltak.)
Szeretném felhívni a figyelmedet Cserti József indoklására:
Az egymáshoz közeli pályákon a fázisok erősítik egymást.
Üram bocsá' ez nem csak a legrövidebb pályáknál érvényes.
"HA A FÉNYNEK NINCS TÖMEGE, miért érinti a gravitáció?
Mert az őseink tömegvonzásnak nevezték el - tévesen. Sok téves elnevezés van. Felkel a Nap.
Jelenlegi tudásunk szerint energiavonzás.
És amit a mecha professzor következetesen súlypontnak mond, merugye az űrben is működnie kellene, jobb lenne tömegközéppontnak mondani. Viszont a relativitáseléletben méginkább energiaközpont lenne. De arról belátjuk, hogy az meg nincs. DGY már közben azt is bedobta, hogy pontmechanika sincs...
"Felvetődik egy ilyen kérdéskör is. Más tette fel az egyik helyen, ahol vagyok:
"HA A FÉNYNEK NINCS TÖMEGE, miért érinti a gravitáció?" "
Rossz társaságban forgolódsz. Az ostobák lehúznak a maguk szintjére!
Oppábocsánat! Hova is gondolok!
De a nem túl fényes elme "másik hely" társadnak válaszul: a fény a lehető legrövidebb idő alatt befutható pályát futja be. (A QED-ben erre még egy külön szemléletes magyarázat is van az összes lehetséges pálya súlyozásos összegzésével, és szépen kijön ugyanaz, mint amit a klasszikus optikában a fénytörés és -visszaverődés kapcsán számoltak és tapasztaltak.) Sík térben A és B pont között a legrövidebb - időben és hosszban, végül is mindegy! - pálya a szögegyenes. Viszont a gravitáció jelenlegi legpontosabb modellje a tér nem-euklideszi geometriájára vezeti vissza a jelenséget, és a nem-euklideszi geometria azt jelenti, hogy a 3D tér hasonló módon görbül, mint ahogy a 2D felület görbül például a gömbön, vagy összevissza és ki-be egy nyusziléggömbön. Na, barátom, az ilyen görbült terekben a legrövidebb út az ún. geodetikus, ami bizony maga is görbe (ha a sík euklideszi teret vélelmezve várjuk a pályákat). A fény csupán követi a görbe téridőben lehető legrövidebb pályákat, és ettől úgy tűnik a - sík euklideszi térben gondolkodó - megfigyelőnek, hogy a gravitáció elgörbítette a fénysugarat.
De az is elképzelhető, hogy a természeti állandók galád módon összebeszéltek.
DGY előadásának utolsó 40 perce, hogy úgy mondjam, gyakorlatilag hallgathatatlan.
Szinte egy szót sem értettem belőle. Mintha a kamerát Vázsony kezelné.
Lemerült a funkmikrofon, vagy a kamera átváltott a beépített mikrofonra?
Legalább a viccet elmondhatná valaki, amin a végén nevettek...
Susskind sokkal egyszerűbben kihozta a transzformációs képletet.
Viszont ő abból indult ki, hogy a fénysebesség adott.
DGY viszont nem tételezett fel semmi ilyesmit.
Egyszerűen abból jött ki neki egy természeti állandó, hogy a mozdonyvezető és a mozgóbüfés nem beszéltek össze. független a sebességük. Viszont a természeti állandót K-val és a sebességet nagy V-vel jelölte - ez dramaturgia. Mert így elsüthette azt a viccet, hogy lehet kávét kapni. Ahhoz, hogy a második felvonásban a puska elsüljön, előtte fel kell akasztani a falra. Ez a dramaturgiai szükségszerűség.
Egyébként keresgélek egy bizonyos képletet, mert valamit szeretnék kiszámolni.
Arra emlékszem, hogy van benne sok gamma (Cristoffel).
"Azt mondják, hogy nagyléptékben az univerzum sík."
Síkgeometriájú, de TÁGUL.
Azaz nem lehet benne merev-fix vonatkoztatási rendszert felvenni, mert időben előrefelé haladva növekednek a a térkoordináta-tengelyek osztásai, mintha gumiból lennének.
Viszont ha merev-fix vonatkoztatási rendszert veszünk fel képzeletben, akkor meg a tökéletesen nyugalomban lévő objektumok is távolodni tűnnek egymástól ebben a vonatkoztatási rendszerben. Röviden: lósz@rt sem ér fizikailag az ilyen képzeletbeli vonatkoztatási rendszer, és bele kell törődni, hogy univerzum méretben nem lehet (józan paraszti szavannamajom) newtoni szemléletben kezelni a dolgokat.
Csakhát a vérlaikusok nem értik annyira az áltrelt és a dolgait, hogy képesek legyenek elszakadni az ösztönös képzetektől a térről meg az időről. Ez az ilyen laikus fórumokon állandóan kiderül, amikor a relativitáselméleteket nem értő emberke a szavannamajom képzeteire alapozva hibásnak gondolja a relativitáselméleteket, és ennek botor módon hangot is ad.
Persze a laikusok kedvéért fel lehet venni hozzánk rögzített és a végtelenig kiterjesztett képzeletbeli vonatkoztatási rendszert, de ennek semmi fizikai jelentése nincsen, és így az ehhez mért sebességek sem fizikai mennyiségek.
Göröngyös út, ha végig megyek rajtad én...
Picit árnyalnám a rózsaszín képet.
Azt mondják, hogy nagyléptékben az univerzum sík.
Eltekintve az olyan apró göröngyöktől, mint a helyi görbületek.
Amelyek időnként látványos gravitációs lencséket hoznak létre.
Többnyire nem ennyire szembeszökő.
És ha végig megyünk egy ilyen göröngyös úton, a sajátidő tudható. A távolság...
Látványos esetben a távolság nyilvánvalóan nem értelmezhető.
"Elégséges itt méret alapján, egy átmérő vonalatt, vagy sugárvonalat képezni és azt elemezni. Ott van egy távolság és idő tényezőnk is van. Csak osztani kell a kettőt egymással."
Csakhát - fizikához nagyonnemértő barátom - a sebesség egy vonatkoztatási rendszerhez viszonyított mozgás paramétere.
Görbült téridőben pedig a vonatkoztatási rendszereket nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni. Ebből az következik, hogy univerzum-méretben nincsen olyan vonatkoztatási rendszer, amibe mi magunk és a nagyon távoli galaxis is beleesik, hogy "sebességnek" értelmezhessük a galaxis távolodását.
Persze a laikusok kedvéért fel lehet venni hozzánk rögzített és a végtelenig kiterjesztett képzeletbeli vonatkoztatási rendszert, de ennek semmi fizikai jelentése nincsen, és így az ehhez mért sebességek sem fizikai mennyiségek. Azaz nem vethetőek össze a vákuumbeli fénysebesség fizikai mennyiségével.
Illetve már most is van. Az univerzum állítóllagos tágulásának a sebesessége.
Elégséges itt méret alapján, egy átmérő vonalatt, vagy sugárvonalat képezni és azt elemezni. Ott van egy távolság és idő tényezőnk is van. Csak osztani kell a kettőt egymással.
I like what you wrote and there are quite a few things that make perfect sense. ... but only according to our current knowledge. I am afraid, however, that with development there will be greater speed. Or it already is. The speed of the universe's purported expansion.
Tetszik, amit írtál és van benne jónéhány teljesen logikus dolog. ... de csak a jelenlegi tudásunk szerint. Attól tartok viszont, hogy a fejlődéssel lesz nagyobb sebesség. Illetve már most is van. Az univerzum állítóllagos tágulásának a sebesessége.
"Mark Denmeade: Miért korlátozott a fotonok sebessége?
Arthur Dent:Mert amit általában fénysebességnek hívunk, az valójában a tárgyak sebességhatára az univerzumban.
Mark Denmeade: Miért korlátozott a sebességük?
Arthur Dent:
A fotonok, a fényt alkotó részecskék tömegtelen részecskék, vagyis nincs pihenő tömegük. Ez azt jelenti, hogy nincs semmi tehetetlenségük, egy tárgy hajlamos ellenállni a mozgásban bekövetkező változásnak. Ennek eredményeképpen a fotonok csak a lehető legnagyobb sebességgel tudnak közlekedni egy vákuumban, amely körülbelül 300 000 km/s (186 000 mérföld/s) halad. Ezt a sebességet fénysebességnek nevezik.
Az ok, amiért a tömeg nélküli részecskék, mint a fotonok, a fénysebességre korlátozódnak, az a téridő szerkezetéhez kapcsolódik. A téridő egy négydimenziós szövet, amely ötvözi a tér három dimenzióját (hossz, szélesség és magasság) az idő dimenziójával. A fény sebessége intimen kötődik a téridő szerkezetéhez, a fénysebességnél pedig lehetetlen bármi is gyorsabban közlekedni.
Ha egy tömeg nélküli részecskét valahogy fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítanál, azzal megsértenéd a fizika törvényeit. Ez paradoxonokat is teremtene, például az objektumok képesek jeleket küldeni az időben. Ennek következtében általánosan elfogadott, hogy a fény sebessége az univerzum végső sebességhatára.
Íme néhány ok, amiért a fénysebesség a végső sebességhatár:
Megegyezik a speciális relativitás elméletével. A speciális relativitás a fizika elmélete, amely leírja a tér és idő kapcsolatát, és az egyik legjobban bevizsgált elmélet a fizikában. Különleges relativitás szerint a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos, függetlenül a motion.It szükséges a paradoxonok megelőzéséhez. Ha a fénysebességnél gyorsabban lehetne utazni, paradoxonokat hozna létre, például a tárgyak képesek jeleket küldeni az időben. Ezek a paradoxonok sértenék az okozati összefüggést, ami az alapelv, hogy az oknak mindig megelőznie kell a effect.It összhangban van az univerzum megfigyeléseinkkel. Az univerzum megfigyeléseinkből tudjuk, hogy a fénysebességnél semmi sem haladhat gyorsabban. Ez igaz a tömegű tárgyakra, valamint a tömegtelen részecskékre, mint például a fotonokra.
A fény sebessége az univerzum alapvető állandója, és elengedhetetlen a fizika megértéséhez. Saját létezésünk korlátaira is emlékeztet, mivel kötnek minket az univerzumot irányító fizika törvényei."
