Nem tudom mit vàltoztat a dolgokon, h hol élek, de ha tudni akarod: most Saône-et-Loire (71) megyében élek, azelôtt a 77-ben, még azelôtt pedig Pàrizsban laktam. Magyarorszàgon Budapesten, elôtte pedig Eger környékén. Anyai àgon palòc szàrmazàsù vagyok. Mit szeretnél még tudni ròlam ?
Igazàn nagy örömömre szolgàlt a sok hozzàszòlàsotok! Végig mosolyogtam magamban. Néha megpiszkàlom a kedves olvtàrsakat, h* kijöjjenek belôlük a rejtett érzéseik. Lehet provokativnak is tartani amiket irok, csak annyit tudjatok, h* bàr àltalànositok - és éppen azért irok àltalànossàgban, h* senkit ne sértsek meg személyesen - én mindnyàjatokat szeretlek, mert magyarok vagytok. En is kijöttem, Ti is kijöttetek, tehàt ezen igazàn nincs miért elitéljek bàrkit is. Amùgy sem itélek el senkit semmiért, mert emberek vagyunk, én csak a tettek, nem az emberek fölött itélkezem. (Az én okaim anno nem anyagiak voltak, de ez mellékes is. )
Az ilyen kirohanàsokra az az aggodalmam késztet, h * lassan nem marad magyar a hazàban (s fôleg szakember nem), s elvész ez a hôs nép a népek tengerében. Pedig kàr lenne érte.
Aki azt hiszi, h* külföldön sokàig meg tud maradni magyarnak, az téved. Az itt született gyerekei màr fôleg franciàk lesznek, s ha franciàval hàzasodnak, a következô generàcio teljesen elfranciàsodik. Személyes tapasztalat.
Ami az otthoni helyzetet illeti nagyjàbòl tudatàban vagyok, s éppen ez az oka, amiért haza akarok költözni. Ugy érzem, h (hogy) a y magyaroknak több szüksége lehet ràm, mint a franciàknak. En ùgy gondolom, h * nem a vezetôktôl kell elvàrni sorsunk jobbrafordulàsàt, hanem tennünk is kell érte valamit. Mindenkinek ott ahol van, kellene egy kicsit javitani valamin, segiteni valakin, aztàn a jòérzésû embereknek összefogni és közösen végrehajtani dolgokat, melyek a haladàst, az emberek érdekét szolgàlnàk.
Most mondhatjàtok, h * naiv vagyok, idealista - ez mind igaz is lehet, viszont nem àlmodozom, cselekszem is, még ha csak kevésre is van lehetôségem. :-)
* = hogy - ezt a röviditést itt a forumon tanultam, ùgy talàlom h jòcskàn leröviditi az iràst, praktikus.
Igérem utoljára írok ebben a témában, de valami még kikívánkozik belőlem. Nagyon szépnek és hazafiasnak tűnő szólam a meghalni a hazáért. De tényleg halottakra van szüksége az országnak? Szerintem még háborúban sem (de javítsanak ki a Aubagne-i vidám fiúk, ha tévednék).
Magyarországnak felelős vezetőkre és felelős (és élő) állampolgárokra van szüksége. A felelős állampolgár azt jelenti, hogy felelősséget vállal a saját magáért (tetteiért) és felelősséget vállal az országért. Egy ápolónőnek el kell döntenie, hogy éhbérért (mert ennyi jut ma) Magyarországon él ennek előnyeivel, vagy külföldön ennek hátrányaival.
Egyik sem könnyű, legfeljebb egy külső szemlélő számára.
Szóval szerintem hagyjuk meg mindenkinek a döntési jogát, ne itélkezzünk, mert ahhoz végkép keveset tudunk róla és a motivációiról és inkább egymás mellett (esetleg egymást segítve) éljünk ott ahova sorsunk/szerencsénk/balszerencsénk vezérelt.
Ha a nyár folyamán voltatok pihenni, nyaralni, akár itt, akár otthon, és történt veletek valami vicces, érdekes, nem lenne kedvetek megírni? Mivel otthon voltam nem néztem fel a fórumra pár hétig. Bocsi, ha valaki ismételné magát.
Addig elmesélem az enyémet. A hazaút előtt, elmentunk párommal sétálni a versailles-i kastély kertjébe. Tele túristával persze, és olyanokkal, akik kis kocsikkal járták körbe a kertet. Az egyik ilyen kocsi közeledésekor hallom, hogy magyarul cseverészik egy család, benne két kislány. 6-8 év körüliek lehettek. És azt kiabálták mindenkinek megállás nélkül, a kocsi hátulján ülve, hogy" Bon jour" és közben nevetgéltek, hogy micsoda menő dolog ez :D na amikor odaértek hozzam, és nekem is köszöntek, akkor a poén kedvéért magyarul köszöntem. Látni kellett volna a család arcát. Apuka elfelejtett kormányozni, majdnem a szökőkútban kötöttek ki, a két kislány pedig ledermedt. Utána nem volt kedvuk koszongetni :) pedig aranyosak voltak, és nem akartam elrontani a gyerkőcök szórakozását.
De ha már itt tartunk, otthon a sarki ABC-ben régóta ismernek, és most amikor vásárolni mentem sikerült is franciául köszönni :) és még csak fel sem tűnt azonnal, csak pár pillanattal később. upsz.. :)
Hát igen, egyetértek. Az Én szüleim 55 évesek, de ők is azt mondják, hogy a gyerekeiket nem áldoznák be a mostani Magyarországért, és a világ összes kincséért sem. Sőt még bíztatnak, hogy maradjak itt kinnt, ameddig lehet.
Magyarországgal, nem mint hellyel van a probléma, hanem azzal, hogy ez az ország már el van adva mindenkinek. Mindeki jól jár, csak épp a magyar nem.Azt nézik, hogy mit lehetne még kisajtolni, megfizettetni az emberekkel. Pl. tudtátok azt, hogy a Magyar Koronán is jelzálog van? Valami nagyhatalomnak lógunk egy csómó mindennel. Én csak nemrég tudtam meg, és igen kicsit naiv voltam, hogy ilyen nem létezhet. És azokért a politikusokért, meg pláne nem harcolnék, akik ezért felelősek. Nem szeretnék senki bábja lenni, és az ilyen embereké pláne nem.
És hát, az éremnek két oldala van. Idős nagyszüleim, akik végigéltek Magyarországon két háborút, és a kommunista rendszert, szívesen megkérdeznék külföldre távozott honfitársaiktól, akik már csak törik a magyart, hogy hol a fenében voltak idáig, és miért egy másik országban beszélnek magyar érzésről, magyarságról, hazaszeretetről , meg miután néhányan öregségükre hazatértek ódákat zengenek arról hogy micsoda magyar öntudattal endelkeznek..... DE! félreértés ne essék,senkit nem vonok kérdőre,én ilyen kérdést, nem tennék fel, mert magam is eljöttem, és van bőven mindkét példából(maradt-elment) a családomban, viszont az egy másik korszak, másik generáció....ha úgy vesszük én is leléceltem, én is fiatal vagyok még, de az oly nagyra becsült kis hazámban nincs lehetőség még csak arra sem, hogy legalább szerényen tudjak emberhez méltó életet élni. És nem hiszem, hogy ezért rossz ember lennék. Ne felejtsük el, hogy mindenkinek meg van a saját története, és oka, hogy eljött.... Kedves Rufella, a legőszintébben mondom, minden rossz indulat nélkül,nem érdemes általánosítani, és pálcát törni mások felett, mert valahol minden ilyen teória sántít egy picit. Olyan sok példával lehetne szolgálni, hogy itt már nem lehet igazságot tenni és nem lehet egyértelműen bármit is kijelenteni.
sziasztok!olyan valakit keresek,aki tudna nekem segíteni francia nyelv tanulásában,természetesen nem ingyen kérném,én marseille-ben lakom,nagy szükségem lenne segítségre ,mert egyedül nem sokra jutok,előre is köszönöm!
Szerintem a mai világban a fiatalok csak azért mennek külföldre dolgozni, lakni, hogy jobban éljeken mint Mo-on. Nem véletlen, hogy orvosok, áplók, stb... ezrei vándorolnak ki. Aki teheti, az megy, mert Mo-on most nehéz.
A fiataloknak most kell megalapozni a gyerekük és maguk számára is a jövőt és a biztonságot. Aki egy kicsit is talpraesett az nem arra vár, hogy majd otthon 10-20 év múlva jobb lesz. Mire eljön az a jobb lesz időszak, addigra mi leszünk annyi idősek, hogy már gyerekünk sem lehet, és nem szeretnént közel 50 évesen elkezdeni megalapozni a jővőt, mert akkor már inkább a nyugdíjas évekre szeretnénk készülni. Magyarság ide vagy oda, szerintem nem kell szégyelni ha valaki azért nem él otthon, mert máshol jobban él.
Magyarságról meg annyit, hogy magyarnak farkasa a magyar, otthon is és külföldön is. Rengeteg fórumon lehet olvasni, hogy a magyarok egymással milyen módon viselkednek. Mindenki azt nézni, hogy kinek mije van, miből és miért. Ez megy otthon is és külföldön élő magyaroknál is.
Ruffela szerintem ő azért gondolja másként, mert ő idősebb mint mi. Az aki 30 évvel ezelőtt került külföldre, gondolom máshogy látja a dolgokat mint mi.
Tökéletesen egyett értek veletek!Szeretek Magyarnak lenni,de hogy a gyerekeimet kockáztassam Magyarországon rá gondolni is rossz,sajnos menekülni kell!Nem a mi hibánk hogy nincsenek munkahelyek és megélhetés is kockázatos odahaza.
Ha nem is mondhatom el hogy hu de nagy lábon élek itt mégis tudok boldogulni,amit meg oldodik hogy találok bármi féle munkát akkor elmondhatom szuperul élünk,akkor miért mennénk haza!?
Jelenleg egy fizetésből megélünk!!Odahaza ki tudná ezt meg csinálni???
Gyerekeim itt járnak iskolába nagyon szépen elfogadják és alkalmazkodnak,őröm őket látni hogy kicsiként hogyan boldogulnak,Minden héten gyarapodik a szókincsük,tehát bátran merem állitani hogy fognak boldogulni!Kaptunk hideget-meleget miért tesszük ki őket ennek a "megprobáltatásnak"Elmondom miért it van élet és nem csak szegénység és nyomor!!
Hűha, ez azért így tényleg nagyon durva, amit kijelentesz!
A mai fiatalokat csak az érdekli, hogy hol jobb a megélhetés?
Hát bocsi, elvileg én még fiatalnak számítok, de én úgy vagyok vele, hogy még szép, hogy az érdekel, hogy hol jobb a megélhetés,
és nem azért, mert gazdagodni óhajtok, hanem azért, mert a szeretet hazám nem tudja szinte semmilyen formában sem biztosítani ezt számomra...és még rengeteg ember számára sem!
Te 30 éve miért költöztél el, ha annyira szereted a hazádat?
Én, és még szerintem sokan mások is igen is szeretjük a hazánkat, de elsősorban az a legfontosabb, hogy életben maradjunk,
és ha annak azaz ára, hogy el kell menni, akkor el kell menni, no nem minden áron, és nem olyan helyre ahová baromira nem szívesen megyünk, de igen is elsősorban nem csak a fiatalok, hanem mindenki azt nézni, hogy életben maradjon, megéljen és túl éljen!
Te meghalnál a hazádért?
Akkor mit is keresel kinn?
Ha háborús időszak lenne akkor igaz lehetne az idézet, hogy álljunk ki a hazánkért, de itt és jelenleg, amiért oly sokan elmennek innét, az csupán arról szól, hogy életben maradjanak, ha te ezért megkövezel bárkit is arra már egész egyszerűen nem is tudok mit írni.
Abban viszont igazad van, hogy magyarnak lenni egy különleges és felemelő dolog és büszkének kell lenni rá, hogy azok lehetünk,
Hát belekukkantottam a gyerehaza....húúúúúúúú-ba, húú nem semmi. Én pont belenéztem a műsorba anno a hírtévén, ahol ez a drága jó ember túró rudival, pörkölttel és nokedlivel csalogatná haza a külföldön élő magyarokat.:D Akkor még nem voltam Fr.o-ban, és még csak nem is sejtettem, hogy itt kötök ki, de lefordultam a székről :D.... ezt nem lehet szavakba önteni. Sajnos az ellenérvekben több az igazság. Szomorú.
Nah most már vagyok. Tegnap érkeztünk vissza. Jó volt kicsit otthon lenni a családdal. A könyvek franciául vannak csak, viszont szerintem jól érthetően foglalja össze a nyelvtant. Legalább is nekem nagyon beválik. Most hogy ilyen sokáig otthon voltam, kicsit felejtettem, de szigorúan el kezdek ismételgetni :)
Egy dolog a gazdaság, meg a napi politka. Van egy gazdasági helyzet, amit valahogy kezelni kell. Ezt a kormány kezeli és neked ez vagy tetszik vagy nem. Emellett vannak politikai történések, amik neked vagy tetszenek vagy nem. És ezektől függően vagy ezektől függetlenül élsz Magyarországon vagy máshol az Unióban, mert hísz az Európai Unió pont arról szól, hogy ott élsz ahol szeretnél és emellett MEGŐRIZHETED az állampolgárságod, a vallásod, a nemi és egyéb identitásod. Nem attól leszel jó hazafi, mert Magyarországon maradsz (láttunk épp elég hazaárulót otthon) és nem attól leszel rossz, mert külföldre mész. Sajnos több száz éves hagyománya van annak, hogy a másikhoz képest próbáljuk magunkat meghatározni, miközben te magad, te magadban méretetsz meg igazából.
A hideg rázott miközben ezt a hozzászólást olvastam...Hogy lehet ilyen szinten általánosítani?!
Már írtam egyszer, hogy mielőtt dobálózunk itt hangzatos szavakkal, tessék szépen haza menni egy kis időre és csak utána állást foglalni
ezekel a dolgokkal kapcsolatban! Könnyű pár ezer kilométer távolságból, távol az adott problémáktól véleményt alkotni.
Mellesleg a Híradót interneten is lehet nézni és a napi történéseket is könnyű követni: 27%-ra emelkedik az áfa...ezzel Magyarország az
élre kerül az Európai Unióban...megszűnik az adójóváírás...megemelik a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot...
Jól hangzik, nem?
"Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjában, szerte nézett s nem lelé honját a hazában..."
Úgy gondolom, hogy senkinek nincs joga pálcát törni a másik felett azért, mert a jobb megélhetés vagy a szebb jövő érdekében elköltözött a szülőhazájából...Igen, az ember gyarló -és esendő is- ezért keresi a boldogságot...
"Boldog országot vív a harcunk, boldog országban a jövőt, boldog országban a szebb jövőt!" Hupsz... La Marseillaise...
Hja és ha már a hazaszeretetről meg a magyar nyelv szeretetéről beszélünk, ugyan vegyük már a fáradtságot és írjuk ki rendesen
a szavakat, ne csak például "h"-t a hogy helyett...
Jogsi ugyben menj be a prefekturara. Anno (8 eve) az volt a szabaly, hogy ha itt szandekoztal maradni hosszabb idore (kettos allampolgarsag, vagy 10 eves tartozkodasi engedely) es rendszeresen francia rendszamu autokkal furikaztal akkol kellet a francia jogsi (fokent a biztositok miatt), egy tulbuzgo gendarme vagy rendor 90€-ra buntethetett miatta ha nem kerted a cseret.
Ha az emlekeim nem csalnak 1 even belul (az ittlakas bejelentese utan) nemi adminisztracios dij elleneben kicsereltek automatikusan. Sajnos en kicsusztam ebbol a hataridobol es ujra kellet vizsgaznom kreszbol es varosi vezetesbol (rutin, muszaki elmelet es elsosegely itt nincs). A legnehezebb egy olyan autosiskola talalasa volt aki elfogadta, hogy az o egisze alatt megyek vizsgazni anelkul, hogy orakat vennek. A kresz tanfolyamot azert elvegeztem, mert itt mas a rendszer - egy DVD-rol vetitik a kerdeseket aztan kb 30 masodperced van a jo valasz megtalalasara. A magyar jogsimat nem vontak be, azon egyszeruen lejart az orvosi.... egyszer talan meg kene ujitattnom.
Ahogy irtam ez 8 eve volt M.o meg nem volt unios tagallam, azota nem tudom, hogyan valtoztak a jogszabalyok.
Csak halkan kérem, mert még új vagyok itt, de azért mégis, hogy ne általánosítsuk a dolgot mindenkire, ha lehet, jó?
Én is magyar vagyok, én is fiatal vagyok, én is (egyik fő szempont szerint) a megélhetés lehetetensége miatt nem húzok haza most rögtön (6 évvel ezelőtt fél évre jöttem ki...). De a szakmai, és egyéb élettapasztalatok megszerzése nem tesz engem kevésbé magyarrá, nem mulasztja el a honvágyamat és a felelősségérzetemet az otthonmaradtakért, és az ország egészéért. De egyelőre az országnak nincsen égető szüksége rám, és nekem is jobb, ha nem az otthoni munkanélküliek táborát gyarapítom (spéci hivatásom van, nem a pesszimizmus beszél belőlem).
De biztos vagyok benne, hogy a gyerekeimet (az első úton van!) magyarnak fogom nevelni, magyar beszéddel, magyar mesékkel, magyar népdallal. Amit a különlegességről írtál, abban egyetértünk. Hozzáteszem, attól, hogy valaki nem magyar, szerintem nem kevesebb, mint mi. És nem is születhet mindenki annak :) De magyarnak lenni valóban spéci dolog, ezt legutóbb teljes spontaneitásában egy japán csajszi vágta hozzám egy héttel ezelőtt, amikor éppen Bartók egyik művét játszottam koncerten... El volt alélva a zenétől és a zenei kifejezés módjától: azt mondta, 4 éve ismer, de most érezte először, mennyire más vagyok én magyarként, mint a franciák. És hogy üljünk le a hangszer mellé, játsszam a zenét frázisonként, és ő próbálja utánozni, mert gőze sincs, hogyan csinálom. Ez egy többszörös versenygyőztes, szóval van fogalma arról, hogy kell zenélni. De amit hallott, az annyira eltér a megszokott európai zenélési módtól, hogy ez azonnal felkeltette az érdeklődését.
Magyarnak lenni jó. Szeretném, ha odahaza is jó lenne magyarnak lenni.
A hozzàszòlòk azt gondolom, mind fiatalok és csak az érdekli ôket, h hol jobb a megélhetés. Az ilyen dolgok, h hazaszeretet ("àldjon vagy verjen a sors keze, itt élned halnod kell..) üres szavak lehetnek szàmukra, ami àltal ôk is üressé vàlnak. Jobb is ha elmennek. Magyarnak lenni egy különleges, felemelô dolog (nem ugyanaz mint franciànak vagy angolnak), de ezt ôk sosem érthetik meg, mert tùlsàgosan felszinesek.
Nekem tetszett Jòzsef története, mert én is haza szàndékozom költözni. Engem is visszahùznak a gyökereim.
Viszont azt nem mondanàm, h 30 évet elfecséreltem az életembôl, mert ez az idô sok tanulàssal telt el (élet-tapasztalat), s sok mindennek igy kellett történnie, h biztos legyek benne, h én francia nem leszek soha (még csak àllampolgàr sem), s hogy az én hazàm Magyarorszàg.
Megnéztem és rá kellett döbbennem, hogy eddig sötétségben éltem :-))
Úgy valahová a röhejes és a szánalmas közé tudnám elhelyezni. A kedvencem a "10 érv Magyarország mellett" :-)) Kíváncsi vagyok, hány adófizetői forintba került mindez...hála istennek már nem az én adómból...
Tuidomásom szerint sem tartózkodási, sem munkavállalási engedély nem kell. És a magyar jogsi is maradhat! (Én hatodik éve lakom itt, magyar papírokkal, magyar rendszámú kocsival.)
Mi a párommal már 6-ik éve lakunk itt. Muzsikusok vagyunk, a Zeneakadémia után itt is tanultunk 4-5 évet. Most pedig éppen a helyünket keressük a világban :) (egész konkrétan egyébként, nem csak Fro van a kalapban.) Toulouse-t nem annyira szeretjük a sok-sok aszfalt meg beton miatt (odahaza nincs ennyire minden leburkolva. Itt sajnos alig látni füvet... Ebből a szempontból pl. Ausztria szimpatikusabb.), viszont szakmai szempontból hihetetlen jó (a környékkel egyetemben), és az emberek is kb kedvesek (azért mondjuk bírnék pár komolyabb kapcsolatot. Ez itt nekünk, főleg Katusnak, elég felszínes). No meg költözködni is szeretnénk (illetve kell), mert nagyon picike a lakás, amit bérlünk. És ha igaz, lassan többen is leszünk :)
