Egyébként bocs, de őrült Solaris sovinisztaként nekem a Solaris jobban be-, ill. "átjön".
Szerintem ezzel itt mindannyian így vagyunk :o)
Ebben a 12 perces számban azért elég sok esetleges rész volt, persze, sok jó pillanat is - de Solarisék ezzel ellentétben mindig DALLAMOK-ban gondolkodtak és nem ilyen rövid, számközbeni szösszenetekben. A Solaris-számok - többek között - éppen ezért olyan nagyszerűek!
Nekem is sikerült letöltenem is, meg meghallgatnom is. :-)
Kellemes csalódás volt, hogy valami hasonlót hallhattam, mint régen. Még ha helyenként kissé nyögvenyelős is volt a zene - de ez régen is jellemző volt erre.
És, hogy stílszerű legyek a Solaris-témához, amondó vagyok, hogy ez épp olyan sokszor meghallgatandó, és így megkedvelhető zene, mint Cziglán István poszthumusz szólóalbuma, az Alhambra Kapui.
Sőt, azt is csak megerősíteni tudom, hogy a Solaris tagok kifejezetten jobban emészhetően tálalják ezt a stílust. Már csak annak tapasztalata alapján is, hogy rögtön utána Erdész Róbert zenéjét hallgattam meg, ami bizony fülbemászóbb volt...
De azért jólesett felfedezni az említett MP3-ban a szimfonikus rockot, és a fuvolát, így legalább már értem, hogy hol is van számomra a kapcsolódási pont a két zenében, és miért is kedvelem mindkettőt. ;-)
Ugyanazt tudom mondani mint BaSa, a munkahelyen letöltöttem és a Windows Media Player egyszerűen és frankón lejátszotta. Sajna nem tudtam végig hallgatni, mert jött a főnök, ők pedig a mulatós dajdajt csípik. Első benyomás: tényleg nehezen emészthető, a bevezető rész különösen, de vannak részek amik elsőre tetszettek. Majd még megpróbálom újra meghallgatni. Egyébként bocs, de őrült Solaris sovinisztaként nekem a Solaris jobban be-, ill. "átjön". Asszem a megafrászban ez a menő szöveg.
„A Solaris-témát váróktól bocs' az elkalandozásért !”
Ilyen Solaris-ínséges időkben nem olyan nagy tragédia szerintem, ha egy kicsit másról is szó esik…
Akkor további OFF Isildurs Bane ügyben, kicsit keresgéltem:
Az RPG.hu lap zenei fórumán egy tavalyi ajánlás az együttesről (kb. az oldal 2/3-ánál, sárgával kiemelten);
Kérdésedet Isildurs Bane ügyben föltettem a Progresszív zene általában topikban : túl konkrét válasz nem érkezett, valaki a Periferic Records üzletében látott tőlük lemezt mostanában, bár a honlapjuk katalógusában nem szerepel ez az együttes.
" ...a szóban forgó lemezt még csak hírből ismerem, de igyekszem eme mulasztásomat minél előbb pótolni. Itt kérek hozzáférési ötleteket elsősorban hely és ha lehet ármegjelöléssel."
Attiláéknak nemcsak ez a lemezük van ám (az 1998-as 1. lemez), van még egy 2002-ből:
Ez a kiadó forgalmazza az összes Solaris lemezt is, terjeszti más üzletekben és külföldön is! Kattints a Katalógus-ra, ott megtalálsz minden fontos információt a rendeléssel kapcsolatban. Aztán a "Magyar zenék" részben megtalálod mindkét lemezt Kollár Attila neve alatt (mindkettő 2900,- Ft).
Azért is írtam dőlt betűvel az Isildurs Bane együttes nevét, mert számítottam rá, hogy rajtam kívül val'sz'eg senki nem ismeri.
Ez egy svéd együttes volt a '80-as években, akik instrumentális zenét játszottak, amolyan jazz-rockot. (Ifjonti zenészként is elkövették a szimfonikus zenei kísérettel együtt zenélést.)
Szerintem valami frenetikusan jó zene volt, de szinte egyáltalán nem fellelhető és nem ismert. Én is csak véletlenül találkoztam vele, a SOTE-n volt egy koncertjük, ami az egyik meghatározó koncertélményemmé lett. Utána erőltetett párszavas kommunikációs kísérlet során vettem is tőlük (csak): egy lemezt. Ezt már szinte ronggyá hallgattam, de még mindig a kedvenceim közé tartozik.
A zenéjük alapján úgy vélem, hogy az átlagos Solaris-rajongók ezt is szívesen hallgatnák. Ha ismernék.
.
De, ha ismer valamelyikőtök ilyen nevű együttes zenéiről beszerzési forrást, úgy azt nagyon szívesen fogadnám...
Tudom őrültség ma 2005-ben 1999-es hozzászólásra reagálni, de új fórumos tag lévén olvasgatva a régi dolgaitokat olyasvalamire bukkantam ami ismételten fényesen bizonyítja milyen mentalitású zenészek ők. Attila szavai a Musical Wtichcraft borítójáról: "Nagyon sokat gondoltam a dalok készítése során arra, hogy milyen hatást vált ki a hallgatóságban". Szerintem ez nem annak az egyszerű ténynek a kérdése,hogy tetszik e vagy sem, hanem hogy mennyire mélyen érinti az embereket, milyen nyomokat hagy bennük. Kifejezetten szeretem ha valaki szerzőként, előadóként a szó legteljesebb és legnemesebb értemében MŰVÉSZ tud lenni, márpedig aki így közelíti meg a dolgokat, az az. (mármint ahogy Attila közelíti meg) Vallomás előttetek: a szóban fogó lemezt még csak hírből ismerem, de igyekszem eme mulasztásomat minél előbb pótolni. Itt kérek hozzáférési ötleteket elsősorban hely és ha lehet ármegjelöléssel.
oyster igazán örülök, hogy a srácaidnál a Solaris egyre inkább "pozitív" fülekre talál, azonkívül van egy kérdésem ki vagy mi az Isildurs Bane mert szégyen ide vagy oda de életemben nem hallottam róla. A felsorolt kedevencek alapján úgy sejtem szinén valami komoly, magával ragadó zene lehet.
"És a fülük rendszeres edzése kell." Ha nem is rendszeresen, de gyakorta "képezve" vannak, de azt mondják ez terror, ne erőltessem rájuk az ízlésemet. Az erőltetésben van némi igazság, hiszen próbálom a zenei megoldásokra felhívni a figyelmüket, megéreztetni velük a hangzást, az ízt. Sokszor elhiszem, hogy ezt meg lehet magyarázni, de aztán újra és újra rájövök ennek belülről és magától kell működnie. Gondolom te sem azért szeretted meg a Solarist mert azt mondta valaki, hogy ez jó, hanem meghallgatva egyszerűen tetszett és kész. Az teljesen mellékes, hogy ajánlották-e vagy másként találkoztál vele.
Más: van itt a falunkban Bükön egy női kórus és annak egy fiatal srác a zongorista kísérője. Megismerkedtünk, beszélgettünk, úgy gondoltam fogékony a "könnyűzene" komoly ágára (amit szerintem a Solaris is képvisel) és úgymond megpróbáltam propagálni neki a Solarist. Egy zenéről lehet szát tépni órák hosszat, de mi haszna ha azt nem halljuk. Most jön a lényeg, hogy mivel is érveltem kedvencünk mellett, s ez a dolog nagyban emelte előttem a tekintélyüket: Az első idők archív koncert CD-n azt mondja Robi: "és most egy hosszabb lélegzetű mű fog következni Solaris szvit címmel, amire egyszer, reméljük, hogy egy balett is készül talán majd". Gondoljuk el huszonegynéhány éves srácok hét hónapi együtt zenélés után képesek megalkotni egy ekkora művet-mert ez valóban egy mű- és az a szívük vágya hogy a zenéjükre valaki egyszer koreografáljon egy balettet. Ilyet csak az tud aki komoly elhivatottságot érez a zene iránt.Tucatslágereket gyártó "minek nevezzelek"-ek erre soha nem lesznek képesek mert a zene nem belőlük szól, hanem valamiféle tömeg divatirányt követ.
Érdekes. Én is hasonló zenéket éreztem, érzek magaménak (Mike Oldfield, Pink Floyd, Deep Purple, Vangelis, Isildurs Bane).
Úgy látszik, az ilyeneket kedvelő emberek éreznek rá leginkább a Solaris ízére.
Tehát már csak ennek a célcsoportnak kell minél több tagját megismertetni a Solaris-szal, és akkor bővülhet a szűk kis rajongó tábor. (Aztán az igény hatására előbb-utóbb mégiscsak lesz értelme koncertezni, vagy legalább megjelentetni a beígért lemezeket. :)
...
Az átmeneti állapot pedig tényleg csak idő függvénye volt nálunk. A teljes elzárkózás átment egyszerű értetlenkedésbe, majd szép csendben kialakult az, hogy a két nagyobb gyerkőcöm már kedvét leli a Solaris zenékben.
Kivárás !!! (És a fülük rendszeres edzése kell. :)
MINÉL ELŐBB..." vagy talán DE MÁRIS!!! Az új formációkról nem sokat (halkan és szégyenkezve semmit sem) tudok, de amiket itt a fórumon olvasgattam egy valami nagyon tetszik: a tagok együtt a "Solaris zenét" tudják játszani, de vannak másfajta zenei elképzeléseik is amiket másféle formációkban tudnak kifejezésre juttatni, és remélem jól érzem, ebben támogatják is egymást. Emlékezz vissza anno az LGT megalakulására, milyen vihart kevert és mekkora viszályt szült. Zenei üzengetések Omega: Hűtlen barátok; LGT: Gipszeld be a kezed. Itt már remélhetőleg úgy működik a dolog, hogy a barátoknak más barátaik, másfajta zenei elképzeléseik is lehetnek.
Nagyon jó érzés tudni, hogy vannak még akik önzetlenek tudnak lenni, hogy terjesszék a jót, és másokat hozzásegítsenek hogy azt megkapják. Budapesten már több éve nem voltam, inkább légyszi postázd a CD-ket!
"átmeneti állapot" Sajna nálunk ez nem így néz ki hiszen már gyakran hallották ezeket a zenéket és nem tudom megszerettetni velük. Azt hiszem mindenkinek valami belső indíttatásból kell ráérezni egy zene "ízére". Igazából én sem tudom megmagyarázni, hogy miért tetszik, de nekem úgy érzem megérinti a lelkem és ettől jó. Most már nem is akarom meggyőzni őket. Azelőtt szívesen hallgattam Pink Floydot, Deep Purple-t, vagy Emersont, és most is bírom őket, de mióta meghallgattam a Marsbélit számomra egyetlen dobgós csapat létezik és ez a Solaris. De hát ez a lemez meghallgatása után belülről jött, az ő bennsőjüket nem tudom átalakítani.
Jársz néha Budapesten vagy adjam fel neked a CD-ket? Ha posta, akkor küldd el mail-ben a címedet, légyszi!
Egyébként számomra teljesen természetes volt ez a felajánlásom: már többször is leírtam, szeretném ezeket az anyagaikat minél több emberrel megismertetni, épp azért, mivel ezek már beszerezhetetlenek, viszont nagyon értékes zenék! Ne kallódjanak el, ne felejtődjenek el!
Többször hallgatgatva előttük, előbb-utóbb még a mai zenét kedvelő tinik is beleéreznek ebbe a hangzásba, és megkedvelik. Jó példa a fiam, aki néha maga is beteszi a CD játszóba a Próféciák Könyvét...
Egyébként - mint már kiderülhetett - nem minden utód formációtól berzenkedem, hanem csak a jelentősen eltért hangzásvilágúaktól és társulatúaktól. Pld. a Cabaret, vagy az 1. M.W. számomra majdnem egyenértékű tud lenni. A szintén régi felállás közreműködésével kiadatott Alhambra Kapui-t pedig rengetegszer kellett meghallgatnom, hogy felfedezzem benne az értékét, de most már ezt is ide sorolom.
Sőt ! Kövezzetek meg, de nekem még az 1. N.B. is tetszik...
Tehát azt vettem észre, hogy a régi formáció(k valamelyike) , ha együttműködik, akkor az számomra eddig jó zenét eredményezett.
Az új társulatok felé eltolt ízlésű zenei ínyagokban már nem azt kaptam, amit vártam. Ezért furcsálkodtam a 2. M.W. lemezen, meg a megváltozott együttesen.
Ugyanilyen - nagyon nem Solarisos - a Meeting Point is. Csak egy szerencsés véletlen, hogy ez az eltérő zene mégis jó hallgatóságra talált bennem, és nagyon megkedveltem.
Kedves cirrocumulus! El sem tudod képzelni milyen örömet okoztál a felajánlásoddal. Rögtön el is dicsekedtem a családomnak, hogy milyen nagy öröm ért. A kedvesem erre azt mondta viccesen "te vén bolond", a gyerekeim reakciója pedig a "jaj nekünk" volt. Sajnos ők nem úgy érzik és hallják a Solarist ahogy én, de azért nagyon szeretem őket. Ilyen rövid ismeretség után nem is mertem volna kérni másolatokat, s most, hogy ilyen kedvesen felajánlottad azonnal és örömmel elfogadom és nagyon szépen köszönöm. Most pedig megyek és elolvasom az általad felsorolt hozzászólásokat. Köszi és szia
De jó, hogy már nemcsak olvasgatsz minket, hanem írsz is!
Gyere minél gyakrabban!
Nagyon jó, hogy mostanában egyre többen bukkannak rá erre a fórumra! Felpezsdültünk végre :o))
Mail-ben is megkeresett engem egy srác - épp az említett 3 CD kapcsán -, remélem, őt is hamarosan üdvözölhetjük itt a körünkben!
Nagyon-nagyon tetszik, ahogy arról írsz, hogyan találtál rá a Solarisra, meg az is, amit a Marsbéli-vel kapcsolatban említesz: fantasztikus! Érezni belőle az örömödet!
Cabaret/E.M.A./Ős-Metál: ezekről régebbi hozzászólásainkban olvashatsz, és Neked is nagyon szívesen átveszem ezeket, ha érdekelnek.
Tehát, a hozzászólások sorszáma:
Cabaret: 145., 546., 582., 587., 590., 593.,
Ős-Metál: 127-es hozzászólás 2. fele + 129-es hozzászólás vége
E.M.A. : 132., 536., 559.
Jó híreim vannak! Én legalábbis nagyon-nagyon megkönnyebbültem!!!
Az előzményre, ill. az ezzel kapcsolatos hozzászólásokra reagált Attila: megerősítette a találgatásaimat. Vagyis hogy egymás mellett létezik a Naszádi-Kollár Projekt és a Musical Witchcraft! Könnyebb időpontegyeztetések miatt az új formáció játszik mostanában, ezek akusztikus koncertek, ahol az "akusztikus" kompozíciók és a zsoltárfeldolgozások hangzanak el.
És válaszolt oyster és EeToN felvetéseire is (a M.W. lemezek kapcsán hiányolt Solarisos hangzásvilággal kapcsolatban): amint a régi tagokkal is tudnak majd időpontot egyeztetni és próbákra is jut majd idő, akkor lesznek majd újból igazi, elektromos, erőteljes hangzású Musical Witchcraft koncertek is!!!
Ezek után most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok erre az új felállású ma esti koncertre!
Sziasztok Solaris rajongók! Nevem Feri, de ebbe a fórumba a lokomotivum névvel regisztráltattam magam. Ha nem is túlzott rendszerességgel, de azért szívesen látogatom ezt a fórumot, mert itt találok híreket anyagokat első számú kedvenc együttesemről. Hogyan is találkoztam a Solarissal? Kb.2-3 évvel ezelőtt a Tescoban nézegettem a CD-ket, és a kezembe akadt a Marsbéli krónikák. Eszembe jutott, hogy az 1980-as évek környékén hallottam néhány számot tőlük a tv-ben. Ha jól csalódom kb. abban azi dőben jelent meg a magyar zenei életben az East és a Color együttes is. Jól emlékszem?! ez utóbbi nem debreceni volt? Na a lényeg ezek közül nekem legjobban a Solaris tetszett. Igaz ami igaz, hogy ebben az időben leginkább a Syrius "Az ördög álarcosbálja" lemezét hallgattam, aztán nagy kedvencem volt a szlovák Collegium Musicum és a cseh (csehszlovák?) Blue Effect formáció Radim Hladikkal. Itt jegyzem meg hogy az egyik kedvenc számom a "Solaris" néhány taktusában az ő "Tea room" (hm, vajon jól írtam a címet?) című számuk részleteit vélem felfedezni. Na viszzakanyarodva a témához 1982-ben pedig élőben láttam őket néhány szám erejéig Dorogon egy nagyszabású rockfesztiválon. Nagyon tetszettek, de a rádióban nemigen hallottam őket, lemezükkel nem találkoztam így számomra az agy mélyebb rétegeibe kerültek. A memória egységek megmozdultak amikor 1980valahányban valamilyen táncdalfesztivál szerűségen fellépett és hatalmas sikerrel szerepelt a Vincze Lillával kiegészült és Napoleon Boulevard néven újjá alakult Solaris. Ez más hangzásvilág volt, de a betétekben fellelhető volt a régi stílusuk. Marsbéli krónikák: betettem a lejátszóba és meghallgattam. El lettem varázsolva. Újra és újra meghallgattam, késő éjjel lefeküdtem a padlószőnyegre a hangfalakat a fülem mellé tettem és úgy élveztem ezt csodálatos ZENÉT. Ettől fogva tudatosan kerestem lemezeiket. Így találtam és vettem meg a Solaris 1990 dupla CD-t, aztán hozzájutottam az első archív Cd-hez "Az első idők"-höz amit le is másoltattam magamnak. Később hasonló dolgok történtek a Live in Los Angelessel is. A Nostradamus hosszú ideig előjegyzésben volt részemre egy könyv és zenei boltban Szombathelyen, de sajnos nem sikerült megkapnom. Az utóbbi néhány hozzászóláshoz kapcsolódva sajnos nekem halvány segéd fogalmam sincs mik ezek a lemezek mint Cabaret, EMA, vagy az Ős-metál. Nagyon jó néven venném ha valamelyikőtök bemutatná őket. Előre is köszi és bocs a hosszú szövegelésért, üdv mindenkinek! lokomotivum Feri
