Ez nem egy külön figyelembe veendő energiafajta, amit az energiatenzorban kifejezett összetevőkön felül még be kellene írni az Einstein egyenletbe. Itt csak arról van szó, hogy az egyenlet geometriai oldalán lévő tagok egy részét átrendezve az energia oldalra, rámutathatunk, hogy a téridőgörbület felfogható energiatárolóként is.
Valahol láttam olyan számolást, hogy a végtelen határfelületre integrálva eltüntetik az egészet.
Sajnos nem vagyok elég autista ahhoz, hogy első hallásra tökéletesen megjegyezzek bármit.
(Az is csak illúzió, hogy a dallamokra jobban emlékszek a szövegeknél. Tételes ellenőrzéssel kimutattam.)
Ennek az egész agyalásnak az az alapja, hogy Gamow mondott valamit Enisteinnek.
És a dramaturgiai hihetőség érdekében a történetbe belekevertek autót meg földbe gyökerezett lábakat.
(Mint amikor a filmben a komisszár kiadja a parancsot: írják meg, hogy a mesterlövész él, ma ezt és ezt evett reggelire.)
Szóval itt az a kérdés, hogy a ló húzza a kocsit, vagy a kocsi húzza a lovat.
Vagyis a görbületben lévő energia kisimítja a kompakt tömeg által okozott görbületet...
Az egy sajnálatos technikai bonyodalom, hogy a geodetikus mentén ez a görbület eltüntethető - az adott helyen.
Viszont nem mindenütt. Helyezzük át a hangsúlyt arra, hogy a geodetikustól távol mi a helyzet.
"egy olyan 'eszmét'..! védessz -'magas lóról'..-, ami 60-80 éve semmi! -'a nép' számára..!- megvalósíthatóan! hasznos, originálisan új gondolatot 'nem termelt ki' magából..."
Pontosan így van. A tudomány már sokkal előrébb tartana, ha a nemzedékeken át elhülyült, önmagát nagyra tartó, de szellemileg impotens és improduktív 'naagy' emberek nem húznák vissza...
"...ha nem 'frissítjük' rendszeresen emlékeinket a pontos 'eredetivel', akkor idővel emlékeinket 'agyunk' átformálja/átalakítja olyanná, amely jobban megfelel 'belső világunknak', érzelmeinknek, világképünknek, hajlamainknak..."
Algedeine Verunsicherung 1224 "az atomok méreténél rövidebb hullámhosszúság nehezen képzelhető el."
Háát... szerintem csak 'fantázia' kérdése... ;-) Szerintem igenis vannak "az atomok méreténél rövidebb hullámhosszúság"-ú, ('mindenféle-fajta') e.m. hullámok... pl. 'azokból áll' az anyag-nak nevezett 'atom' alkotórészei: protonok, neutronok... ;-)
Elminster Aumar 1226 "Ezért írtam, hogy a leggyorsabban befutható pályákat futja be a fény. Például eltérő törésmutatójú közegek esetén pont olyan pályát fut be, hogy minél hosszabban a nagyobb fénysebességű közegben haladjon és minél rövidebben a kisebb fénysebességűben. Így viszont A és B pont között nem a szögegyenes vonalban fog futni a fény, hanem egy geometriailag hosszabb törtvonalú pályán."
'És tessék mondani'!: miért kell(-ene) elhinni/elfogadni egy totálisan minden tapasztalati/anyagi alapot nélkülöző elméletet, egy racionálisan, gyakorlatiasan megérthető, tapasztalati alapokra épülő elmélet helyett..?! (gravitáció okozta fényelhajlás vs. "térgürbületes", "geometriailag hosszabb törtvonalú pálya", amit mégis "gyorsabban futja be a fény"...) ;-/
Elminster Aumar 1233 "az univerzum tágulása nem mozgás. Csupán egy ártatlan csalás az egész: úgy vesszük - mi szavannamajmok - mintha a táguló univerzumban fel lehetne venni akkora vonatkoztatási rendszert, amihez ezek a dolgok hozzámérhetőek. Pedig nem lehet. ... Jé! Egy év alatt felgyorsult a galaxis! Egy fenét. A galaxis végig nyugalomban van, csak a tér metrikájának - értsd: a jellemző belső méretek rendszerének - a változása sodorja el tőlünk és egymástól."
Vagyis úúgy "tágul", hogy 'mégsetágul'... ;-/ (háát... örülök, hogy nem fertőztek meg!, 'ilyesféle' 'magass túúdommányal'..! mert innen, már nem messze van a 'muszájdzseki'..!) ;-(
1235 "A geometriával az a probléma,hogy az univerzum nem "steril" geometria."
Csak a téridő az benne. Egyébként ha Dávid Gyula előadásokat nézel, éppen ő utal arra, hogy azért "általános" a tömegvonzás, mert nem a dolgok milyenségétől függ. A dolgokon kívüli oka van. És mi az, ami a dolgokon kívül van és minden dologra egyként érvényes? A számosság és a geometria."
Tévedés ! (vagy 'hülyítés'...!) A te szóhasználatoddal élve: "ami a dolgokon kívül van és minden dologra egyként érvényes", az nem! "a számosság és a geometria", hanem az éter/"fényközeg". ;-)
1242 "Mivel "TÁGUL" és egy pontszerű akármiből. Van közepe is."
"Qrvára nem. Az univerzum MINDEN PONTJA egyúttal a kezdőpont is, és minden pontbeli megfigyelő gondolhatja azt - szavannamajom logikával - hogy
ő van a középpontban. És az okos ember nem csodálkozik azon, hogy valami ravasz furmány miatt állandóan a látóhatár körének kellős közepén találja magát."
"Az persze egy bizarr geometria lenne, ahol minden egyes pont egyben középpont is."
"Annyira bizarr, hogy pont ilyen az univerzumunk, és a nagyonegyszerű lelkek nem is képesek ezt belátni, megérteni és elfogadni."
"Az univerzum MINDEN PONTJA egyúttal a kezdőpont is" "minden egyes pont egyben középpont is - ilyen az univerzumunk"
Hű-ha..! Ezek már 'muszájdzsekis/gumiszobás' kijelentések... ! Tényleg igaz az a 'mondás', hogy: "kutya is a jódógában vész meg !" Én örülök, hogy azon "nagyonegyszerű lelkek" közé tartozom, akik "nem is képesek ezt belátni, megérteni és elfogadni." (lehet, hogy nehéz elfogadni, de 'a történelem' azt bizonyítja, hogy egy nép, egy ország, egy társadalom alapját, megmaradását, mindig a vidéki/falusi emberek adták, akiknek 'napi szinten' van közük a valósághoz, a természethez, és onnan 'kerültek fel' 'magasabb társadalmi pozíciókba', a tényleg originális tehetséggel megáldott, 'problémamegoldó' emberek, 'leváltva' az időközben 'a városi léttől', nemzedékeken át elhülyült, önmagát nagyra tartó, de szellemileg impotens és improduktív 'naagy' embereket... ;) ;-)
1245 "Továbbra sem értesz a kozmológiához semmit se. Csak ugatod, mint buta kutya a postásautót, amit nem ér fel ésszel, hogy mi is az és miért van."
Stimt. Itt látszik meg, hogy te is egy önmagát nagyra tartó, de szellemileg impotens és improduktív 'naagy' ember vagy. (bizonyíték!: egy olyan 'eszmét'..! védessz -'magas lóról'..-, ami 60-80 éve semmi! -'a nép' számára..!- megvalósíthatóan! hasznos, originálisan új gondolatot 'nem termelt ki' magából...) ;-(
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Algedeine Verunsicherung 1255 "Keresem azt az előadást, amelyiknek a végén van egy hasonló ábra: .... Mégis jó lenne megtalálni... Az emlékezetünk gyarló. Veszteséges tömörítést alkalmaz. Emlékszünk a lényegre. De az nézőpont kérdése, hogy mi a lényeg. És egyébként is a fogalmaink egymásra épülnek, ami eléggé esetleges."
Nem jól tudod ! "emlékezetünk" nem "veszteséges tömörítést alkalmaz", és nem 'csak úgy van', hogy: "emlékszünk a lényegre", hanem ha nem 'frissítjük' rendszeresen emlékeinket a pontos 'eredetivel', akkor idővel emlékeinket 'agyunk' átformálja/átalakítja olyanná, amely jobban megfelel 'belső világunknak', érzelmeinknek, világképünknek, hajlamainknak, stb. ... (velem is történt egy ilyen megdöbbentő eset/felismerés, amikor 30 év után újranézve Hitchcock: Madarak c. filmjét, abban hiába vártam, hogy az a két 'ikonikus' jelenet amire 'jól emlékeztem', úgy történjen ahogy az, az én 'emlékezetemben' volt... nem, nem úgy volt a filmben ahogy arra én emlékeztem, bár azt ma is 'fenntartom', hogy
az egyik jelenet -szimbolikusan- jobb/'ütősebb' lett volna,
ha Hitchcock úgy készíti el, ahogy arra én /rosszul/ emlékeztem... ;) ;-)
Szerintem te félreérted a gravitációs energia mibenlétét. Ez nem egy külön figyelembe veendő energiafajta, amit az energiatenzorban kifejezett összetevőkön felül még be kellene írni az Einstein egyenletbe. Itt csak arról van szó, hogy az egyenlet geometriai oldalán lévő tagok egy részét átrendezve az energia oldalra, rámutathatunk, hogy a téridőgörbület felfogható energiatárolóként is. Ennek az átrendezhető kifejezésnek ugyan energia a dimenziója, de nem valódi tenzor, vagyis nem kovariáns mennyiség, más szóval függ a vonatkoztatási rendszer választásától is, sőt az egész akár el is tüntethető, pusztán azzal, hogy szabadesésben lévő, s nem forgó vonatkoztatási rendszerben írjuk fel az egyenletet. Továbbá nem tulajdonítható neki meghatározott térbeli eloszlás se.
Azt mondják, hogy nagyléptékben az univerzum sík."
Nem picit árnyaltad, hanem nagyon eltévesztetted.
Amiről Elminster írt, vagyis a sebességek értelmezési problémája, nem a tér, hanem a téridő görbültségéből adódik. Ő helyesen írta:
"Görbült téridőben pedig a vonatkoztatási rendszereket nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni. Ebből az következik, hogy univerzum-méretben nincsen olyan vonatkoztatási rendszer, amibe mi magunk és a nagyon távoli galaxis is beleesik, hogy "sebességnek" értelmezhessük a galaxis távolodását."
Te viszont figyelmetlenül olvastál, meg nem is gondolkodtál, hanem hirtelen felindulásból ellent akartál mondani (szokásod szerint bárminek is).
Az egymástól távoli testek sebességek összehasonlíthatósága történetesen amiatt veszti értelmét, mert a görbült sokaságok alapvető jellemzője, hogy nagy távolságra nem értelmezhető a vektorok párhuzamos eltolása. A sebességek pedig nyilván nem a tér, hanem a téridő vektorai.
Az Univerzum térideje pedig a tágulása következtében görbült. Nem kicsit, hanem nagyon.
az univerzum tágulása NEM MOZGÁS, így a számolt "sebességek" se sebességek
Ha mozgás lenne, a gyorsuló mozgás miatt vagy tehetetlenségi erőket kellene érezni.
Vagy pedig valamilyen külső erőnek kellene hatni, méghozzá a távolsággal arányosan.
+++++
Einstein felírta az egyenletet, aztán bevezette a kozmológiai állandót, majd pedig a legnagyobb tévedésének nevezte.
Most akkor van kozmológiai állandó, ami nulla?
Az elektrosztatika úgy tekinti, hogy a pontszerű töltés potenciális energiája a végtelenben nulla.
Mivel a newtoni gravitáció nagyon hasonló hozzá, feltételezzük, hogy egy nagy tömegtől végtelen távolságban a téridő kisimul. Kétségeim támadtak.
Többször említésre került, hogy a görbületben is van energia. Tehát az anyagmentes tér is gravitál.
Ámbár ennek vajon pozitív vagy negatív a visszacsatolása?
Nekem úgy tűnik, itt erősen Földközeli pályán keringve, hogy a magassággal csökken a nehézkedés.
A magas hegyekben a bab nem fő meg.
Azt szeretném kiszámolni, hogy egymástól kellően távol lévő két (vagy) három test esetén a görbületi energia hogyan alakul. Ehhez állítólag valamilyen folytonossági egyenletre van szükség...
Két almával nem tudom elvégezni a kísérletet, mert a Föld túl közel van.
A ma BELÁTHATÓ rész "széle" van 47 milliárd fényévnyi távolságban. Hogy utána hogyan folytatódik azt nem tudhatjuk, mert onnan még nem jött ide fény. (Feltételezzük, hogy ugyanaz folytatódik "kifelé", mint ami "idebent" megfigyelhető.)
Utazik egy amőba egy falevélen. Azt tapasztalja, hogy jön egy nagy hullám a tengeren. Messzebbre nem lát a CBR ködben. Pedig talán a hullámhegy mögött egy hullámvölgy jön, utána pedig megint egy hullámhegy.
Feltételezhetjük, hogy a hullám egyre csak növekszik és növekszik ... a végtelenségig.
+++++
Ez egy alkalmas hely, ide fogom beszúrni a bárium-titanát dolgát.
Az elektronpolarizáció miatt pozitív visszacsatollás lép fel. Miért nem növekszik az elektromos térerősség a végtelenségig?
Vegyünk fel egy kristályrácsot. Neutrális esetben a lokális pozitív és negatív töltések tömegközéppontja egybe esik.
Viszont ha fél rácsállandónál jobban eltolódnak, ott a periodikus feltétel miatt a térfogat jelentős része már fordított polaritású lesz. A két szélső határfelülettől eltekintve - az már olyan, mintha ellentétesen lenne polarizálva.
"Nos tehát a BigBang hívők szerint a 94 milliárd SZÉLES Univerzumnak, van széle."
Mondom, hogy nem értesz te ehhez!
A ma BELÁTHATÓ rész "széle" van 47 milliárd fényévnyi távolságban. Hogy utána hogyan folytatódik azt nem tudhatjuk, mert onnan még nem jött ide fény. (Feltételezzük, hogy ugyanaz folytatódik "kifelé", mint ami "idebent" megfigyelhető.)
"Mivel "TÁGUL" és egy pontszerű akármiből. Van közepe is."
Qrvára nem.
Az univerzum MINDEN PONTJA egyúttal a kezdőpont is, és minden pontbeli megfigyelő gondolhatja azt - szavannamajom logikával - hogy ő van a középpontban.
És az okos ember nem csodálkozik azon, hogy valami ravasz furmány miatt állandóan a látóhatár körének kellős közepén találja magát.
"Tehát még is van a fénysebességnél gyorsabb sebesség."
Még egyszer: az univerzum tágulása NEM MOZGÁS, így a számolt "sebességek" se sebességek abban az értelemben, ahogy sebesség a fény sebessége.
De mint írtam: te qrvára nem értesz ehhez, és van egy gyanúm, hogy nem is akarsz érteni. Te mémvarázslóként tudatlanul köpködni akarod azokat az ismereteket, amik meghaladják a felfogóképességedet.
Volt egy ilyen felvetés, hogy esetleg a gravitációs állandó megváltozott néhány évmilliárd alatt. De ezt különböző ("élő" és halott) leletekkel már megcáfolták. Úgy értem, valaha élő volt. Nyilván a fosszília már nem az. Kellene rá egy jobb szó.
Ettől függetlenül az egy érdekes kérdés, hogy a természeti állandók értéke miért pont ennyi.
Egyrészt itt jön a kis számok feltételezett törvénye (hogy csak egy nagy szám van). Ez tévesnek bizonyult.
Másrészt, hogy amit állandónak gondolunk, hogyan függenének egymástól, ha valamelyiket képesek lennénk módosítani. A húrelmélet eszköztára megengedi.
Harmadrészt, hogy mennyiben szükségszerű - van rá felsőbb törvény, vagy pedig véletlenül ennyinek adódott, amikor a Higgs-mező kibillent az instabil egyensúlyból. Kroó Norbert mondta, hogy amiből csak egy van, azzal nem tudunk kísérletezni. És jelenleg úgy tűnik, hogy univerzumból csak egy van - majd hozzátette: még ez sem biztis.
"A geometriával az a probléma,hogy az univerzum nem "steril" geometria."
Csak a téridő az benne.
Egyébként ha Dávid Gyula előadásokat nézel, éppen ő utal arra, hogy azért "általános" a tömegvonzás, mert nem a dolgok milyenségétől függ. A dolgokon kívüli oka van. És mi az, ami a dolgokon kívül van és minden dologra egyként érvényes? A számosság és a geometria.
"Tehát a tágulás vetületi távolsága: 94 milliárd fényév / 2 = 37 milliárd fényév."
Szerintem számold újra!
De csak neked még egyszer grátisz: az univerzum tágulása nem mozgás. Így aztán minden hozzáértő nagyon jól tudja, hogy ha fix-merev vonatkoztatási rendszerhez mérve adunk meg "sebességeket", akkor egy homogén izotróp táguló rendszerben mindig lesz olyan távolság, ami felett a két pont távolodása nagyobb a fénysebességnél. Ez szimpla matek. Ha minden megaparszek másodpercenként 70 km-el növekszik az univerzumban mindenhol, akkor csak elegendő megaparszek távolságot kell összevonni, hogy a két vége nagyobb "sebességgel" távolodjon, mint a fénysebesség. Nem nagy kunszt. Csupán egy ártatlan csalás az egész: úgy vesszük - mi szavannamajmok - mintha a táguló univerzumban fel lehetne venni akkora vonatkoztatási rendszer, amihez ezek a dolgok hozzámérhetőek. Pedig nem lehet.
(A logikából és matekból erősebbek számára azt is elárulom, hogy időben állandó értékű "tágulási sebesség" esetében a tér metrikájának növekedése miatt egymástól elsodródó galaxisok bizony "gyorsuló mozgást" végeznek. Hiszen a távolodási sebességüket a távolságuk határozza meg a Hubble-állandó szerint, így egy év múlva távolabb lesznek, ami ugyanakkora Hubble-állandó esetében nagyobb távolodási sebességet jelent. Jé! Egy év alatt felgyorsult a galaxis!
Egy fenét.
A galaxis végig nyugalomban van, csak a tér metrikájának - értsd: a jellemző belső méretek rendszerének - a változása sodorja el tőlünk és egymástól.)
