Kedves Naplóm!
A munkahelyemről írok, mert otthon vacakol a kopjuterem. Nagyon érdekes dolog történt ma. Délelőtt behivatott az osztályveztő és Csillukát és Endre kollégát is. Arról volt szó, hogy a kollektiva hármónkat javasolt a decemberi Mikulás napi rendezvény kulturális műsorának lebonyolitására. A Mikulás napi rendezvenyen az osztály dolgozóinak gyerekeit lepjük meg, némi meglepetéssel. A beszélgetés végén úgy határoztunk, hogy Csilluka lesz az egyik krampusz és én vagy Endre leszünk a Miklulás. Szóval még nem dőlt el, mert se Endre, se én nem lelkesedünk a Mikulás szerepről. Én mondtam, hogy az Endre hangja jó mély, ám Endre azt mondta, hogy ő túl alacsony. Ezen meglepődtem, mert nálam magasabb. A főnök mindenesetre azt mondta, hétfőre döntsük el melyikőnt lesz a Mikulás. Remélem Endre elvállalja, mert én nem szeretek központi szereplő lenni. Kicsit gátlásos vagyok.
Figyelitek? Béla zsörtölődik, hogy november 7-én nem pihenhet a foteljében, míg Citrom a régi sálján szunyókál a kosarában... Nem elég neki a pünkösdi munkaszünet, október 23, Halottak napja, mohóságában a moszkvai dísszemlét szeretne nézni a foteljéből munka helyett (ahol nem tudni, hogy a süteményevésen és Dalnokiné Esztikével való fecserészésen kívül egyáltalán csinál-e valamit. Bámul ki az ablakon, és a hóesést nézi? Vagy naplót ír?)
Zuhanórepülő kollegától elnézést kérek. Megnéztem a hozzászóllásait és rájöttem, hogy gfalvi-gennyfalvi (ötletlopó) az életben nem sajtol ki magából ennyi tudást.
Béla falevélkomplezusa érdekes. Lehet, hogy ő Ádám apánk reinkarnációja?
Az ingatlan tulajdonos gondosan összeseperte a faleveleket
Béla!!! Már megint az avar!!!?
(Különben - ezt mindannyiunknak mondom -, észrevettem Március kollégán, hogy előítéletei vannak a nicknevekkel. Pl. zuhanórepülés kollégát elég kétértelműen, vagy fapofával kezeli. Pedig a fórumokra belátogató új embereket segíteni kellene, főként, ha Béla topkjára marnak rá, hiszen itt egy kolletkiva van kialakulóban.)
gfalvi kollégát kérem, ne bántsák, mert ez itt egy kollektiva, és azt is kérem, hogy gfalvi kolléga mértékkel bánjon a hozzászólásaival.
(Béla!!! Ma ettem egy maszek cukrásznál süteményeket. Mignon nem volt, a fenébe. Utánad akartam enni a teljes édesipari menüt.)
Figyelitek? Béla munka után meglátogatta Dalnokinét. Sompolyog. Ott volt Dalnokiné Esztike férjének barátja, aki kemény férfi, de hol volt a férj? Erről Béla diszkérten hallgat. Azt hiszem Béla ma lecsúszott Dalokinéról. Vagy lehet, hogy csak Csillukáról akarja elterelni a figyelmünket?
Béla, ne legyenek komplexusaid attól a határőrtől! Lehet, hogy egy lelketlen tuskó, soha nem tudhatod, hogy Dalnokiné Esztike mikor veszi észre a lelkedben azt a szépséget és finomságot, amit mi már megpillantottunk benned.
Inkább pszichiáter kéne neked kunigunda! Bélának mivel négy fal között él, gondja van a falevelekkel. Látens falevél utálata van, mert soha nem gyűjtögetett még faleveleket. Kiskorába is azért ugrott bele, mert látens volt. Béla biztos szereti a levegőt, mert az jó dolog! Egyébként a Cora áruházas sztori nagyon hasonlított az utazás elmaradásához, dramaturgiailag nincs rendesen kidolgozva. Bár a talált könyv, meg a porolás nem volt rossz.
A jó isten áldjon meg Béla! Nehogy internetkimaradásod legyen!
Figyelitek? Béla azt írja, hogy minden van most a konyhába. A múltkor egy ízletes Knor zacskós levest evett a maga által elkészített brassói előtt. Mi lehet a minden Bélánál? Evett ma levest? Szerintetek érdemes megkérdezni Bélától, hogy a brassói tényleg az volt-e? Mert manapság mindenféle hirtelen aprósültet lebrassóiznak. Ki tudja, aki gombászni tud (?), az csak-csak meg tudja pirítani egy időben a szűzpecsenyét, a hajában főtt, kockás krumplit, szalonnát hirtelen? Milyen gombákat szedett volna Béla? A fenébe, el tudom képzelni birgerli csizmában, ahogy kis kosárkával oson az erdei avarban.
Kezdem irigyelni Szakács Bélát. Még a végén kiderül, hogy közöttünk ő a legboldogabb.Lehet, hogy tud valamit? Egyáltalán mi Szakács Béla titka? Nincs itt egy szociológus?
Velem is történt már olyan, hogy el akartam utazni valahová, ám az állomáson rámtört a depresszió és visszafordultam. Ilyen időben tényleg hülyeség kimozdulni. Én megértem Bélát.
A mai írásnak komoly filozófiai mondanivalója volt. Az avar és a játék szimbolúmok. Minden ártatlannak látszó dolog mélyén ott rejtőzhet a baj.
Ha ehhez még hozzáveszem, hogy épp november 7-ről maradt le Béla...
Ady Endre Héjanász az avaron.
Ezek szerint A.E-t is megihlette a látvány. Lehet épp úgy mint a mi Bélánkat. A.E. egy koradélután megbotlott és elesett az avarban. Fején gigantikus púp nőtt. Léda (a csaja)lerendezte az Ady fejét és jött a vers. Ilyen egyszerű költészet. Csak néhány mázsa falavél kell hozzá.
Javasolnám az oszloposabb topiktársaknak, nem lenne-e érdemes Bélát olyan online interjú formájában meghívni ebbe a topikba fél-egy órácskára, mint egy író-olvasó találkozóra, persze jó előre egyeztetett és reklámozott időpontban. Béla nem hinném, hogy visszautasítaná ezt a kedves meghívást, hiszen ennyi melegséget ritkán kap (napló)író, és - gondolom - megkínálhatnánk egy csésze kávéval, piskótával, pilótakeksszel, hogy kellemesebben érezze magát, amíg az érdeklődő olvasók kérdéseire válaszol, vagy udvariasan kitér a válaszok elő, mert Csillukáról lehet, hogy nem szívesen adna ki bizalmasabb információkat, vagy másféle jellegű dolgok is adódhatnak. Ez jutott eszembe, amikor ma írt sorait olvastam, a költőket megihlető avarról, rosszul végződött gyerekkori avarfejeséről, melyet kedves emlékké szelídített az idő.
A mai napló-részlet teljesen meghatott. Kiskoromban ugyanígy mardtam le egy anyáknapi ünnepségről. Igaz nem az avarba ugrottam fejest, hanem a mászóka tréfált meg.
Elképesztő...!
