"A Sportcsarnok szerinted csak költséget jelent, bevételt nem hoz?"
Nyilván hoz majd bevételeket is (annak a cégnek, amelyik megkapja majd a jogot az üzemeltetésre). Az üzemeltetésnek másik oldalról pedig lesznek költségei is (amikről én eddig írtam, az 5-6 milliárd Ft-ról, az nem az üzemeltetés, hanem a létesítés finanszírozásának a költsége!).
Az, hogy az üzemeltetés bevételei és költségei évről évre milyen egyenleget mutatnak, arról a képviselő-testület még semmilyen számítást nem látott. Így aztán az optimisták nyugodtan állíthatják, hogy sokkal több lesz a bevétel, mint a kiadás, mások meg mondhatják - szintén joggal, - még az is lehet, hogy az üzemeltetésre is áldozni kell majd az önkormányzat költségvetéséből.
Ez az egész egy tipikus állatorvosi ló: senki, semmit nem tud arról, hogy mik a döntés várható pénzügyi következményei. Amit tudunk az csupán az: a polgármester szerint is luxusról van szó (Érd jelenlegi körülményei figyelembevételével), és a finanszírozónak biztosan jó üzlet.
amit állítasz, azt már körberagoztuk itten: a prioritás az infrastrukturális fejlődésé kell legyen, akkor jön majd a befektető (ha jön), nem a csarnokok és megyei városi címek vonzzák (erre ellenkező példák vannak a szomszédos településeken). Az a kérdésem azonban elsikkadt, pontosabban senki sem válaszolt rá, hogy mégis, milyen vállalkozóbarát koncepcióval bír - ha bír - az önkormányzat, hogy ide csábítsa a befektetőket? Miért nem kapok erre választ? Gondolkoznak-e adókedvezményeken, vagy más egyéb vonzó lehetőséget kínálnak-e a befektetőknek?
Magad is tudod, hogy a település fejlettsége az, ami csábító lehetne, az egyébként szerencsés - szerintem szerencsés - adottságok mellett (autópályák). Jól kellene kihasználni a lehetőségeket. Nincs olyan épeszű ember, aki ne akarna csarnokot, de csak akkor, ha már megengedhetjük magunknak, most másra kell a pénz és más sokkal fontosabb, elsődlegesebb. Azok a "mások" fontosak a befektetőknek is.
Tehát: hol a koncepció, mik a tervek, mit ígérünk a befektetőknek, hogy jöjjenek? Egyáltalán, foglalkozik valaki ezzel a kérdéssel, vagy inkább nagyzoló csarnokokat építünk, a fontosabb dolgok terhére? Hogy ne menjünk túl messzire, olvasható volt valamelyik nap az indexen, mi mindent ígértek Gumiújvárosban, de még a számítási mód is, hogyan kalkulálta az Állam Bácsi, mennyi kedvezményt tud adni, hogy az még megérje.
Más: szintén kicsit összefügg ezzel - de minden mindennel összefügg - , hogy akkor mostan vannak-e tervek azon földterülettel, amelyet visszakaptunk (Árvai-szerződés), s amelyet olyan nagy-nagy érdemnek tulajdonított - temészetesen saját magának - a polgi. Ha már ilyen gyönyörűen összejött a dolog és még jó nagy jutalmat is kapott, mi a koncepció ennek a földterületnek a hasznosítására, van-e egyáltalán, mik a tervek vele, hogyan fog az hasznot hozni a jövőben Érd számára?
A Sportcsarnok szerinted csak költséget jelent, bevételt nem hoz? Nem sokat tudok az ügyről, de, gondolom, komolyabb rendezvények megtartására is alkalmas, ami nemcsak közvetlen bevétel, hanem a város élhetőségére is jó hatással lehet. Összevethetitek persze azzal, hogy az infrastruktúrális beruházások előbbre valók. Ez igaz is, de egy jól működő városba, ahol vannak rendezvények, ahol van egy kellemes központ, ahova el lehet menni sétálni, esetleg beülni valahova, inkább jön a befektető, költ itt és lehet több pénz erre. Nem olyan egyszerű ezt megítélni, mert nem csak törvényi, gazdasági, hanem társadalmi vonzatai is vannak ezeknek a dolgoknak.
"otterlo válasz | megnéz 2004.12.16 14:18:31 (36) Némi hírmorzsa az elmaradt közvetítés helyett:
A testület ismét nekifutott a törvényellenes előírást tartalmazó vagyonrendelet módosításának.
Az a pontja ellentétes az Államháztartási törvénnyel, amelyik lehetőséget biztosít arra, hogy nagy értékű vagyontárgyakat is versenyeztetés, pályázat nélkül értékesítsen az önkormányzat. A pályáztatás mellőzésének törvénysértő voltára korábban több képviselő is rámutatott. A polgármester, a jegyző és a jogi tanácsadóik ezt a véleményt nem osztották. A Pest megyei Közigazgatási Hivatal vezetője augusztusban kiadott törvényességi állásfoglalásában törvényellenesnek minősítette a Vagyonrendelet ezen részét."
Itt alább megjelent egy állásfoglalás. Izgatottan várom a (más által korában itt említett) ellentétes értelműnek a közzétételét. Mert különben a szemlélőnek rossz hazudozásnak tűnhet mi itt folyik. Aztán később (2005.05.04 21:09:20 (1108)) konkrétan a Sportcsarnok ügylet kapcsán is fel lett ez hozva. Nem mondom, hogy "ennél jobbak vagytok", mert most nem így tűnik...
a kártérítést nem "verik", hanem érvényesítik az arra vonatkozó igényt, amelyet nyilvánvalóan nem kell elismerni, miért is kéne? Ez esetben a bank pert indít, amelyben az önkormányzat alperes lesz. Ebben kell majd védekezni, lesz is mivel.
Nem gondolom, hogy ez annyira egyszerű és főleg nem annyira félelmetes, mint ahogyan beállítjátok (vagy ahogy a DB beállítja, neki nyilvánvalóan más az érdeke).
Szerintem nem a polgi megbuktatásával kell összevetni az ügy "hasznát" (véleményem szerint ettől függetlenül sem fog befutni, de még van egy év úgyis), hanem azzal, hogy nem erőltet ránk, nem nyom ránk, egy szegény város lakóira egy 20 éven át tartó, összességében több, mint 5 milliárdos kötelezettséget - holott ezt megtenné, mert egyáltalán nem törődik a választóival, csak a saját presztizsével. Utóbbi önmagában is elég ok - kártérítés nélkül is - hogy leváltsuk 2006-ban.
Ez igaz, de nem azzal érveltetek, ami később valóban törvényellenesnek bizonyult. Azokon az alapokon nem kérdőjeleződött meg a törvényesség. Enél ti azért jobbak vagytok,ne keverjétek össze.
Nem erről van szó. A törvényesség betartása alapvető. A jogászok arra kellenek, hogy ebből a helyzetből a lehető legjobban, vagy inkább a legkisebb veszteséggel jöjjön ki a város. Mert mi van, ha a város közli a bankkal, hogy hoppá, a szerződés érvénytelen. A bank első szava az lesz szerintem, hogy az önkormányzat belső ügyeihez semmi köze és akkora kártérítést ver a városra, hogy attól kódulunk. Kinek lesz ez jó? A városnak nem, mert semmire úszik el a pénze. Legfeljebb annak, aki a polgármestert akarja megbuktatni, de ez azért egy kicsit nagy ár lenne?
Ez esetben ismét fel kell tenni Neked a kérdést (amit már megkaptál néhányszor): a törvényesség betartása olyan kérdés Számodra, aminél felmerülhet az "érdemes" kifejezés?
Érdemes adót fizetni? Érdemes betartani az alapvető normákat? Érdemes?
Jó ötleteket adsz különben, lehet, hogy felvetem a jövő évi érdi helyi adó kapcsán.
Csupán egy hibás idézetet pontosítottam: Ceterum censeo Carthaginem esse delendam
Ezt hajtogatta ugyanis mindig a római szenátusban makacsul Cato, vagyis hogy "Továbbá azt javallom, hogy Karthágót el kell törölni a Föld színéről" más fordításban: „Én csak azt javasolom, hogy Carthagot el kell pusztítani!”
Na de azok a jogászok, akiknek a dolguk lett volna épp az ilyen esetek ismerte, "nem vették észre", hogy eleve baj van a szerződéssel. (Más észre vette...) Akkor miért bízunk abban, hogy épp most járnak majd el az elvárható alapossággal?
Bocs, igazad van, talán az a felindulás menti, amit a megválaszolt hozzászólás okozott nálam. Sajnos úgy tűnik, nem mi visszük be a pártpolitikát a városházára...
tehát akkor: szerinted is kell irni egy levelet a banknak, hogy sorry, ez törvénytelen volt és mint ilyen, nem fenntartható ez a szerződés? és különben is a város polgárainak az az érdeke, hogy ne szórjuk el a pénzt hülyeségekre, hanem mondjuk megoldjuk belőle a biztonságos vizellátást, tehát: adieu!
úgy általában igazad van, a semmis szerződéseket - hangsúlyozom, általánosságban, nem erre a konkrét esetre vonatkoztatva - módosítani is lehet, avagy újra meg lehet kötni, amennyiben az törvényesen sikerül immáron.
Ebben a konkrét esetben azonban mindkét másik megoldás - azaz a helyzet orvoslása ugyanazon felek között - ugyanazt a törvénytelenséget, tehát semmisséget eredményezné, mert a pályáztatás hiánya miatt semmis, tehát ugyanezen felek között pályáztatás nélkül nem lehet törvényes állapotot előidézni.
Remélem, érthető vagyok ezzel a jogászi szakszöveggel itten :-))
Marad tehát egyedül megoldásnak a szerződés megszüntetése (nem felmondása, hiszen semmis, azt pedig csak akkor lehetne felmondani, ha nem lenne az), és amennyiben a testület ki akarja írni az ügyet pályáztatásra, akkor lehet azon indulni, de annak eredménye csak egy másik szerződés lehet.
Nem mondok én se mást. A jogászok (minden oldalról!) kiokumulálják majd, hogyan állítható helyre a törvényesség. Én nem vagyok jogász. Ha az se tetszik, lehet bírósághoz fordulni. Egy szerződés felbontása nem diadalmenet.
már megbocsáss, de miért kellene más megmondja, mi a megoldás? neked nincs önálló véleményed?
amúgy, ha elolvasod az állásfoglalást, abban világosan benne van, hogy ő nem ad megoldást, annak a hivatalnak nem feladata megállapitani egy szerződésről, hogy az semmis vagy nem (az a biróság dolga vagy ezt megelőzendő a felek is léphetnek ez irányban)
a hivatal mindössze annyit mond, hogy törvénysértő módon hozták össze a szerződést.
Alapjában véve igazad van, de ahogy közelednek a választások, egyre reménytelenebb lesz elkerülni a politizálást. Sokszor a tényszerűnek tűnő beírások is tele vannak politikával, de amire én keményebben reagáltam, az az egyik topiktársunk politikai célzatú vaskos hazugsága volt.
