Keresés

Részletes keresés

Construkt Creative Commons License 2023.12.31 0 0 1341

Neked is tudnod illene, hogy miért nem ezekkel magyarázzuk.

1. Miért kellene egyöntetűen nagyobb gödörből kijönnie a távolabbi galaxisok fényének? Ráadásul körbe-körbe mindenhol egyformán.

2. Miért kellene  körbe-körbe mindenhol egyformának és egyformán távolságfüggőnek azonosnak lennie a galaxisok sajátmozgásainak?

3. Mitől nyúlnának meg a hullámok körbe-körbe mindenhol egyformán, és a forrásuk távolságával arányosan? Ha nem a tér nyúlása miatt?

4. Mitől lassulna az idő a távolban?

5. Mitől változna a fénysebesség?

Ezek mindegyike nagyságrendekkel önkényesebb feltételezés, a tér tágulásánál.

Ráadásul az áltrelből is az következik, hogy a tér skálafaktora egyáltalán nem lehet stabilan állandó. Vagy nőnie kell vagy csökkennie.

Előzmény: Törölt nick (1340)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.31 0 1 1340

Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.

 

A mérhető vöröseltolódásnak több oka lehet.

Például a csillag fényének ki kell jönnie a gravitációs gödörből.

Aztán a fényforrás távolodhat. Illetve a hullámok megnyúlhatnak.

A negyedik lehetőség, hogy "lelassul" az idő a távolban.

Sőt, még egy ötödik is van, hogy a fénysebesség változik térben, illetve időben.

 

A feltételezések alapján össze lehet állítani a megfelelő egyenletet és a mérési eredményekkel összevetni.

Előzmény: Construkt (1337)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.31 0 0 1339

Nézzük meg szabiku egydimenziós sokaságát.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166000931&t=9016035

 

Ha nincs benne "anyag" az csak egy "steril" geometria.

Persze képzeletben rendelhetünk hozzá metrikát.

Például a számegyenesen a számok egyenletesen helyezkednek el.

De mi logaritmikus skálát is elképzelhetünk.

(Segít elképzelni, ha ezt egy befoglaló térben helyezzük el.)

De ezen mégsem polemizálunk tovább. Mert mondá azúr, hogy legyen idő is.

Az már 2D sokaság.

 

Ha már két dimenziónk van, ott már lehet görbületről beszélni és metrikáról.

Ahogy az egyik tengelyen az osztások sűrűsödnek vagy ritkulnak - a másikhoz képest.

Elegendő ez?

 

Aki már írta fel valamilyen pálya paraméteres egyenletét...

Menetrend, amikor a megtett távolságot az idő függvényében adják meg.

De megadható például a sebesség a megtett út szerint is.

Utóbbinak van szinguláris pontja: ahol az autóbusz megáll.

Nem invertálható a függvény, illetve a grafikon elforgatásakor többértékű.

(Mindenesetre az integrálása macerás.)

 

Tehzát még az 1 tér + 1 idő esetében is kell valami méterrúd és óra.

Különben szinte tetszés szerint átparaméterezhetem a metrikát.

őszszakál Creative Commons License 2023.12.31 0 0 1338

„Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.”

https://afizikakalandja.blog.hu/2023/10/02/kozmologia_es_gravitacio

Rockenbauer Antal kepleron elmélete is ezt mutatja.

Előzmény: Törölt nick (1330)
Construkt Creative Commons License 2023.12.31 -1 0 1337

Egyáltalán nem körkörös.

Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.

Tehát van egy rendkívül különös tapasztalati jelenség, a galaxisok vöröseltolódásának távolsággal arányos volta.

Ami független az iránytól független a távolságtól, független a galaxisok spektrumától.

Pályázhatsz valami más magyarázattal. Ami megfelel az ismert fizikai törvényszerűségeknek, és számszerűen hasonló pontossággal kiadja a megfigyeléseket!

Előzmény: drx65 (1334)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.31 0 1 1336

Hooke azt mondta, hogy erőmentes eset nemlétezik, ezért Newton I. törvénye az is lehetne, hogy a testek ... közben a himnuszt éneklik. ;)

Előzmény: Törölt nick (1335)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.31 0 1 1335

És ez nem körkörös érvelés ?!

 

Vannak ilyen körkörös érvelések.

Például a bevezető előadáson Susskind visszaemlékezik, hogy neki hogyan tanították.

Newton törvényei inerciarendszerben érvényesek.

Mi az inerciarendszer? Hát ahol Newton törvényei érvényesek.

 

 

Habár ez feloldható. Amikor a testre külső erő nem hat.

https://youtu.be/q3JXLbtE1_Y?t=3466

Előzmény: drx65 (1334)
drx65 Creative Commons License 2023.12.31 0 0 1334

"Ami baromság, az a világegyetem tágulása.
 Mert ugye honnan tudjátok, hogy tágul a világegyetem?
 A vöröseltolódásból.
 És mi okozza a vöröseltolódást?
 Hát a tágulás."

 

És ez nem körkörös érvelés ?!
(és ezt inkább, Construkt-tól kérdezném... !)
;-)

Előzmény: destrukt (1331)
destrukt Creative Commons License 2023.12.31 -1 0 1333

Mi van construct, nem mered kimondani, hogy te a vagy az, aki egyszer már elkullogott innen?

De azt sem mered kimondani, hogy nem te vagy, mert mindenki felismer az agresszív szövegeidről. 

Miközben a háttérben az "Új fizika" megszüntetésén mesterkedsz, ismét idejössz az észt osztani?

Halottál már becsületről?

Előzmény: Construkt (1329)
Construkt Creative Commons License 2023.12.31 -1 0 1332

Nem tudsz más okot mutatni, ami elméletileg megalapozott módon, és számszerű pontossággal kiadná a távolsággal arányos vöröseltolódást.

Előzmény: destrukt (1331)
destrukt Creative Commons License 2023.12.31 0 1 1331

A csillagok köszönik szépen, jól megvannak. 

Ami baromság, az a világegyetem tágulása.

Mert ugye honnan tudjátok, hogy tágul a világegyetem? A vöröseltolódásból.

És mi okozza a vöröseltolódást? Hát a tágulás.

Ennyi a tudományotok. 

Előzmény: Construkt (1329)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.31 0 0 1330

Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.

Előzmény: őszszakál (1327)
Construkt Creative Commons License 2023.12.31 -1 1 1329

Legfeljebb akkor nincs tapasztalati alapja, ha te még a csillagokat is lehazudod az égről. Azt, hogy a galaxisok túlnyomó többsége távolodik tőlünk. De hát neked nagy gyakorlatod van az ilyesmiben, másból se állnak a szövegeid.

Előzmény: destrukt (1328)
destrukt Creative Commons License 2023.12.31 -1 0 1328

"Amennyiben az univerzum tágul, úgy minden anyagot távolít egymástól."

Amennyiben. 

De ennek semmi tapasztalati alapja nincs. 

Előzmény: őszszakál (1327)
őszszakál Creative Commons License 2023.12.30 0 0 1327

Amennyiben az univerzum tágul, úgy minden anyagot távolít egymástól. A gravitáció, meg nem tud mindent összefogni, a tágulás ütemével lépést tartani. (a centrifugális erő is ellen dolgozik) Mi marad, a rendezetlenség globális növekedése. ;-)

 

Előzmény: destrukt (1326)
destrukt Creative Commons License 2023.12.30 0 0 1326

A hivatalos elmélet szerint inkább növekszik.

De ez is butaság. 

Előzmény: Törölt nick (1324)
őszszakál Creative Commons License 2023.12.30 -1 0 1325

„Az egyszerű ember azt hiszi, hogy a univerzum olyan, mint egy ember. „

A hívő ember, meg azt hiszi, hogy a „kozmikus ember” lett teremtve előképnek, az „agyagból gyúrt” ember előtt. Extrapoláltunk, és redukáltunk mindent, hogy végére járjunk a dolgunknak. Ez van, ezt kell szeretni! :-(

Előzmény: destrukt (1323)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.30 -1 1 1324

Nézőpont kérdése.

 

Mert közben az inasok újabb szobákat nyitnak ki a végtelen szállodában.

 

A fajlagos entrópia csökken, nagy átlagban.

Habár vannak bizonyos kondenzált anyagokból álló csomók, ahol mégis növekszik az entrópia lokálisan.

És ezeken belül is vannak kisebb csomók, ahol csökken. (Létezhet élet és DGY számára hideg sör.) Ez a komplexitás.

Előzmény: destrukt (1319)
destrukt Creative Commons License 2023.12.30 0 1 1323

Az egyszerű ember azt hiszi, hogy a univerzum olyan, mint egy ember. 

Porból lesz, és porrá lesz. 

Előzmény: őszszakál (1322)
őszszakál Creative Commons License 2023.12.30 0 1 1322

A káoszból emelkedtünk ki, a káoszba fogunk elmerülni.

„porból lettünk, porrá leszünk”  ;-)

Előzmény: destrukt (1319)
destrukt Creative Commons License 2023.12.30 0 0 1321

Ja, a helyzet fokozódik. 

Construkt Creative Commons License 2023.12.30 0 1 1320

Ez százötven éve köztudott, és ezt te most hallod először?

Előzmény: destrukt (1319)
destrukt Creative Commons License 2023.12.30 0 0 1319

DGy legújabb videójában hangzik el:

 

"A világegyetem az entrópia irányába halad."

 

;-)

destrukt Creative Commons License 2023.12.28 -2 1 1318

A helyzet az, hogy 100 év alatt minden ilyen kérdésre kitaláltak valami kusza magyarázatot (vagy inkább magyarázkodást), amit utána mindenki ismételget. 

Mert azt mégsem mondhatják, hogy ők sem értik.

 

De ezek a magyarázatok annyira zavarosak és gyerekesek, hogy ők maguk is szégyellik.

 

 

Előzmény: drx65 (1317)
drx65 Creative Commons License 2023.12.28 -1 0 1317

"A relativista indoklás szerint a fotonnak nulla a nyugalmi tömege,
 de mindig fénysebességgel halad, és az energiája E=h*f.
 És mivel energiával rendelkezik, ezért tömeget "képvisel".

 

 Több kérdés is felmerül.
 Ha a foton soha nincs nyugalomban, akkor hogyan lehet nyugalmi tömege?
 Ha nulla a tömege, akkor miért nem végtelen a sebessége?
 ...
 Az igazság az, hogy a fény nem foton-részecskékből áll, hanem hullámokból.
 A fény sebességét pedig a fényközegnek a hullámmal szembeni ellenállása szabja meg,
 ami a permeábilitás és a permittivitás szorzata.
 Ezt már Maxwell felismerte.
 Ezt rúgta farba Einstein."

 

Én is várom ezekre a kérdésekre, a 'hivatalos' ('hivatásos' ) válaszokat... !
;-)

Előzmény: destrukt (1316)
destrukt Creative Commons License 2023.12.28 -1 1 1316

"A "fénykvantum"-nak 'hivatalosan' nulla (semmi!) a nyugalmi tömege.
De akkor hogy lesz a nulla (semmi!) a nyugalmi tömegből -mozgatással- valódi tömeg ??!
(mert ha 'tovább vinnénk' logikusan a dolgot, akkor 'az jönne ki', hogy
egy nulla tömegü 'valaminek', nulla az ellenállása a gyorsítással szemben,
vagyis nagyon kis energiával, végtelen sebességüre lehetne gyorsítani..."

 

Nagyon jó meglátás. Ezt már én is többször felvetettem. 

A relativista indoklás szerint a fotonnak nulla a nyugalmi tömege, de mindig fénysebességgel halad, és az energiája E=h*f.  És mivel energiával rendelkezik, ezért tömeget "képvisel".

 

Több kérdés is felmerül. Ha a foton soha nincs nyugalomban, akkor hogyan lehet nyugalmi tömege?

Ha nulla a tömege, akkor miért nem végtelen a sebessége?

 

 

"Ez totál illogikus, 'absztrakt', élet/valóság idegen, de 'a másik lehetőség'

/az éter ellenállása-tulajdonságai 'állítják be' a fénysebességet/,

az totál elfogadhatatlan a ma uralkodó 'világszellem' számára..."

 

Így van, ez teljesen logikátlan. De a relativitáselméletben minden lehetséges, és ha kell, akkor annak az ellenkezője is. 

Az igazság az, hogy a fény nem foton-részecskékből áll, hanem hullámokból. A fény sebességét pedig a fényközegnek a hullámmal szembeni ellenállása szabja meg, ami a permeábilitás és a permittivitás szorzata. Ezt már Maxwell felismerte. Ezt rúgta farba Einstein.

 

 

"... a rel.elm. egy vallás ..."

 

Így van. Logikátlan, ellentétes a tapasztalattal, és a vakhiten alapul. A legrosszabb vallás. 

De amíg a vallások többsége a szereteten alapszik, a relativista vallás alapja a gyűlölet. 

Amíg a legtöbb vallás tiszteli az idős prófétáit, a relativisták csak Einstein fiatalkori butaságait szajkózzák. Az időskori helyes felismeréseit megtagadják. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: drx65 (1308)
drx65 Creative Commons License 2023.12.28 0 1 1315

(még látszanak az értelem utolsó? 'szikrái'... de nagyon erős, a 'meg-kötözöttség'...!)
;-(

Előzmény: Törölt nick (1314)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.28 -1 0 1314

Kezdjük az elején.

Sommerfeld kiadta a tanítványainak, hogy különféle spektrumokat vizsgáljanak meg.

Heisenberg felfedezte, hogy az egész kvantumszámok mellett feles kvantumszámok is vannak.

Pauli egy évvel idősebb diák volt. Azzal heccelte, hogy hamarosan felfedezi a negyedes, nyolcados stb. kvantumszámokat is, és az egész kvantumfizika összeomlik a szakértő kezei között. (Rész és egész)

 

(Az más kérdés, hogy ezek után a harmad kvantumszámokat már szinte vita nélkül elfogadták: kvarkok.)

 

 

Azt még értjük, hogy a fény fázisa lelassul - különböző dielektrikumokban.

Habár ott mi is történik? Mármint az egyes fotonokkal.

Például egy prizma felbontja a fehér fényt. A különböző hullámhosszúságokat eltérően töri meg.

Kvantumos ez a kölcsönhatás?

Hagyományos értelemben nem, mert akkor csak bizonyos spektrum vonalaknak lenne törésmutatójuk.

 

Nem tudom pontosan, hogy a prizmában mi történik a fotonokkal.

Végzett már valaki egyfoton kísérletet prizmán?

 

 

Viszont az szavannai ésszel felfoghatatlan, és a relativitással nehezen összeegyeztethető, hogy a fém csőben vezetett elektromágneses hullám fázissebessége meghaladja az invariáns sebességet. Az egyenletek szerint.

Kimérni valószínűleg nem lehet, mert hogyaszongya: nincs fizikai realitása.

(Csőtápvonalakat lehet egymódusú módban gerjeszteni.)

 

 

(mert ha 'tovább vinnénk' logikusan a dolgot, akkor 'az jönne ki', hogy
egy nulla tömegü 'valaminek', nulla az ellenállása a gyorsítással szemben,
vagyis nagyon kis energiával, végtelen sebességüre lehetne gyorsítani...

 

Ahogy mondani szokták: ki lehet dumálni. Relativisztikus tömeg nélkül is.

 

 

Első lépés, hogy nem a tömeg a tehetetlenség mértéke, hanem az energia.

Már most úgy érzem, hogy ebbe szépen bele fogok zavarodni,

mert az erős ekvivalencia szerint az energia a tömeg. Verdammte Scheiße!

Előzmény: drx65 (1308)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.28 0 2 1313

egy nulla tömegü 'valaminek', nulla az ellenállása a gyorsítással szemben,
vagyis nagyon kis energiával, végtelen sebességüre lehetne gyorsítani...

 

Hogy ha recseg-ropog,

Nem kell abbahagynod.

Ó trombitás Frédi...

Előzmény: drx65 (1308)
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.28 -1 0 1312

'Hivatalosan', "a sebességnövekedéssel együttjáró tömegnövekedés" az oka.

 

Semmiféle tőmegnővekedés nincsen.

Mert akkor a súlyos és tehetetlen tömeg nem volna azonos.

És akkor két elektron - a megfigyelőtől függően - vagy inkább elektromosan taszítaná egymást, vagy pedig inkább gravitációsan vonzódnának egymáshoz.

 

De a végletekig nem is kell elmenni. Egyszerűen megváltozna a két kölcsönhatás viszonya, ami már a trajektóriára hatással lenne.

 

 

Ámbár a tömeg nem kettős ügynök, hanem háromszoros.

Vonzó, vonzott, tehetetlen.

Ebből kettő ugyan kiesik az ma=mg egyenletnél, de a harmadik funkció megmarad.

Előzmény: drx65 (1308)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!