Keresés

Ebből csak az következik, hogy a tágulás jelenlegi gyorsulását nem lehet a kvantumelmélet zérusponti energiájával magyarázni. Ami nem csoda, hogy még nem ismerjük e két elmélet egyesítését.

lévén, hogy csak pszeudotenzor, vagyis nem egy megfigyelőtől független kovariáns mennyiség.

Mert például a bezuhanó kitranszformálhatja.

De a galaxisok nem zuhannak egymásra.

Abból a távolságból még a gyorsulásuk is elenyésző.

DGY feltette a furfangos kérdést az áltrel 3 előadáson:

Mekkora sebességgel érkezik meg a Földre a végtelen távolból leejtett test?

(Elhanyagolva a llgköri súrlódást.)

Chuck Norris elvisza végtelenbe egy teniszlabdát és leejti.

(Segíteni kellett a hallgatóságnak, hogy ez a második kozmikus sebesség.)

Azt viszont megjegyezném, hogy sokkal gyorsabban is leeshet egy test.

És még nem is kell a végtelenből jönnie.

Egyrészt lehet eleve kezdősebessége.

Másrész például eredetileg a Napba akarna zuhanni, csak véletlenül keresztezi az útját a Föld. :o)

Newton tudott ezekről a problémákról, kicsit aggódott is miattuk.

De a tudományos közvélemény öröm mámomban úszott az eredmények miatt.

Így aztán hosszú ideig nem nagyon foglalkoztak ilyesmivel.

Ki tudták számolni a bolygók pályáit és örültek neku.

Ráadásul az áltrelből is az következik, hogy a tér skálafaktora egyáltalán nem lehet stabilan állandó. Vagy nőnie kell vagy csökkennie.

Az áltrelből ugyanaz következik, mint a newtoni gravitációból. Nincs statikus univerzum.

A kozmológiai állandóval felturbózott áltrelből következik, hogy a térnek mindenképpen tágulnia kell.

Csakhogy a kvantumelmélet szerint 150 nagyságrenndel nagyobb érték adódik.

Ebből jött a szimmetrikus (majd annak bukása után) a szuperszimmetrikus hipotézis.

Egyetlen absztrakt fizikai körülményt se lehet végtelen pontossággal realizálni. De ettől még nem esik hasra a fizikus. A gravitációs hatásokat a Földön tetszőlegesen jó közelítéssel ki lehet zárni a vízszintes pneumatikus asztalokkal, amelyek különbözően pontos példányaival mutatják be az iskolákban az ütközési kísérleteket.

"csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik"

A görbületi (a gravitációs) energia térbeli eloszlása nem határozható meg, lévén, hogy csak pszeudotenzor, vagyis nem egy megfigyelőtől független kovariáns mennyiség.

amikor Newton megfogalmazta az általános tömegvonzás törvényét, már tudhatta, hogy akkor tökéletes IR sem létezhet.

hol a fenébe találunk gravitáció mentes helyet a térben?

nem tudom, mennyire törődött vele, talán megelégedett azzal, hogy lehetnek "közel" elfogadható IR-ek.

biztos vannak itt olyanok, akik erről többet tudnának mondani.

Neked is tudnod illene, hogy miért nem ezekkel magyarázzuk.

1. Miért kellene egyöntetűen nagyobb gödörből kijönnie a távolabbi galaxisok fényének? Ráadásul körbe-körbe mindenhol egyformán.

2. Miért kellene  körbe-körbe mindenhol egyformának és egyformán távolságfüggőnek azonosnak lennie a galaxisok sajátmozgásainak?

3. Mitől nyúlnának meg a hullámok körbe-körbe mindenhol egyformán, és a forrásuk távolságával arányosan? Ha nem a tér nyúlása miatt?

4. Mitől lassulna az idő a távolban?

5. Mitől változna a fénysebesség?

Ezek mindegyike nagyságrendekkel önkényesebb feltételezés, a tér tágulásánál.

Ráadásul az áltrelből is az következik, hogy a tér skálafaktora egyáltalán nem lehet stabilan állandó. Vagy nőnie kell vagy csökkennie.

Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.

A mérhető vöröseltolódásnak több oka lehet.

Például a csillag fényének ki kell jönnie a gravitációs gödörből.

Aztán a fényforrás távolodhat. Illetve a hullámok megnyúlhatnak.

A negyedik lehetőség, hogy "lelassul" az idő a távolban.

Sőt, még egy ötödik is van, hogy a fénysebesség változik térben, illetve időben.

A feltételezések alapján össze lehet állítani a megfelelő egyenletet és a mérési eredményekkel összevetni.

Nézzük meg szabiku egydimenziós sokaságát.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166000931&t=9016035

Ha nincs benne "anyag" az csak egy "steril" geometria.

Persze képzeletben rendelhetünk hozzá metrikát.

Például a számegyenesen a számok egyenletesen helyezkednek el.

De mi logaritmikus skálát is elképzelhetünk.

(Segít elképzelni, ha ezt egy befoglaló térben helyezzük el.)

De ezen mégsem polemizálunk tovább. Mert mondá azúr, hogy legyen idő is.

Az már 2D sokaság.

Ha már két dimenziónk van, ott már lehet görbületről beszélni és metrikáról.

Ahogy az egyik tengelyen az osztások sűrűsödnek vagy ritkulnak - a másikhoz képest.

Elegendő ez?

Aki már írta fel valamilyen pálya paraméteres egyenletét...

Menetrend, amikor a megtett távolságot az idő függvényében adják meg.

De megadható például a sebesség a megtett út szerint is.

Utóbbinak van szinguláris pontja: ahol az autóbusz megáll.

Nem invertálható a függvény, illetve a grafikon elforgatásakor többértékű.

(Mindenesetre az integrálása macerás.)

Tehzát még az 1 tér + 1 idő esetében is kell valami méterrúd és óra.

Különben szinte tetszés szerint átparaméterezhetem a metrikát.

„Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.”

https://afizikakalandja.blog.hu/2023/10/02/kozmologia_es_gravitacio

Rockenbauer Antal kepleron elmélete is ezt mutatja.

Egyáltalán nem körkörös.

Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.

Tehát van egy rendkívül különös tapasztalati jelenség, a galaxisok vöröseltolódásának távolsággal arányos volta.

Ami független az iránytól független a távolságtól, független a galaxisok spektrumától.

Pályázhatsz valami más magyarázattal. Ami megfelel az ismert fizikai törvényszerűségeknek, és számszerűen hasonló pontossággal kiadja a megfigyeléseket!

Hooke azt mondta, hogy erőmentes eset nemlétezik, ezért Newton I. törvénye az is lehetne, hogy a testek ... közben a himnuszt éneklik. ;)

És ez nem körkörös érvelés ?!

Vannak ilyen körkörös érvelések.

Például a bevezető előadáson Susskind visszaemlékezik, hogy neki hogyan tanították.

Newton törvényei inerciarendszerben érvényesek.

Mi az inerciarendszer? Hát ahol Newton törvényei érvényesek.

Habár ez feloldható. Amikor a testre külső erő nem hat.

https://youtu.be/q3JXLbtE1_Y?t=3466

"Ami baromság, az a világegyetem tágulása.
 Mert ugye honnan tudjátok, hogy tágul a világegyetem?
 A vöröseltolódásból.
 És mi okozza a vöröseltolódást?
 Hát a tágulás."

És ez nem körkörös érvelés ?!
(és ezt inkább, Construkt-tól kérdezném... !)
;-)

Mi van construct, nem mered kimondani, hogy te a vagy az, aki egyszer már elkullogott innen?

De azt sem mered kimondani, hogy nem te vagy, mert mindenki felismer az agresszív szövegeidről. 

Miközben a háttérben az "Új fizika" megszüntetésén mesterkedsz, ismét idejössz az észt osztani?

Halottál már becsületről?

Nem tudsz más okot mutatni, ami elméletileg megalapozott módon, és számszerű pontossággal kiadná a távolsággal arányos vöröseltolódást.

A csillagok köszönik szépen, jól megvannak. 

Ami baromság, az a világegyetem tágulása.

Mert ugye honnan tudjátok, hogy tágul a világegyetem? A vöröseltolódásból.

És mi okozza a vöröseltolódást? Hát a tágulás.

Ennyi a tudományotok. 

Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.

Legfeljebb akkor nincs tapasztalati alapja, ha te még a csillagokat is lehazudod az égről. Azt, hogy a galaxisok túlnyomó többsége távolodik tőlünk. De hát neked nagy gyakorlatod van az ilyesmiben, másból se állnak a szövegeid.

"Amennyiben az univerzum tágul, úgy minden anyagot távolít egymástól."

Amennyiben. 

De ennek semmi tapasztalati alapja nincs. 

Amennyiben az univerzum tágul, úgy minden anyagot távolít egymástól. A gravitáció, meg nem tud mindent összefogni, a tágulás ütemével lépést tartani. (a centrifugális erő is ellen dolgozik) Mi marad, a rendezetlenség globális növekedése. ;-)

A hivatalos elmélet szerint inkább növekszik.

De ez is butaság. 

„Az egyszerű ember azt hiszi, hogy a univerzum olyan, mint egy ember. „

A hívő ember, meg azt hiszi, hogy a „kozmikus ember” lett teremtve előképnek, az „agyagból gyúrt” ember előtt. Extrapoláltunk, és redukáltunk mindent, hogy végére járjunk a dolgunknak. Ez van, ezt kell szeretni! :-(

Nézőpont kérdése.

Mert közben az inasok újabb szobákat nyitnak ki a végtelen szállodában.

A fajlagos entrópia csökken, nagy átlagban.

Habár vannak bizonyos kondenzált anyagokból álló csomók, ahol mégis növekszik az entrópia lokálisan.

És ezeken belül is vannak kisebb csomók, ahol csökken. (Létezhet élet és DGY számára hideg sör.) Ez a komplexitás.

Az egyszerű ember azt hiszi, hogy a univerzum olyan, mint egy ember. 

Porból lesz, és porrá lesz. 

A káoszból emelkedtünk ki, a káoszba fogunk elmerülni.

„porból lettünk, porrá leszünk”  ;-)

Ja, a helyzet fokozódik. 

Ez százötven éve köztudott, és ezt te most hallod először?

DGy legújabb videójában hangzik el:

"A világegyetem az entrópia irányába halad."

;-)