Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
Nagyon régen csináltam az átiratot, és akkoriban be is gyakoroltam annyira a furulyaszólamot, hogy nagyjából el tudtam játszani, nem koncertre érett minőségben, de mégis valahogy. De akkor nem találtam hozzá partnereket. Most, ahogy kezembe került a ceruzás firkálmány és csináltam belőle egy tisztázatot, ismét megpróbáltam elfújni, de rá kellett jönnöm, hogy kezdhetem elölről a gyakorlást. (F furulyának nem túl kényelmes a D-dúr hangnem.) Most viszont már vannak olyan gitáros ismerőseim, akiknek nem lenne gond eljátszani a gitárszólamokat.
>Valóban, bár szerintem még egy tucat hasonlót tudnánk összegyűjteni... Csak én azokat valsószínűleg nem ismerem. ;) Ezt is csak Solaris meg a film miatt ismerem.
Egyébként ez csak az egyik komponens, még minimum kettő van, aminek kell legyen forrása a nótából.
Nekem ezt azért nehéz elképzelni, mert Bach Airje alapvetően vonósos darabként él és hangzik bennem, de minden asszociáció megengedett, ami jólesik :o)
Egyébként én is ilyen vagyok, én is szeretem maximálisan kiélvezni a tételeket. :o)
Van benne némi kis Mike Oldfield is. :o) Enigma sose nem volt a kedvencem, ez még csak-csak elmegy hangulatilag, de a tucc-tucc dolgaitól kiütést kaptam, annyira rühelltem.
Épp most kezdtem el áttérni Dvorak I. szimfóniájára. Még nem hallgattam meg eddig az első két tételt (szeretem többször meghallgatni ugyanazt a zenét, amíg csak teljesen belém nem ivódik, úgyhogy eddig csak a VIII.-at hallgattam)
Ahogy most elkezdtem hallgatni, a 2. tételről Bach Air c. darabja jutott eszembe 1:05-tő kb. 1:50-ig. Miszerint itt is előfordulhat hasonlóság (persze, lehet, hogy csak én érzem bele....)
Hát összehasonlítottam, értem a koncepciós hasonlatot. Valóban, bár szerintem még egy tucat hasonlót tudnánk összegyűjteni...
Mostanában különben nekem is egyre több a déja vu érzésem az új slágerekkel kapcsolatban, de hát nem könnyú egyedi zenét kitalálni mostanság. Ráadásul folyamatosan kell produktumot előállítani, mert különben elfelejtik az énekest. Amellett, hogy egyre több új "felfedezett" kerül a piacra.
Van egy zene, amit kitalálhatnál a kedvemért. (tipikusan női kérdés lesz : másik fórumon szokták hölgy társaim írni, hogy van egy zene, nem tudják ki az előadó, de a refrénben azt énekli, hogy je, je és találjuk már ki, hogy mi lehet az...)
A Mezzon hallottam régebben, de magát a zenerészletet már ismertem régről. A műsorújság szerint Brahms I. és II. szimfóniáját adták. Ami biztos, hogy zenekari mű volt, utolsó tétel lehetett, mert utána vége volt a műsornak. Maga a zene pedig szerintem sok filmben volt már hallható, talán főként orosz filmekben (legalábbis engem arra emlékeztetett) Ez is valami romantikus keringőféle volt. El tudnám dúdolni épp most is, csak éppen nem hallod :))))) Ja és főként vonósok játszották....
Szerintem én sem erre gondoltam... :))) Mellesleg van valami énekes, talán inkább spanyol, de egyszerűen nem jut eszembe a neve, akinek az egyik nem túl régi slágerére hasonlít (talán tavaly volt állandóan...)
Csodálom, hogy ilyeneket is hallgatsz. ;) Én még csak kibírom, de hozzám sem állnak épp közel....
Na nekem is megvan immáron a magam zenei deja vu-je. Fogalmam sincs, hogy hol hallottam korábban, de hogy van neki zenei előzménye, arra nagy összegben lenne kedve fogadni. Ahogy nézegettem másutt a youtube-n, a magyarok nagyon kedvelik ezt a nótát.
David Jordan - Sun Goes Down http://www.youtube.com/watch?v=WTmYm8eWlPI
Reformálható-e a kapitalizmus? http://index.hu/velemeny/jegyzet/kapital/
Nem semmi zárszó a hosszú írás végén:
"Minket, ma élő nemzedékeket persze igazán csak az érdekel, hogy, a magunk feladatát elvégezve, minél előbb túl legyünk ezen a válságon. Utána majd megtudjuk, hogy szélesre ásott árok vagy tátongó szakadék állt-e előttünk."
Ja, különben amit még nagyon szeretek a zenékben azok az erős kontrasztok, a lágy részek szembeállítása az erős hangzásokkal (de ezt is említettem már), azokba időnként bele tudok borzongani, annyira élvezem. (pl. a Rómeó és Júlia Kapulet&Montague rész ) Viszont ezek sokszor hangulatfüggőek nálam, hogy épp mit hallgatok szívesen...