Mi az inerciarendszer? Hát ahol Newton törvényei érvényesek."
Igen, ezt nem ártana tisztába tenni.
1. Ez valóban körkörös definíció, tehát nem elfogadható.
2. Valódi inerciarendszer a természetben nem létezik, erre már Einstein is rájött. "Nem ismerünk olyan szabályt, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
3. Minden példa úgy kezdődik, hogy egy vonat halad egyenletes sebességgel a vízszintes sínen. Miért? Azért mert így a gravitációt nem kell figyelembe venni.
4. De tudjuk, hogy a földön a vízszintes sík valójában egy véges sugarú gömbfelszín.
5. Vagyis mikor lenne inerciarendszer Newton rendszere? Ha egy végtelen nagy sugarú égitesten, vízszintes síkban végeznénk a kísérletet.
6. Hogyan hívják a végtelen sugarú Földet? Laposföld.
7. Tehát Newton inerciarendszere a laposföld volt. Ezt tekintették mester-inerciarendszernek, és ami ehhez képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végzett azok voltak az a további inerciarendszerek.
Valójában mindenki pontosan tudta, miben áll az inerciarendszerek egzisztenciája. Abban, hogy a leírt testekre ne hassanak lényeges külső erők, olyanok, amelyek nem az egymás közötti
kölcsönhatásokból származnak.
Te meg képtelen vagy elismerni, hogy nem értesz a fizikához, még a középiskolai mechanika szintjén se, csak riszálod itt magad ezekkel a provokációiddal.
Felesleges úgy tenned, mintha ez amellett szóló érv volna, hogy a gravitációs energiának konkrét térbeli eloszlást lehetne tulajdonítani. Semmilyen körülmények között sem lehet.
Ebből csak az következik, hogy a tágulás jelenlegi gyorsulását nem lehet a kvantumelmélet zérusponti energiájával magyarázni. Ami nem csoda, hogy még nem ismerjük e két elmélet egyesítését.
Egyetlen absztrakt fizikai körülményt se lehet végtelen pontossággal realizálni. De ettől még nem esik hasra a fizikus. A gravitációs hatásokat a Földön tetszőlegesen jó közelítéssel ki lehet zárni a vízszintes pneumatikus asztalokkal, amelyek különbözően pontos példányaival mutatják be az iskolákban az ütközési kísérleteket.
"csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik"
A görbületi (a gravitációs) energia térbeli eloszlása nem határozható meg, lévén, hogy csak pszeudotenzor, vagyis nem egy megfigyelőtől független kovariáns mennyiség.
„Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.”
Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.
Tehát van egy rendkívül különös tapasztalati jelenség, a galaxisok vöröseltolódásának távolsággal arányos volta.
Ami független az iránytól független a távolságtól, független a galaxisok spektrumától.
Pályázhatsz valami más magyarázattal. Ami megfelel az ismert fizikai törvényszerűségeknek, és számszerűen hasonló pontossággal kiadja a megfigyeléseket!
"Ami baromság, az a világegyetem tágulása. Mert ugye honnan tudjátok, hogy tágul a világegyetem? A vöröseltolódásból. És mi okozza a vöröseltolódást? Hát a tágulás."
És ez nem körkörös érvelés ?! (és ezt inkább, Construkt-tól kérdezném... !) ;-)
Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.
Legfeljebb akkor nincs tapasztalati alapja, ha te még a csillagokat is lehazudod az égről. Azt, hogy a galaxisok túlnyomó többsége távolodik tőlünk. De hát neked nagy gyakorlatod van az ilyesmiben, másból se állnak a szövegeid.
Amennyiben az univerzum tágul, úgy minden anyagot távolít egymástól. A gravitáció, meg nem tud mindent összefogni, a tágulás ütemével lépést tartani. (a centrifugális erő is ellen dolgozik) Mi marad, a rendezetlenség globális növekedése. ;-)