"Viszont megemlíteném Csányi Vilmos előadását, amely arról szól, hogy a tudásunk nagyrésze olyan, hogy elhisszük, amit valaki mondott."
Ez nagy igazság. Nem találhatunk ki mindent magunk, és nem is kell, hiszen ott vannak a könyvek.
Ezzel akkor van baj, ha kizárólag egyirányba mutató könyvekkel találkozunk. Még nagyobb baj, ha ezeket az egyoldalú könyveket tekintélyes tanárok adják a kezünkbe, sőt vizsgáznunk is kell belőle.
És közben elfelejtik megemlíteni az ellenérveket, és azokat a könyveket, amelyekben az ellenérvek találhatók. Így teljesen egyoldalúra nevelik a diákokat.
Ezt hívom én agymosodának. Sajnos ilyen az egyetem.
A másoktól átvett tudás csak akkor ér valamit, ha minden oldalt meghallgatunk, és az érvek és ellenérvek alapján alakítjuk ki a hitünket, tudásunkat. Az érveken a valódi megfigyeléseket, a helyesen elvégzett kísérleteket és a tiszta logikát kell érteni.
Sajnos a relativitáselmélet alaptalan feltételezéseken, el nem végzett gondolatkísérleteken, és ki tudja kivel kötött megállapodásokon nyugszik. Vagyis tévhiteken alapszik.
Ezért kellene végre elfelejteni a relativitáselmélet.
gépeszű kitiltva Megkérdeztük a filoszmodit topikból/fórumból egy hétre.
Kedves Modik !
Majd ha egy lezárt vitán tovább vitáznak, akkor tessék intézkedni.
De egy hozzászólás elgondolása, megszerkesztése és posztolása, az még nem "vitatkozás", és nem egy "lezárt vita" folytatása. Az ugyanis az lenne, hogy ha újabb beírások, riposztok követnék az illető részéről. Ilyen itt nem volt.
Tessék tisztelni amit beírunk, nem pedig ujjongva taposni rajta fogalmatlanul.
Van az a relativisztikus paradoxon, hogy a hídon megy a vonat, de a gonoszok kiszedtek annyi sínt, mint a vonat hossza. És akkor leesik vagy sem. (A relativisztikus sebesség jelentősen meghaladja a harmadik kozmikus sebességet, de még az ötödiket is. Megy a vonat, és a Föld kigörbül alóla.)
Fórumtársunk erre is rosszul emlékszik. Newton egyáltalán nem az inerciarendszerek létezése felett aggodalmaskodott, hanem az abszolút nyugvó rendszer mibenlétén. Ám ennek feltételezését sikerült feleslegessé tenniük az utódainak. Már az ő életében is az "állócsillagok" rendszerével helyettesítették, azzal a kb. 90 csillaggal, ami 80-100 év alatt se mozdul el az égbolton több mint 1-2 fokot.
Mi az inerciarendszer? Hát ahol Newton törvényei érvényesek."
Igen, ezt nem ártana tisztába tenni.
1. Ez valóban körkörös definíció, tehát nem elfogadható.
2. Valódi inerciarendszer a természetben nem létezik, erre már Einstein is rájött. "Nem ismerünk olyan szabályt, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
3. Minden példa úgy kezdődik, hogy egy vonat halad egyenletes sebességgel a vízszintes sínen. Miért? Azért mert így a gravitációt nem kell figyelembe venni.
4. De tudjuk, hogy a földön a vízszintes sík valójában egy véges sugarú gömbfelszín.
5. Vagyis mikor lenne inerciarendszer Newton rendszere? Ha egy végtelen nagy sugarú égitesten, vízszintes síkban végeznénk a kísérletet.
6. Hogyan hívják a végtelen sugarú Földet? Laposföld.
7. Tehát Newton inerciarendszere a laposföld volt. Ezt tekintették mester-inerciarendszernek, és ami ehhez képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végzett azok voltak az a további inerciarendszerek.
Valójában mindenki pontosan tudta, miben áll az inerciarendszerek egzisztenciája. Abban, hogy a leírt testekre ne hassanak lényeges külső erők, olyanok, amelyek nem az egymás közötti
kölcsönhatásokból származnak.
Te meg képtelen vagy elismerni, hogy nem értesz a fizikához, még a középiskolai mechanika szintjén se, csak riszálod itt magad ezekkel a provokációiddal.
Felesleges úgy tenned, mintha ez amellett szóló érv volna, hogy a gravitációs energiának konkrét térbeli eloszlást lehetne tulajdonítani. Semmilyen körülmények között sem lehet.
Ebből csak az következik, hogy a tágulás jelenlegi gyorsulását nem lehet a kvantumelmélet zérusponti energiájával magyarázni. Ami nem csoda, hogy még nem ismerjük e két elmélet egyesítését.
Egyetlen absztrakt fizikai körülményt se lehet végtelen pontossággal realizálni. De ettől még nem esik hasra a fizikus. A gravitációs hatásokat a Földön tetszőlegesen jó közelítéssel ki lehet zárni a vízszintes pneumatikus asztalokkal, amelyek különbözően pontos példányaival mutatják be az iskolákban az ütközési kísérleteket.
"csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik"
A görbületi (a gravitációs) energia térbeli eloszlása nem határozható meg, lévén, hogy csak pszeudotenzor, vagyis nem egy megfigyelőtől független kovariáns mennyiség.
„Véleményem szerint (hipotézis) nem tágul mindenütt. Hanem csak ott, ahol a görbületben lévő negatív energia összeadódik, és az eredő görbület negatív lesz. Ez a kondenzált anyagoktól távol képzelhető el.”
Mert a vöröseltolódás nem logikai következtetés, hanem mérési adat.
Tehát van egy rendkívül különös tapasztalati jelenség, a galaxisok vöröseltolódásának távolsággal arányos volta.
Ami független az iránytól független a távolságtól, független a galaxisok spektrumától.
Pályázhatsz valami más magyarázattal. Ami megfelel az ismert fizikai törvényszerűségeknek, és számszerűen hasonló pontossággal kiadja a megfigyeléseket!
