A fénysebesség már bele van építve a 4. koordinátába. Ezért van az, hogy a a 10 fényév távolságban lévő, 10 évvel korábbi esemény 4D-s intervalluma éppen nulla.
De ennek az égvilágon sem haszna sem értelme nincs.
De a Jupiter holdak szabálytalan ritmusú eltűnéséről semmit se tudtál írni.
Pedig először éppen ebből számolt ki Olaf Römer egy közelítő értéket a fény terjedési sebességére (225.000km/sec.) Amit aztán később Bradley pontosított a csillagászati aberráció megfigyelése alapján 301.000km/sec-ra.
"Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul. A sűrűbb helyeken ezt lefékezi sőt ellenkezőjére fordítja a gravitációs kölcsönhatás."
Nyii-hi-hi ...! /nyerítve röhög ;) /
"Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul." És hova a büdös francba "tágul"-hatna (elméletileg/'gyakorlatilag'), ha körül van véve 'fix teres' "galaxishalmazok"-al ?!
Vagy ha 'úgy vesszük', hogy "a ritkább térségek" a "sűrűbb helyek"-en, a 'zsugorodó terü' "galaxishalmazok" által 'felszabadított' 'helyekre' "tágul"-nak, akkor megint csak "adtunk a sz@rnak egy pofont", mert akkor a két 'folyamat' eredője az, hogy az "univerzum" nem tágul... ! ;-)
Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul. A sűrűbb helyeken ezt lefékezi sőt ellenkezőjére fordítja a gravitációs kölcsönhatás.
A gravitáció miatt egyre közelebb spiráloznak egymáshoz. Megesik ez nem csak a neutroncsillagokkal, hanem rendes csillagokkal is, meg fekete lyukakkal is, ha a csillagközi porral valós surlódásukkal mozgási energiát veszítenek.
"bár eszembe jut egy régi cikk, amely szerint szándékosan generálnak külsősök olyan eseményeket, a melyek könnyen megtévesztőek lehetnek, és vizsgálják a reakciókat."
pl. az "Oort felhő"... ?! ;-/
"A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 2000–200 000 csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering. ... Oort felismerte, hogy visszatérő üstökösök száma sokkal kisebb, mint azt a modellje előre jelezte, és ez az úgynevezett „üstökösvesztés” (cometary fading) probléma még megoldandó. Nincs olyan ismert dinamikus folyamat, amely megmagyarázná a megfigyelt üstökösök fogyását."
"a gravitációs hullámcsomag lefolyása (a hullám periódusideje, a csomag hosszúsága) azt mutatta, hogy két kicsi, 1.1 és 1.6 Nap tömegnyi neutroncsillag olvadt össze."
Egyrészt nem is önmagában kell mérni a gr. hullám terjedési sebességét, hanem az összeolvadást kísérő rövid gamma kitörés terjedési sebességéhez képest. Ezt a sugárzást pedig ezúttal két gamma távcső is érzékelte egymástól függetlenül egyöntetűen 2 másodperccel a gravitációs hullám érkezése után, s a gamma sugárzás érkezési iránya (térszögtartománya) átfedésben volta gravitációs detektorok által jelzett térszögtartománnyal. Így még akkor is meg lehetett volna állapítani, hogy a gr. hullám terjedési sebessége majdnem pontosan egyezik EM sugárzás sebességével, ha nem tudjuk milyen messziről érkeztek.
Ám a konkrét esetben még ezt is meg lehetett állapítani, mert a 3 gravitációs detektor egy oly kis térszögre lokalizálta a gravitációs hullám irányát, amin belül már ténylegesen is meg lehetett állapítani a forrásgalaxist. Hiszen a gravitációs hullámcsomag lefolyása (a hullám periódusideje, a csomag hosszúsága) azt mutatta, hogy két kicsi, 1.1 és 1.6 Nap tömegnyi neutroncsillag olvadt össze. Ezek a kis tömegek pedig csak kis energiájú gr. hullámot keltenek, nem akkorát, mint a sokkal nagyobb fekete lyukak. Hogy ezt mégis sikerült észlelnie a detektorainknak, az csak úgy volt lehetséges, hogy valami közeli galaxisból eredt. A kis térszög és a kis távolság pedig már lehetővé tette, hogy galaxiskatalógus alapján keressék az összeolvadás harmadik jelét, a látható tartományba eső hosszabb utófényt. Ezt 7 egymástól független megfigyelőnek is sikerült meglátnia a NGC 4993 lajstromszámú galaxisban, ami 130 millió fényévre van tőlünk, és hosszan követni tudták a lecsengés folyamatát.
Vagyis a gravitációs hullám és az gamma sugárzás 130 millió éves utazásuk során mindössze 2 másodpercnyi különbséggel érkezett a földre.
Te meg jobban jártál volna, ha a butaságaid szajkózása, az egész világ ostobának, csalónak, hazugnak feltételezése helyett magad utánanéztél volna:
"Egy obszervatórium, ugyanazokkal a kutatókkal. És saját maguk ellenőrzik, a saját kutatási eredményeiket. Vagyis azt mondanak, amit akarnak, és úgy vágnak át, ahogyan akarnak. Csak a pénz jöjjön..."
Azért nem kell 'teljesen hülyének nézni' a 'kedves' (redves, tetves) rabszolgatartóinkat... !
A hazugságokon alapuló 'rendszer-reklámoknak' is van egy felső-költséghatára... (amire nagyon is odafigyelnek, hisz' a 'mammon' az istenük...!)
Ezért azt gondolom, hogy mégis inkább a 1407-ben említett kísérlet lehet igaz... ;-/
