Bevallom, hogy amikor olvastam, hogy Reok-palota, foggalmam sem volt melyik az. Lófafa! Naná, hogy ismerem. Többször megfordultam a jogi kar épületében. / Utoljára, amikor államvizsgáztam, de nem jogász vagyok / Konkrétan, nem emlékszem melyik a Reok-palota, de ha legközelebb arra járok, feltétlen megnézem újra. Egyébként ez a Lófara dolog, még mindig mosolygásra késztet. Mikor először hallottam, el se tudtam képzelni, hogy mit akarnak vele modani. Egy ismerősömet kérdeztem meg, hogy merre van Szegeden a jogi kar épülete, s mondtam a címet, Tisza Lajos körút x szám. Néz, néz, majd egyszer csak felkiált, ja az a a lófaránál van. Na erre az én szemem kerekedett el. S nem is értettem meg egészen addig míg először meg nem láttam. Magyarázat a többieknek: az ominózus épület egy lovas szobor háta mögött van, így a lónak a fara néz az épület felé.
Nahát ezzel a Szeged dologgal beloptad magadat a szívembe! Jaj de nagyon örülök!
A Reok-palota megvolt már Neked? Szerintem ez a legszebb szecessziós épület a városban. Valósággal kiragyog a sok sárga eklektikus meg pasztell színű klasszicista unalom közül. Azok se rosszak persze, de csak amolyan becsületes iparosmunkák. Ezekből Szegeden 12 egy tucat. De a Reok-palota az más klasszis...És kívülről még csak hagyján. A vörös szőnyeg persze már nincs meg, csak a rézgyűrűk a lépcsőkben. De az a pazar lépcsőház azokkal a csigavonalakkal, az ezernyi kovácsoltvas rózsa a korlátokon. A márvány, a kerámia, a gipsz-stukkók. Ha már bérházban él az ember, akkor az legyen ilyen!
Jut is eszembe, nyilván nem helybéli vagy. Talán ezen a néven nem ismered azt a házat...Nos, ez a gyönyörűség a JATE jogi kar épülete mellett van baloldalt, ha az egyetem bejáratával háttal állsz. Tudod, a lófaránál :-))
Az elmúlt négy évben rendszeresen megfordultam Szegeden, de még a negyedik év végén is beletudtam feledkezni egy-egy épület megcsodálásába. Itthon is nagyon szép helyek vannak, de ha utazásról van szó, én rögtön valami távoli tájra gondolok.
Szia. Bocs, hogy csak most írok, de egy baráti látogatás is bejött a mai napra. Mostanra jutottam gépközelbe.
Úgy vettem ki anyukám szavaiból, hogy pont a Velence lényege, varázsa nem érintette meg. Például nem tetszett neki, hogy csónakból lehet a házba bemenni. Pont látott egy ilyen jelenetet. Pedig próbáltam felkészíteni rá. A kopottas utcákra, de ha sikerül egy nyitott kapun át benézni egy belső kertbe, hát egy másik világ tárul fel. Láttam anno bolti küldöncöt, aki az emeletről leengedett kosárba pakolta bele a házhozszállított árut. S ugyanígy kapta meg az ellenértéket. Bolyongani a sikátorokban, megcsodálni egy-egy épület homlokzatát, a hidak díszítéseit. Betévedni egy félig nyitott templomajtón, s imádkozó idős hölgyet látni, nahát mindez neki nem sikerült. Talán rossz időpontban ment oda. Én október közepén voltam, amikor már a túristák áradata alábbhagyott.
Jó volt rácsodálkozni, hogy a velencei szűk sikátorokban lehet babakocsival nyílegyenesen közlekedni, mert mindenki kitér az utadból. Hogy húsz év körüli fiatal srácok vígasztalják, mulattatják a karodban bőgő gyereket. Hogy felviszik helyetted a babakocsit a lépcsőn. Ha ez eszembe jut, megállapítom, hogy lenne még mit tanulnunk. S a vasútállomás. Szívem csücske marad minden vasútállomás. Ott láttam először közelről az Orient expresszet. Nekem ezt jelenti Velence.
Pár hete odaajándékoztam egy üveggel és kicsivel kevesebb csillaggal :)
Azóta is verem a fejem a falba. Miééééért??????--------------------hogy miért nem Satinak, az én egyetlen és legkedvesebb barátosnémnak, aki imádja a pezsgőt, na meg a metaxát... miért... miért is nem... ?! :((((((
de csak szeptemberre új akciót hirdettek, felnőttnek 2950 ft a belépő, és egy-két kivétellel arra ülsz fel, amire akarsz, és annyiszor, ahányszor akarsz...
Kívülről nézve elég sokan voltak, sok gyerek, nekik olcsóbb,
140 centi alatt tán még ingyenes is.
Büdösmacitkat akartam meglátogatni az állatkertben meg a majmokat, de annyian voltak... :(
NNna, hogy kocsmázzunkis, vagy mi a szesz?! :)))