van még török óriás, metz, stb, de azok még csak fél- 1 méteresek, nem sokat mutatnak, nem fotóztam őket, majd jövőre. Török óriás és a Boom en Frucht termett pár szemet, de sajnos összekevertem a többi fajtával :( Majd 2018-ban! :)
Az a helyzet, hogy pontosan nem emlékszem. De nem telt el feltűnően hosszú idő, nagyjából úgy termett, mint más, újonnan ültetett gyümölcsfa. Az ember pár évet vár, aztán terem.
Nem írtam föl, mikor is volt. Az talán föl van írva, mikor ültettük, de most nincs időm végignézni a naptáraimat.
Írtam, hogy nem érzi jól magát, leszórja a termés nagy részét, nem kilóban, hanem szemben mérhető a termés. Majdnem minden ágon van egy csomó virágzat, aztán alig lesz rajta termés, az se olyan finom, mint amilyet egy vadon termő fáról ettem. Eleinte van rajta elég sok terméskezdemény, aztán szép lassan elfogy. Valószínűleg le kellene cserélni más fajra. Nedves, agyagos talajon van a kert alsó, hideg részén, és szeretnék még egy almafát...
Sajnos nem tudom, milyen fajta, Bene Laci bácsitól vettük egyszer. Pontosan nem emlékszem, hány év kellett neki, de szerintem 3-4 évnél többet nem kellett rá várni. Úgy néz ki, nincs túl jó helye nálunk, a legtöbb termést leszórja, mielőtt megérne. Gömbölyű termése van, kb. akkora, mint egy üdítős kupak.
Ha oltványt vesz az ember, az legtöbbször gyorsabb. Úgy az almára sem kell 10 évet várni, magról igen, próbáltuk.
Ha egy konkrét fajtáról van szó, az nem lehet magonc. Az oltvány pedig teremhet 3-4 év múlva, ami nekünk van (nem tudom, milyen fajta), annak is kb. ennyi idő kellett.
Nem erről van szó. Nekem azt írta, hogy csak fekete berkebnye terem 3-4 év múlva. Arról volt szó, hogy a Német fajta az amelyik terem 3-4 év múlva. Ami nem biztos, hogy oltvány.
török óriás: pár szem volt rajta. idén ez is kicsi volt (de azért nem mini, látszott rajta az "óriás genetika" nyomokban), mint a naspolyák (kevés eső)
ha öntözem volna, biztos nagy lett volna.
sajnos bármennyire vigyáztam az elején még rá,
összekevertem a szentesivel, így nem tudok nyilatkozni :((
itt azt írja: a Vranja, C. Robusta viszonylag ellenálló a tűzelhalásra,
de szerinte nincs rezisztens fajta - szerintem se nagyon, csak szerencsés hely(zet).
"Nagyon veszélyesnek tartom a zsebimportot”:
részben igaz. de:
- ha nagy nevű (100 éves múltú, stb.) külföldi kertészetből "importál" az ember,
az miért rosszabb, mintha egy (félig) igénytelen magyar kertészetből vásárolnánk?
(nem azt mondom, h a magyar kertészetek igénytelenek!!! van itt is, külföldön is ilyen!)
tény viszont, sajnos, hogy az import a külföldi betegségek behozatalának elsődeleges forrása.
NA DE ha a fajta védett, oltalom alá esik, nem szaporítható Magyarországon, akkor mit tegyünk?
Csak Rita cseresznyét ültessünk? Kossara, SMS-280, stb fajtákat ne? Maradjunk le a világtól?
[[direkt nem kajszit írtam példának. mert megkövezés lenne a göncit összehasonlítani pl. a Kuresia-val. és nem is kell összehasonlítani. de ha pl. korai elenálló(bb) kajszit akarunk ültetni, akkor marad a Tsunami, Wondercot, Prycia, stb.]]
- vegyünk Magyarországon COT, HAR, FAR, stb. sorozatból? az is import, és nagyon drága.
nem lehet 7.000 Ft-os fával beültetni 1 hektárt.
- igaz, a címben a "zseb" (import) szó szerepelt, de mi a különbség?
a "hivatalos" importőr biztos egyenként beviszgálja a behozott fákat... :(
ő is csak arra tud hagyatkozni, van-e növényútlevele, vírusmentes tanusítványa a fáknak...
ezt én is le tudom ellenőrizni. meg a kertészet referenciáit, múltját beviszgálni (-ami sajnos nem 100%-os garancia! lásd nagy, "jó" cégek bortányai, akár más -élelmiszeripari- területen...)
"a birs is termeszthető bio..., a facsíkokat vegyszerekkel tartjuk gyommentesen"
:)
jó kis bio!
+
gondolom a tűzelhalás megelőzésére rezet fújnak, ami ugye bio-ban engedélyezett.
NA DE a réz nehézfém, nem annyira bio. nem is értem ezt a réz-bio kapcsolatot.
(és ugye jó sokszor, évi 4-5x is kell szórni.) kertészmérnökökkel beszélgettem, többen osztják a véleményt, a réz nem is annyira bio. de elismerem, más lehetőség nincs, csak akkor ne higgyük azt, hogy milyen nagyon bio a cucc.
tűzelhalás elleni védekezés: "víruskoktél, ami 72%-os hatású. Nagyon drága. Egy kezelés szerköltsége hektáronként 15000 Ft"
annyira nem drága, fóleg, hogy 40 tonna birs terem neki hektáronként.
ok, ki is kell szórni, ez üzemanyag, idő (munkabér), gépamortizáció
és többször (akár 4-6x) meg kell csinálni.
az 5x15000= 75.000 Ft.
40.000 kg birs x 170 Ft/kg = 6,8 M Ft
De mielőtt még mindenki futna birset telepíteni, ez egy 25 éves (jól gondozott) ültetvény teljesítménye, sok más (induló és folyamatos) költséggel...
itt 170 ft/kg áron találtam ("minőségi birs"), amit kevésnek találok (persze ha tényleg minőségi, a vevőnek jóó, csak nem az eladónak.)
BÁR a birs nehéz gyümölcs, "könnyű" szedni, hamar kijön a mennyiség.
horror:
"feketedő levelű hajtást azonnal le kell törni lehetőleg minden nap, vagy kétnaponta."
és:
"A legnagyobb gond a megbízható, gondos szedőmunkás, mert a birs a legkisebb ütődésre is hullafoltos lesz."
"10-15 éve- nem egyszer a nyakunkon maradt a birs." - háát igen. a birspálinka divat, és a pálinkafőzés jogi lazítása miatt most minden oké, de egy új ültetvény nem tud reagálni a jelen divatra, csak reménykedhet, h a divat tartós lesz. (a Coca-Cola divat már több mint száz éves... :)
Üdvözletem a forumon. Én is vadgyümölcs kedvelő vagyok (meg magonc) Visszaolvasva nem találkoztam magával a vackorral. Bár kertész ismeri de az átlag ember már kevésbé. Idén én is raktam egy keveset cefrébe, kíváncsi lennék milyen a pálesze ha szín tiszta vadkörte a cefre. Valaki kóstolta már? Volt szó az eperfáról, felénk falun is gyakori maradt. A szomszéd faluban a folyó mellett rengeteg idős példány van sorban Ha lenne területem én is ültetnék magamnak.
Portámon van valamennyi kökény, amiből néhányat fásítottam, erre bővebb terméssel válaszoltak vissza. Jó lenne feldolgozni idén, majd kiderül, bár szedni könnyű lenne . Tavaly csináltam először dzsemet tisztán belőle Igaz lehet nem témája a topicnak, de a hamvas szeder dzsem valami isteni. Aki teheti próbálja ki. Na meg termeszteni se kell mert a folyó árterületén rengeteg növényke van, legalábbis felénk :)
Kb egy hónapja szedtem le a Holland Órás naspolya maradványait kb. egy narancsos láda lett. Sajnos felét ki kell vágnom mert elszáradt az előzmények ismeretében. Most kezd érni. Volt szerencsém megkóstolni a Szentesi Rózsát. A hollandi nekem édesebb, a szárazanyagtartalma több, jobb ízűnek tűnik, ezzel együtt nagyobb. A Szentesi konzisztenciája hígabb, nekem kissé savasnak is tűnik. A lekvár az előbbiből jobbnak tűnik.
Üdv. A naspolyáid hogyan teremnek, melyik a legnagyobb szemű. Az én Hollandi óriásomnak felét sajnos le kell vágni mivel elszáradt. A Szentesi-re gondoltam, pótlásra, ennek mekkora a gyümölcs mérete. Ha van Neked írj a tapasztalaodról.
"Német fajta. A több mint 150 éves szülőfa kiváló gyümölcseit választották ki néhány ezer túlélő fából Németországban. A név jelentése: "Giant from Sossenheim", és a nagy gyümölcsökre utal.
Bőtermő fajta, amely 3-4 év alatt gyümölcsöt terem, ellentétben a több mint tíz évig nem termő magoncokkal. Kedveli a meszes, gazdag talajt és meleg helyeket. Öntermékeny."
