Einstein’s theory of relativity has made many new technologies possible. A world without relativity would be a world without cathode ray televisions, radar guns, the global positioning system and more.
A gyakorlatban ezt egy potméterrel állították be, mert az alkatrészeket nem sikerült null komma joseph szórással gyártani. Viszont a plumbikon kameráknál jelentős röntgen-sugárzás keletkezett, Kudlik Julika arcbőre kapott a sugárzásból rendesen.
Hát igen, a menetirányra merőleges gyorsítóerővel kapcsolatos tehetetlen "tömegben" is szerepel a gamma. Igaz, ott csak egyszer, míg a menetiránnyal párhuzamos erővel szemben már háromszor.
Azaz az elektronsugár kitérítő tekercseit a megfelelő térerősségre kell állítani, ha egy nagyon gyors elektront egy konkrét adott pontba szánunk becsapódni. Ha azt a gammát figyelmen kívül hagyjuk, akkor elégtelen kitérítőerőt alkalmazunk, és az elektron valahová a képernyő közepére csapódik be. Hiába méteres a síkképcsöves tévéd, a kép csak középen egy harminccentis részben látszik. :D
Ennek ellenére szerintem nem voltak olyan CRT képcsövek, amik megközelítették volna annyira a fénysebességet az elektronsugarukkal, hogy a gamma értéke érezhetően eltért volna 1-től.
(Mellesleg: éppen ezen merőleges kitérítőerővel szembeni egygammás tehetetlen "tömeg" az, amit a részecskegyorsítókban számításba kell venni: ott elég gyorsak a részecskék ahhoz, hogy a pályán tartó terelő tekercsek térerősségét már a specrel szerint kell szabályozni, hogy a részecskesugarat tényleg a pályán tartsa, és ne túl- vagy alulhúzza, ami miatt kifelé vagy befelé kitör a sugár a gyorsítóból.)
"Ha a relativitáselméletnek értelme lenne, akkor valamire már felhasználták volna."
Részecskegyorsítók.
GPS rendszerek.
Szabadelektron lézer.
Viszont mivel a relativisztikus effektusok qrvanagy sebességnél vagy qrvanagy pontosságnál számítanak csak, ezért kevés a gyakorlati alkalmazása, mivelhogy maguk a készített eszközök elfogadható precizitása nagyságrendekkel meghaladja a relativisztikus effektusokat. Általában nincs értelme ezekkel is számolni.
De például a földfelszíni és a műholdpálya gravitációs potenciálkülönbsége és a műhold sebessége olyan idődilatációt okoz, amit a GPS rendszerek pontosságánál már kalkulálni kell. És a relativitás-elméletek egyenleteivel számolnak is vele.
A fénysebesség már bele van építve a 4. koordinátába. Ezért van az, hogy a a 10 fényév távolságban lévő, 10 évvel korábbi esemény 4D-s intervalluma éppen nulla.
De ennek az égvilágon sem haszna sem értelme nincs.
De a Jupiter holdak szabálytalan ritmusú eltűnéséről semmit se tudtál írni.
Pedig először éppen ebből számolt ki Olaf Römer egy közelítő értéket a fény terjedési sebességére (225.000km/sec.) Amit aztán később Bradley pontosított a csillagászati aberráció megfigyelése alapján 301.000km/sec-ra.
"Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul. A sűrűbb helyeken ezt lefékezi sőt ellenkezőjére fordítja a gravitációs kölcsönhatás."
Nyii-hi-hi ...! /nyerítve röhög ;) /
"Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul." És hova a büdös francba "tágul"-hatna (elméletileg/'gyakorlatilag'), ha körül van véve 'fix teres' "galaxishalmazok"-al ?!
Vagy ha 'úgy vesszük', hogy "a ritkább térségek" a "sűrűbb helyek"-en, a 'zsugorodó terü' "galaxishalmazok" által 'felszabadított' 'helyekre' "tágul"-nak, akkor megint csak "adtunk a sz@rnak egy pofont", mert akkor a két 'folyamat' eredője az, hogy az "univerzum" nem tágul... ! ;-)
Az univerzum csak a galaxishalmazoknál ritkább térségekben tágul. A sűrűbb helyeken ezt lefékezi sőt ellenkezőjére fordítja a gravitációs kölcsönhatás.
