Létezik-e pokol, vagy csak a vallási elöljáróság eszelte ki ezt is, hogy fizessük nekik a tizedet?
(Jézus, aki soha nem szedett dézsmát, többször is beszélt róla...)
Jézus adott életbölcsességet ahhoz, hogy a Poklot elkerűhessétek
Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged.
Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.
"Miért baj az, ha a leánya női néven ír ide? Jobb lenne, ha férfi néven írna ide...?"
Amúgy ha már ellenkező nemű néven való írásról van szó, a hülye írt női néven, valami izabelláson.
Ez nem lenne baj, de az igen, hogy amikor lebukott, a saját írására azt hazudta, a lánya gyártotta, és képzeld: bocsánatot se kért a hazudozásáért mindazóta! Ez hihetetlenül aljas trógerség.
Mindjárt fel is hívom, hátha most már bocsánatot kér a hülye.
Az mindegy hogy leánya női néven ír-e vagy férfi néven.
A leányára csak azért utaltam, mert először is azt írta a hülye hogy ők röhögnek és nem azt hogy ő röhög, ezért kérdeztem a hülyétől, ki a társa a röhögésben.
Másodszor pedig azért utaltam a leányára, mert a hazug hülye azt hazudta, a lánya ír és lebukott a hazudozása közepette.
Most csak froclizni akartam, hadd szégyenüljék meg még jobban.
Ne hazudozz troll, számodra nem jó a humorom, nem csupa derű és kacagás, ugyanis bizonyos értelmi szint alatt, illetve sérült és beteg aggyal nem lehet a humort megérteni.
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
