Nem kérlek te Szabó A . Ferenc tudományos szocializmusból végzett, és politika tudományból doktorált bölcsésztől plagizáltál idézőjelek, és forrásmegjelölés nélkül, aki se nem volt ott, se nem ért a témához. Az akadémiai doktori címet sem sikerült megszereznie, mert khm. tudományos munkássága nem ütötte meg a szintet. Szabó úr merész kijelentéseit forrás megjelölés nélkül teszi, ami nem meglepő tekintve hogy nem létezik ilyen forrás.
Ezzel szemben pl. Hardy Kálmán altábornagy: Az Adriától Amerikáig. Kairosz kiadó-Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és
Múzeum, Budapest, 2008. című könyvében közzétett a luftwaffe tisztjeivel hadifogságban készített interjúi szerint Kassa bombázását a németek hajtották végre magyar közreműködéssel.
Én ezt az anyagot nem tartom különösebben megbízhatónak, de Krúdy Ádám és a többiek vallomása mellett már így együtt elég meggyőző.
Krúdy pedig élete végéig kitartott a mellett hogy nem orosz gépek voltak. Erre viszont primer források vannak.
Amúgyis röhelyes hogy szerinted '41-ben az oroszok kényszerítették hogy német gépeket jelentsen a főparancsnokságnak.
Aztán mirt lett vona feleős??Hiszen a hadsereg julisuban lpte át a határt és csak októberben döntött a Parlament az ügyben..Horthyt nem tájékoztatta Bárdossy..s.t.b..
Csak szovjetek lehettek, még ha tévedésből, rossz navigálás következtében is134,mert valószínűleg az akkor már a szovjetek ellen hadat viselő Szlovákia németek általirányított eperjesi híradó központjára kívántak támadni. Már a támadás másnapján és akésőbbi vizsgálatok során is tisztázódott, hogy a szinte tökéletes bombavetést szovjetbombákkal hajtották végre. A kérdéssel évtizedek óta foglalkozó, de a nyilvánosságot kerülőkutató, Kovács István nyugállományú ezredes még közel 50 év múltán is talált Kassánrepeszmaradványokat, amelyeket metallurgiai vizsgálatoknak vetett alá, és igazolta a bombákszovjet eredetét. Interjút is készített olyan szemtanúkkal, akik arra emlékeztek, hogy nemcsakfelségjel nélküliek voltak a gépek, hanem ismeretlen típusúak, kifejezetten „rozogák”,ahogyan egyikük fogalmazott. Hasonlóan nyilatkozott később, a háború után, a német-magyarösszeesküvés mellett – valószínűleg megfélemlítve – hitet tevő Krúdy Ádám is, a kassairepülőtér parancsnoka, amikor megpillantotta a berepülő, szerinte „klozetokat” az égen.
Ezek a Kassa és Rahó elleni támadások szolgáltak annak a június 27-i magyar nyilatkozatnak az indokaként, amelyik megállapította, hogy Magyarország és Oroszország között hadiállapot áll fenn. Azóta háromszor jelentettek orosz gépeket Magyarország felett és jelentették, hogy hármat lelőttek Csap (39° 50' – 43° 30') felett június 29-én.
Még az angol attasé is ezt jenetette haza"Nincs határozott bizonyíték arra, hogy a június 26-i támadást orosz gépek hajtották volna végre, bár ez lenne a természetes és logikus feltevés."
Édesem, nekem magyarként előrébbvaló a magyarok szabadsága,
Ez az te problémád. Az enyém meg az, hogy másnak is jár szabadság. Van aki kivivja van aki tálcán kapja/kapta.
Szóval ne gyere már te is ezzel az elnyomásos dumával, mert ha összehasonlítanánk az Egész-Magyarországon elő nem magyarok jogait a Trianon óta a diktált határainkon kívülre került magyarok sorsával, akkor igencsak a szomszédaink felé billenne a bűnöket és elnyomást mérő mérleg serpenyője.
Veled ellentétben nem teszem mérleg kinek a jogai voltak/vannak csorbítva. Nem mérlegelem kinek több joga a szabadsághoz.
szakértő szemtanuk..egyre árdekesebb- Akor most linkelhetnél kicsit,eddig egy szemtanú festés nélküli gépeket látott,amiket később nem modern német gépeknek írt le..A repülő klozett kifejezéssel látványosan jelezve mijenségükt..
Én tisztelem a tudásod,de ne tegyünk úgy,mintha Horthy ezért fleleős lenne!
Bárdossy László kormányfő június 23-án elfogadtatta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a kormánnyal. Molotov külügyi népbiztos e napon közölte a moszkvai magyar követtel: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, s a területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani. Ezt Bárdossy elhallgatta a kormányzó és a parlament előtt.
AMúgy nem csak Kassát bombázták ebben az időben. Hasonló jellegű bombatámadásokat június 22-ét követően szovjet repülőgépek hajtottak végre román és szlovák városok ellen. 26-án szovjet vadászgépek géppuskával lőtték Rahó közelében a Budapest-Kőrösmező gyorsvonatot.
Az,hogy az orosz bombákat mikor hozták nyílvánosságra nem bizonyítja mikor találták meg a katonaság emberei. Az eset után 50 évvel is találtak orosz felirató maradványokat Kassán..
Ez egy vén, földbuta, exterritoriált , frusztrált állatka, akit vertek az iskolában, bár nem eléggé. Már inaroggyant, és izraelbõl fossa a gyülölettõl fertõzött hülyeségeit.
Magyarországra be sem engednék, már a határon bezárnák egy vaskonténerbe, müanyag lakattal.
Hogy nehogy lerozsdásodjon, és pimaszul kiszökjön.
Mert ezektõl minden aljasság kitelik, lásd Kun Béla és tánczenekara.
A bolsevikok Leninnel együtt a német és az osztrák–magyar vezérkarral működtek együtt, ahonnan a pénzt is kapták oroszországi forradalmi tevékenységükhöz. Pontosan e célból engedélyezte a német hadvezetés a bolsevikok átutazását saját területén, miután II. Miklós cárt megfosztották hatalmától 1917 tavaszán.
Júliusban, mielőtt az orosz hadsereg beavatkozott volna a fronton, a leninisták megpróbáltak felkelést kirobbantani a hátországban. A felkelést elfojtották ugyan, de a beavatkozás sem sikerült. Augusztusban Lenin Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia képviselőivel találkozott Svájcban, ahol protestáns lelkésznek álcázva élt egy tüdőszanatóriumban egy hasonlóan „hiteles” magyarországi lelkipásztorral. A „világ proletárjainak leendő vezére” egy tiszteletes álarcát választotta összesküvéséhez. A történészek szerint ez a svájci találkozósorozat az egyik legnehezebben felderíthető titok az 1917-es év történelmében. Egyes feltételezések szerint a német flotta támadása a Balti-tengeren eredetileg Petrográd megszerzésére irányult, amit fizetségként adtak volna vissza a bolsevikoknak a különbéke megkötéséért és a háborúból való kilépésért.
"Nekik is joguk van a szabadsághoz nem csak a magyaroknak. Miért kell tűrniük a magyar elnyomást?"
Édesem, nekem magyarként előrébbvaló a magyarok szabadsága, másrészt meg a néhai szocializmus évtizedeit leszámítva soha nem voltak annyira lezárva a határaink, hogy itt valamiféle népek börtöne lett volna, és nem távozhattak volna szabadon a nemzetiségek a szomszédos anyaországikba, vagy ahová akarnak. Szóval ne gyere már te is ezzel az elnyomásos dumával, mert ha összehasonlítanánk az Egész-Magyarországon elő nem magyarok jogait a Trianon óta a diktált határainkon kívülre került magyarok sorsával, akkor igencsak a szomszédaink felé billenne a bűnöket és elnyomást mérő mérleg serpenyője.
Neve Krúdy Ádám, 1941-ben a kassai repülőtér parancsnoka:
„1941. június 26-án déltájban végeztünk a kiképzéssel. Indulóban voltam a városba, amikor repülőgépzúgást hallottam. Négy gép közeledett. Jellegzetes német alakzatban repültek. A világ egyetlen más légierejénél sem használták ezt az alakzatot. A gépek átrepültek a város felett, aztán távolból bombarobbanások hallatszottak. Azonnal felszálltam két beosztottam kíséretében. Sikerült annyira megközelítenünk a bombázógépeket, hogy világosan felismerhettük, német Heinkel 111 mintájú bombázók. Mi fegyvertelen kiképzőgépekkel repültünk, kénytelenek voltunk visszatérni támaszpontunkra.”
