MIvé hogy az aveszta nyelve és a szanszkrit igen csak közeli rokonok és az indoeurópai összehasonlító nyelvészek szerint a balti szláv ág és az indo-iráni ág a többi indoeurópai ágak közül az a kettő amely legtovább együtt élt!!!!!! Érdekes, hogy ebben a topicban kell ezt leírni, de ez a két nyelvág az ind és az iráni nyelvek összeségét az indo-iránit nevezték árja nyelvágnak. A mai angol közelít az izoláló kínai nyelv felé a nyelvtipológia szerint és senki sem tarja nem indoeurópainak.
Hmm, ha jól tudom, mind a baktriai, mind a méd, mind a párthus hipotetikusan rekonstruált nyelvek... Az nekem azt jelenti, hogy egy bizonyos elgondolás érdekében létrehoztak egy kitalált nyelvet, oszt vagy az volt, vagy nem. Az avesztai szövegek értelmezése homályos, leírásuk jóval később történt. Teljes szövegek csak középperzsa nyelven és írással állnak rendelkezésre, de ezek " a régi indoeurópai nyelvek flektáló névszó- és igeragozását erősen, az óperzsa szövegeknél hívebben őrzik." Azaz a 2000 évvel későbbi nyelv közelebb áll a feltételezett ősi indogermánhoz, az eredeti meg távolabb?
No meg egyébként az a véleményem, hogy a szókincs alapján történő nyelvrokonítás az egyik legnagyobb átverés, mert most is el tudok mondani egy magyar mondatot úgy, hogy csak 100 éven belül átvett szó van benne... Akkor a magyar most angol nyelv lesz? Ami nehezen vátlozik, az a logika, azaz a nemek létezése, meg a flektáló/agglutináló ragzás. A perzsában meg nincsenek nemek. Van viszont maradvány agglutináló ragzás.
Mitől indogermán pl.: a szankszkrit? Mert annak idején a német nacionalizmus ráfogta (kellett a nagy árja múlt)? Oszt mivel a többi indogermán (francia, angol, etc..) is szereti a nagy árja múltat, ez maradt kőbe vésve.
Oké, elfogadom, hogy a perzsa nem tisztán indoeurópai, de hogy nem sémi, az biztos. Ez első és egyetlen komoly sémi behatás az arab hódítással érte a VII. században. Nem hiszem, hogy a birodalomban élő arameusok, káldeusok vagy zsidók nyelve komolyan befolyásolta volna a perzsa nyelvet.
"A Termékeny Félhold csalóka, mert a nyugati részén a történelem előtti idők óta sémi nyelveket beszélők élnek (káldeusok, kánaániták, arameusok, stb.)" EZ biztos?
"különféle indoeurópai nyelveket, főként a kurdot és a perzsát. " A mai persza erőst keveréknyelv. Az ősperzsa hovatartozása nincs tisztázva. Egyébként a mostaniban is vannak olyan jellegzetességek, amelyek szeritn nem igazán indoeurópai a perzsa, pl. a nemek hiánya. Továbbá keverten agglutináló és flektáló nyelv.
Nincs ellentmondás. Az afroázsiai ősnyelv gyakorlatilag annak a törzsnek a saját nyelve volt, amelyik átgylogolt a Sínain és benépesítette az afrikán kívüli világot. A sémi nyelvek több ezer évvel később alakultak ki az Arab-Félsziget déli részén, ahonnan északra és nyugatra vándoroltak. A Termékeny Félhold csalóka, mert a nyugati részén a történelem előtti idők óta sémi nyelveket beszélők élnek (káldeusok, kánaániták, arameusok, stb.), a keleti részeken viszont az arab hódítással jutott többségre a sémi elem, azelőtt csak az előbbi népek itt élő néptöredékei beszélték, a lakosság nagy része a mezopotámiaiak ősnyelveinek valamelyikét vagy különféle indoeurópai nyelveket, főként a kurdot és a perzsát.
Nem vagyok egy történeti összehasonlító nyelvész, csak a XX század második felének legnagyobb összehasonlító nyelvésze Joseph Greenberg szerint a Szahara az afroázsiai nyelvek kialakulásának központja. Természetesen nincsenek hangfájlok a neolitból és a késő paleolitból.
Ez is csak egy elmélet a sok közül, nem százszázalékosan bizonyított...
Olyan hipotézis is van, hogy tkp. nem létezett ősi proto-afroázsiai nyelv és nép, hanem ez a nép- és nyelvcsalád areális kapcsolatok és nyelvszövetségek láncolatán keresztül jött létre.
Ez jobban megmagyarázná pl. a hamita nyelvű népek antropológiai sokszínűségét.
Ami a sémitákat illeti, olyan elmélet is van, hogy az Arab-félsziget volt az őshazájuk és annak folyamatos kiszáradása vetette ki egyes törzseiket a Termékeny Félhold területére.
Ez számomra meggyőzőbb, mint a szaharai származáselmélet, bár ökológiai szempontból az Arab-félsziget sivatagai lényegében a Szahara keleti toldalékának tekinthetők.
Ezek a keleti kényurak mindig előszeretettel toboroztak idegen származásúakból testőrséget maguk köré, akiket könnyűszerrel be tudtak vetni akár a saját népük ellen is, ha szükség úgy hozta.
Vesd össze pl. a török szultánok testőrségét, akiket a gyermekadó révén toborzott és a szerájiskolákban kiképzett adzsemi oglánokból, azaz szó szerint idegen legényekből toboroztak össze, főképp balkániakból és kaukázusiakból.
"Az arabok bevándorlásával jött be a nem europid réteg."
"The genetic proximity observed between the Berbers and southern Europeans is because both these groups shared a common ancestor either in the Upper Paleolithic, in the Neolithic or alternatively during history with invasion and occupation during nearly seven centuries of the Iberian Peninsula by Moorish troop"
Ne keverd azzal, hogy te nem tudsz róluk azzal, hogy "nem lehet tudni":)
A berberek antropológiailag europidok, az olaszországi népességhez igen közel állnak:
http://www.geocities.com/dienekesp4/europids/
A punok meg mitől lettek volna europaidabbak? Ha csak ezek miatt hatások (germán is volt) miatt lenne ilyen beütés, akkor kellene lenni egy nem europid alaprétegenek, de az meg nem nagyon van. Az arabok bevándorlásával jött be a nem europid réteg.
Igen a Szahara helyén sztyeppe volt a holocén pleisztocén átmenetkor és az itt talált szaharai festmények szerint a lakosság kevert volt fehérek és délebbre feketék lakták. A sivatag a neolit végén alakult ki az északabbi törzsek a Nílust és Maghrebet választották míg a délebbiekből alakultak ki az afroázsiai nyelven beszélő feketék, etiopok. Egyébként az afroázsiai nyelv szülőhazáját Joseph Greenber az utobbi idők legnagyobb összehasonlító nyelvésze Afrika északi vidékére a szaharai sztyeppe övezetbe helyezi, ami ma sivatag.
A gig2 elsődlegesen inkább 'éjszaká'-t, illetve 'árnyék'-ot jelent, átvitt értelemben talán 'napnyugati föld'-et (vö. még giggi, ge6, gi6-gi6), vagyis a sangigga 'napnyugati emberek'-nek és 'fekete fejű/hajú emberek'-nek egyaránt fordítható, de egyszerűen 'emberiség'-nek is értelmezik (pl. az ePSD szerkesztői)
Óegyiptomi nyelven a kmt jelentése viszont egyesek szerint 'fekete nép' vagy 'fekete város' (a négyfelé osztott kör utalhat politikai jellegre, illetve településre), nem pedig 'fekete föld', mint sok helyütt olvasható ("since the determinative is not a reference to earth or soil"). Mások viszont úgy gondolják, hogy a Nílus deltájának a fekete, termékeny földjére utal a madárszárnyat v. madártollat formázó km hieroglifa, szembeállítva a nyugati 'vörös' sivataggal (dsrt).
Az hogy valaki Észak-Afrikából származik, nem egyenlő azzal, hogy negroid. Észak-(Nyugat)-Afrika ősi népeinek helyben maradt leszármazottai jó eséllyel a berberek, akik a legkevésbé sem negridek, gyakori közöttük még a kék szem is.
Sok népet vagy egy csoportjukat illettek fekete jelzővel. A sumérek is így hívták magukat, de voltak fekete magyarok is. Ez nem feltétlenül a bőr színére utalt. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt konkrétan kellett érteni (miként a kékvérűt sem kell), de ha mégis, utalhatott a hajuk színére is.
Illetve még, metszettem a wikiből a sémi nyelvcsaládból: A ma leginkább elfogadott tézis szerint, melyet Igor Mihajlovics Gyakonov alkotott, az afroázsiai nyelvcsalád őshazája Nyugat-Afrikában, a Szahara és a Száhel határán terült el, ami akkoriban még termékeny terület volt. A Kr. e. 6. és 5. évezredben kezdődött meg a terület sivatagosodása, amely a végleges elvonuláshoz vezetett: a sémi nyelvű népek ősei ekkor telepedtek le a Közel-Keleten. A sémi nyelvek Gyakonov feltételezése szerint a Kr. e. 4. évezredre váltak szét.
Vagy akkor ez az: A világon elsőként a Tel-aviv-i Egyetem tudósának, Eugene Kobyliansky professzornak sikerült hitelt érdemlően rekonstruálni az ókori zsidók arcvonásait. A tudós megalkotta egy átlagos férfi arcmását, aki nagyjából i.e. 332 és 37 között élhetett az ígéret földjén, valamint egy olyan asszonyét, aki nagyjából i.e. 37 és i.sz. 324 között, a római uralom idején volt Izrael lakosa.
Eugene Kobyliansky az arcrekonstrukciókhoz a Holt-tenger és a Jordán-folyó melletti régészeti feltárásokon előkerült ókori koponyatöredékeken végzett méréseket, majd ennek alapján műanyag sablonokat készített. Ezek szolgáltak alapul az arcrekonstrukciónak, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia Etnológiai és Antropológiai Kutatóintézetének speciális szoftvere tett lehetővé. A legmodernebb számítógépes program ugyanis 70 százalékos pontossággal teszi lehetővé az arcvonások újraalkotását. A műanyag sablonokat a 17. századi prágai zsidó temetőből előkerült koponyákkal is összehasonlította.
Kobyliansky az arcrekonstrukcióhoz végül egy, a hellenisztikus korban élt férfi és egy, a római uralom alatt élt nő koponyáját használta. A tudós szerint ez a munka olyan, mintha időgép segítségével kétezer évet ment volna vissza az időben, hogy meglátogassa ezeket az embereket, s megismerje, hogy hogyan is nézhettek ki a zsidók a szétszóratás előtt.
A férfi az őshonos népesség képviselője volt, amely a történelem előtti időktől napjainkig népesíti be a Földközi-tenger térségét. A nő arcvonásai is magukon viselik az összes mediterrán jellegzetességet, ám némi afrikai beütéssel, különösen ami az arcformát és az orrot illeti. "Az asszony felmenői között minden kétséget kizáróan voltak afrikai ősök. A történelemből és Salamon királyról szóló történetekből tudjuk, hogy Izraelben éltek etióp zsidók. Ennél a nőnél felfedeztük az afrikai beütést annak ellenére, hogy bőre fehér lehetett" - magyarázta a kutató, aki az arcrekonstrukcióról szóló tanulmányt az Anthropol Anz című német szaklap legfrissebb számában publikálta.
Teljesen kiforgatod a szavaimat. A rómaiak nem mindenütt kényszerültek bevetni ahadsereget, sőt a provinciák többségéban gyakorlatilag egyetlen lázadás se volt. Nem a politika létét tagadtam, hanem azt a képtelen felvetésedet, hogy Róma vallásszociológiai kutatásokat végzett volna Júdeában.
ez óriási butaság! Természetes, hogy ha lehetséges volt, politikai megoldást kerestek a problémákra, a hadsereg túl drága volt ahhoz, hogy minden provinciában katonailag tartsák fenn a hatalmat. Másrészt természetesen júdeában viszonylag komoly erők állomásoztak, egyrészt a lázadások miatt, másrészt, mert az a terület volt a perzsák elleni hadjáratok bázisa. Ugyan nem bántak mindíg kesztyűs kézzel a zsidókkal, de igyekeztek fenntartani a nyugalmat a provinciában - nem hiányzott nekik, hogy hadjárat esetén, adott esetben egy zsidó lázadás vágja el a hadsereget az utánpótlási vonalaktól. A politika nem a mi korunk terméke, még ha neked úgy tűnik, akkor sem.
"júdea az egyik legproblémásabb római provincia volt, a lázadások állandó veszélyével, erős függetlenségi vággyal, ami ráadásul vallási alapon jött létre. a helyi római politikusok ilyen helyzetben nyilvánvalóan odafigyeltek arra, hogy mi történik a provinciában és a zsidó vallási életben"
Saját korod uralmi technikáit vetíted vissza. A rómaiak nem szociológusokat használtak egy provincia társadalmi problémáinak a megoldására, hanem a hadsereget.
A szefárd zsidókban valóban vannak hamita-negroid rasszjegyek, de ezek a fekete rabszolga-ágyasokkal való keveredés következményei, meg az arabok fekete rabszolgáival az ezer éves iszlám évzsázadokban.