Ha ez a sértő hangnemre vonatkozik, arra azt tudom mondani, hogy én csak azokat a dolgokat ismételtem, amit én kaptam mástól ("Jó lenne, ha kezedbe vennél néhány tankönyvet.", stb.). Ha az egyenes / fordított / KATI szórendre, arra meg azt tudom mondani, hogy utánaolvasok. :-)
A sértő hangnemet nem én kezdtem, de kétféle szórend van ismereteim szerint: az egyenes és a fordított. Az egyenes az a kati, nem? Márpedig weil után nem egyenes szórend van.
Nem tudom, hogy a szinte sértés számbas menő stilusodat mire alapozod, de a teljesség igénye nélkül megadok egy magyar és egy német kiadást amiből a te ismereteidet is felfrissithetnéd.
Heinz Griesbach : Deutsche Grammatik im űberblick. Max Huber Verlag München
Horváthné Lovas Márta Német nyelvtan. Elmélet és gyakorlat. Padlás Nyelviskola Kiadó.
Akármennyi nyelvkönyvet vennék kezembe, mindegyikből az derülne ki, hogy weil után igenis fordított szórend van. Talán neked kéne felújítani az ismereteidet.
Ich bin davon überzeugt, weil ich es zuvor grundsätzlich gelernt habe.
Ez szerinted nem fordított szórend? Mert számomra az. Talán elő kéne venned néhány nyelvkönyvet...
Számomra ez az egyenes szórend:
Ich bin davon überzeugt, denn ich habe es zuvor grundsätzlich gelernt.
igaz, de a német nyelvészek között lezajló viták is érdekesek, mármint a következtetések. weil után majd jön a da, falls, s a többi kötőszó helyének megváltozása. ,stb.....
Az élő szóban nyilván nem az a lényeg, mit mondasz a weil után, de azt látom, hogy a 10 évvel ezelőtti reformokkal sem tudott sem a szakmai, sem a laikus közvélemény megbirkózni.
Kedves Doyen62, a nyelvkönyvek az írott nyelvi regisztert képviselik, és annak is egyfajta purista és normatív változatát. Nyilván nem lesz benne, hogy az utóbbi pár évben milyen változások kezdődtek a beszélt nyelvben. A weil utáni egyenes szórend még nem emelkedett a nyelvi norma szintjére (lehet, hogy nem is fog), ezért egy nyelvtankönyvben vagy nyelvkönyvben sem lesz benne, de a nyelvészet természetesen ettől függetlenül felfigyel a dologra és kutatja azt. A mindennapi szóbeli kommunikációban tény, hogy jelen van egyre nagyobb teret nyer a jelenség, ha nem hiszed, lapozz fel egy német nyelvészeti bibliográfiát, pl. a Germanistik c. folyóiratot.
>> Hogy a würde + Inf. Konkurrenzform lenne? Érdekes, nekem a würdét is elfogadták a Konjunktiv II-os feladatnál.
Mert ugyanazt a szerepet tölti be. Morfológiailag viszont két különböző dolog, a würde+Inf. morfológiailag nem conjunctivus hanem egy indicativusi összetett igealak.
>>Nem fordítva: szintetikus = több részből áló, pl. würde + főige Infinitívusza? analítikus = amikor a szó (hangtani) szerkezetébe megy bele, azt "analizálja" és változtatja meg (flektálás, pl . stünde)?
Nem. Analitikus igealak=körülírt igealak, "zusammengesetzte Verbalform", szintetikus igealak=egyszerű igealak "einfache Verbalform". Nekem se tűnik logikusnak, de így van, reklamáljunk annál, aki kitalálta:)
>> Ad weil utáni szórend:
A weil utáni kati szórend egyenes szórenddé válása NEM dialektális jelenség, hanem jellemző az egész nyelvterületre. Mint már írtam, ez a jelenség egyelőre még csak a beszélt nyelvben létezik, annak is az "alsóbb" rétegnyelveiben, tehát a rádióban a híreket nyilván nem így fogják olvasni. Amúgy a helyzete hasonló a würde+Inf-hez: egy osztrák tanárom azt mesélte, hogy a 60-as években még az írott nyelvben nem volt elfogadott ez a szerkezet a Konjunktiv II helyett, és az iskolában a következő rigmussal próbálták őket leszoktatni a használatáról: "wenn-Sätze sind würde-los".
Azért, mert hallottál weil után forditott szórendet, nem azt jelenti, hogy szakmailag elfogadott. Nálunk sem mindenki beszéli nyelvünket helyesen, igy a németek között is vannak "alulképzettek"
Hogy a würde + Inf. Konkurrenzform lenne? Érdekes, nekem a würdét is elfogadták a Konjunktiv II-os feladatnál.
>>Egyebkent altalanos jelenseg a nyelvfejlodesben, hogy elavulofelben levo szintetikus igealakok mellett megjelennek az ugyanazt a funkciot betolto analitikus igealakok, amelyek lassan-lassan atveszik a helyet.<<
Nem fordítva:
szintetikus = több részből áló, pl. würde + főige Infinitívusza?
analítikus = amikor a szó (hangtani) szerkezetébe megy bele, azt "analizálja" és változtatja meg (flektálás, pl . stünde)?
>>a weil utani forditott szorend a beszelt nyelvben egyre inkabb egyenes szorendde valik (ezt tanusithatom en is),...<<
Azért itt lehetnek nyelvjárási sajátosságok is; lehet, hogy vannak olyan nyelvjárások / nyelvterületek, ahol soha nem is volt a weil után fordított szórend. Mint pl. vannak olyan osztrák nyelvjárások (vagy talán az összes ilyen?), ahol soha nem is volt és most sincs der-die-das.
Ha az "osztrák nyelvet" valamelyik ausztriai nyelvjárásra értjük, neked lehetnek tehát olyan tapasztalataid, hogy a würde után egyenes szórend van; de nem biztos, hogy ez áll valamelyik németországi nyelvjárásra, vagy a németországi köznyelvre úgy összességében.
A negyedik szint utáni felmérő 85%-os lett (a 3. szint utáni, mint írtam 95 %-os); belenéztem mindkettőbe javítás után, a Konjunktiv-ban azt hittem, több hibám lesz. Így egyértelmű, hogy az 5-ös szintű tanfolyamra iratkoztam be, az első részletet befizettem (kb. a felét az összesen 33 000 HUF; azért nem 55 ezer, mert később kezdtem és mert volt 6% kedvezményem), és meg is volt az első óra velük. Bővebbet majd a másik topikban, mert itt nem lennék "on topic".
Hogy ontopik legyek, találtam leírást az ÖSD-ről, majd bemásolom ide (akivel beszéltem a recepción a nyelviskolában, mint írtam, azt mondta, hogy a Goethe és az ÖSD között nincs nagy különbség).
ECL vizsgáztatóhely nincs sok Pécsett ismerek egyet.A vizsga felépitése nem sokban tér el a többi egynyelvütől. A Hörverstehen nehezebbnek tünik, mivel szövegkiegészités és kérdésekre adandó válaszok vannak. BME-hez hasonló. Itt nincsenek tapasztalataim.
A szóbelin bemutatkozó beszélgetés, párbexswzéd megadott témáról egy másik vizsgázóval. Itt párosával szóbeliznek a jelöltek. 3. része a szóbelinek, egy kép kapcsán véleménynyilvánitás adott témakörről.
Hörverstehen: 2x5 rövid szöveg van, ill. a 3. feladat hosszabb párbeszéd. A rövidet egyszer /ezek rádióhirek, stb. / az intejus-szöveget kétszer lehet meghallgatni. Igaz-Hamis jelölés a feladat.
C/ levélirás megadott szempontok alapján
szóbeli:
l. általános beszélgetés- igazitva a vizsgázóhoz, diák, stb...
2. diagram, egyéb információk alapján egy témáról beszélni.
köszi az infót! akkor ahogy látom a BME-s vizsga hasonlít az origósra. de mi a helyzet a goethével? állítólag ott szinte mindenki átmegy. és hallottam valami ECL vizsgárol, az milyen? illetve ha valaki még tud mondani valamilyen vizsgát és hozzá infőt, akkor azt is nagyon megköszönöm!
Igen, Ausztriaban vagyok, es a munkahelyemen... Most lebuktam, mivel foglalkozom munkaidoben:) Az otthoni gepemen vannak ekezetek, de az ittenin nincsenek. Azert remelem, nem baj:)
A würde+Inf. szerkezet egy un. "Konkurrenzform" a kiveszofelben levo Konjunktiv II-hoz, de a ketto nem ugyanaz (pl. stünde vs. würde stehen). Egyebkent altalanos jelenseg a nyelvfejlodesben, hogy elavulofelben levo szintetikus igealakok mellett megjelennek az ugyanazt a funkciot betolto analitikus igealakok, amelyek lassan-lassan atveszik a helyet. Erre van is egy szep szo a nemetben: Analytisierungstendenz.
Egyszer a nemet szakon tartott egy vendegprofesszor arrol eloadast, hogy melyek a mai nemet nyelv fejlodesenek altalanos iranyvonalai. A Rigo utcai vizsgaztatok szivbajt kapnanak. A Konjunktiv II kiveszofelben van, a weil utani forditott szorend a beszelt nyelvben egyre inkabb egyenes szorendde valik (ezt tanusithatom en is),...
Barmely nyelvvizsga mellett dontesz is, sok sikert!
Ausztriában vagy...? :-) Csak az ékezetek hiánya miatt gondolom.
Írtam, hogy a legtöbb fejtörést a Konjunktiv-os feladat okozta a szintfelmérőben. Én a würde-t alkalmaztam, azt hittem, az az... Te meg azt írod, hogy különböző... Valamikor megtanultam a Konjunktiv II.-t de ... elfelejtettem (vagy legalábbis bizonytalan vagyok benne).
Egyébként a tesztlapok nem a Rigó utcai nyelvvizsga papírjai voltak, hanem egy belső szintfelmérőé. Amelyik tanfolyamra mennék, az is egy általános, tehát nem nyelvvizsgára felkészítő; csak az van, hogy az 5. szint után szokták javasolni a nyelvvizsgát (valamelyiket).
A proposito nyelvvizsga: a kérdés (a többieknek) még mindig fennáll, hogy Origó, ÖSD vagy Goethe.
Én kérdeztem a hölgyet, hogy e két utóbbi között mi a különbség; azt mondta, semmi (de ők csak ÖSD-re felkészítőt indítanak).
Tehát ha valaki tud róla, hogy az ÖSD és a Goethe nyelvvizsga között mik a különbségek, legyen szíves, írja meg.
