Az anyagi világról érzékszerveink útján veszünk tudomást.
Érzékszerveink érzékenysége és érzékelésünk mértéke relatív szűk határok között van.
Az anyagi világ teljesebb megismeréséhez a technika segítségével jutunk, amely egyes anyag-jelenséget érzékszerveink számára átalakít.
Mitől függ a megismerés határa? Az alkalmazott technika fejlettségéről.
Van-e a technika fejlettségének határa, Nincs. Következésképpen a megismerésnek sincs határa.
Az anyagi világ megismerésének "határtalanságából" következik-e, hogy anyagtalan világ is létezhet. Abból, NEM.
Élettelen anyag >>>>> élő anyag >>>>> anyagtalanság (szellem, lélek, virtuális világ).
Vitaindító prológus az 1.sz. üzenetben.
A sejtekben végbemenő periódikus vegyi folyamatról van szó, amivel nemocap agyát, lelkét, elméjét, szellemét ( a nem kívánt törlendő!) nem akartam túlterhelni.
Hirtelen nem találtam mást, mint ezt a leírást, amit most fordítás nélkül ide másolok.
"In jeder Zelle ist eine innere Uhr" (Prof. Dr. Till Roenneberg, LMU München. )
Das Zusammenspiel bestimmter Gene und ihrer Proteine bildet das Uhrwerk. Die Gene werden in den Zellen rhythmisch ein- und ausgeschaltet. Die Konzentration der gebildeten Eiweiße steigt so lange an, bis die Protein-Moleküle miteinander Komplexe bilden. Die Komplexe dringen in den Zellkern ein und schalten ihre eigenen Gene ab. Die Molekül-Komplexe werden innerhalb von Stunden durch Enzyme abgebaut und der Zyklus beginnt von vorn.
"Valószínűleg a belső órával téveszted össze, ami tényleg minden sejtben működik.
Ez a tudományos valóság, de ez persze nem kell, hogy egyezzen a Tiéddel!"
Hát igen.
Kezdetben volt az óra, sok-sok megannyi kicsi órácska.... amelyet eccercsak elkeztek körülvenni mindenféle vegyületek, hogy legyen mit iránítania nekije.
És attól kezdve az órák nem töltötték hiába az idejüket. :)))
Kedves sz33 ez a megállapításod vetekszik Nemocap eme mondatával: "a szellem megtalálható az ember minden sejtjében."
Talán valami ilyesmit szerettél volna leírni: A sejtben rendszeresen ismétlődő folyamatok is zajlanak amelyekre mondhatjuk azt, hogy úgy működnek mintha egy óra vezérelné őket.
'....Nos, talán nem ismeretlen elötted az ár-apály jelenség, amelyet egy parányi égitest, a Hold okoz. ....
....HA a Hold, ez a parányi bolygó ilyen hatással van a folyadékra a Földön, nem lehet, hogy valamilyen hatással van az emberi szervezetre is , melynek több mint 70%-a folyadék.'
De.
Amikor látom a Holdat a fejembe, ha lebukik meg a lábam felé áramlik a víz. Így keletkezik és múlik el napról napra a vízfejem. Most például a hatása alatt írok.
Tapasztalatból tudom ezért igaz(ság).
Az nem baj, hogy Neked is eszedbe jutnak ilyenek ... ha nem tudom magambafojtani én ezeket a neki való topicba szoktam kitenni az Indexre. :)))
"- az ember megkülönböztethetően test-szellem-lélek egy a háromban."
"Ezek a tudat más és más tudatállapotnak megfelelő megnyilvánulásai.
Valamennyien rendelkeznek testtel - szellemmel ( a kommunikáció a szellemhez tartozik, minden lény kommunikál, mert lenni annyi mint kapcsolatban lenni ) és lélekkel, mert minden lény érző lény.
Csak más a megnyilvánulás formája..."
Kérdésem az, hogy jól értelek-e:
1. az ember test-szellem-lélek egy a háromban ??
2. az állat(gerinces) test-szellem-lélek egy a háromban ??
evidens, hogy a tudat megnyilvánulási formája más,
de az 1 és 2. pont között nincs különbség, tehát a "megkülönböztethetően" szó hibás! Nemde?
Tudom, nem viccnek szántad, de olyan nevetséges állításra, hogy az ú.n. jó tulajdonságok a "lélekből" származnak és "gyorsak", a rossz tulajdonságok az "elméből" és lassúak - nem lehetett máskép, csak iróniával válaszolni.
És akkor még eltekintettem attól, hogy egy másik hozzászólásodban tálalt állításodra válaszoljak, pedig ugyancsak csiklandozott a dolog!
" Egy biztos, hinni semmiben nem kell, csak a saját tapasztalatnak."
Hát igen! Ezzel kapcsolatban az én elméleti fejtegetésem helyett, inkább egy ide tartozó, nagyon magas színvonalú eszmefuttatását másolom ide Mr Spock csevegő társunknak. A hsz.száma 2118 és az alábbi linken található:
Sajnos nem veszi a fáradságot, hogy ékezettel írjon. Én meg nem akartam átírni, nehogy hamisítás legyen belőle. Kár. Igaz annyit hamisítottam, hogy a könnyebb olvashatóság és áttekinthetőség miatt bekezdéseket iktattam közbe.
A tapasztalatrol nehany szot: gondolom hallottal az LSD-rol es mas hallucinogenokrol. Volt egy jo baratom (nemreg halt meg) aki a 60-as evek nagy hippy-je volt. Amugy egy rendkivul intelligens ember volt, kesobb majdnem tudomanyos szinten ismerte a kulonbozo drogokat. Sokat beszelgettunk errol a temarol. Aki egy jo adaggal be-LSD-zik, annak van az ugynevezett "ego-shattering trip"-je. Ahol a sajat szemelyisege megszunik letezni, es minden amit lat, hall, hallucinal, az pontosan olyan valos neki, mint a hetkoznapi elet.
Tehat mindazt TAPASZTALJA. Peldakent elmeselt nehany hajmereszto latomasat (ami vele tortent meg). Peldaul, felulrol latta a sajat hazukat, tető nelkul, anyjat anyaszult meztelenul a szobaban. Egy masik esetben, az asztalnal ult es vele szemben ott ult Jezus, es neki egy kellemes beszelgetese volt Jezussal (az orszagban uralkodo szocialis allapotokrol). Megint egy masik esetben o maga volt joisten, lebegett a vegtelen vilagurben, es abszolut mindehatonak erezte magat.
Kerdeztem tole, hogy volt-e olyan elmenye ami kimondottan kellemes volt. Mondta hogy persze. Kerdeztem, hogy vagyik-e arra hogy megismetelje az elmenyt. Mire mosolygott es mondta hogy az lehetetlen, mert minden alkalommal egeszen mast hallucinal. Nem lehet egy hallucinaciohoz "visszamenni".
Na most mit akarok mindezzel mondani? Hogy vegulis letezik olyan tapasztalat, ami nem az. Drog hatasara? Igen, kozismert hogy vannak olyan betegsegek, ahol egy az egyben LSD szeru elmenyek vannak, LSD nelkul (schizophrenia). Azok is tapasztalnak? Nyilvanvaloan nem. Az is nyilvanvalo, hogy isten tapasztalasa nem elmebetegseg, de az emberi tudat bizony kepes "furcsa dolgokra".
Nem akarom senkit megserteni, ugyhogy magammal kapcsolatban meselek egyket dolgot. Nem vagyok hipochonder, de az egyetlen infarktusom utan bizony belezuhantam egy paranoid idoszakba. Ahol azt kepzeltem hogy "megint az van".
Szerencsere a dolog rovid ido alatt lezajlott, kulonben tonkretette volna az eletem. Kepzeld el, egyszer volt egy olyan, hogy bevittek a korhazba, ahol még az EKG is azt mutatta, hogy bizony lehet hogy tenyleg arrol van szo. Na de megsem.
A tudatom annyira kepes volt becsapni, hogy még az EKG-t is becsapta. Szerencsere ez egy annyira drasztikus forditott elmeny volt, hogy attol fogva megszunt az egesz.
Szamos (ezernyi) jelentes van, miszerint emberek ezt, meg azt, meg amazt kepzeltek el (azt hittek hogy tapasztalnak), na de megsem. Kozismert: a tv mutatnak valakit akit kőröz a rendorseg. Altalaban ezernyi telefonhivast kapnak ilyen musorok utan, ahol emberek jelentik hogy "ott megy kerem, azonnal jojjenek ide". Es neha tenyleg ott megy (es elkapjak), de minden egy helyes hivasra van 999 masik ahol egyszeruen tevedtek (pedig meg voltak elegge gyozodve ahhoz, hogy telefonaljanak).
Gondolom az UFO-latasokat nem kell reszleteznem. Ahol sokan "tapasztaljak", a cseszealj alakut, a szivar alakut, a gomb alakut, a kocka alakut, a spiral alakut, a.........folytassam? Es kezet raztak a kis zold, kek, lila, alacsony, magas, kozepes, egyszemu, ketszemu, haromszemu, gombolyufeju, haromszogletu-feju, negyszogletu feju, joszagu, rosszagu, kopasz, nem kopasz, haromujju,negyujju,hatujju, stb. alienekkel. Es mindegyik azt hitte hogy "tapasztalt" (jó, mondjuk itt le lehet vonni nehany szazalek koklert is).
Természetes és emberi gyengeség, hogy aki felfogásunkkal ellentétes érveket használ, azt nem találjuk jónak. Nem nagyon hiszem, hogy tudományos, vagy annak ható érvvel, meg lehetne valakit hitében ingatni.
Elárulom Neked, hogy a cikknek talán az első 60-80 sorát olvastam el. Persze nem azért, mert nem találtam elég jónak.
Nagyon régen, amikor még fiatal (és bohó) voltam tanulmányaim során bizonyos mértékig megismertem a babonákat és az áltudományokat.
Szellemi fejlődésem során eljutottam arra a meggyőződésre, hogy az áltudományok különféle formáinak cáfolásának, tudományos leleplezésének megismerésére fordított idő és energia éppen olyan felesleges időtöltés, mint e babonák részletes tanulmányozása.
" Az asztrologia is ősrégi tudomány, .."
Az alant idézett részlet a megadott linken olvasható cikk eleje. Nem feltétlenül Neked, hanem fiatalabb olvasóknak ajánlom, akik még nem nagyon fertőzöttek az asztrológia misztériumával.
"Az asztrológusok több ezer éve hangoztatják, hogy a bolygók mozgása befolyásolja az emberek sorsát. Ám ezt a feltételezést semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, így kijelenthető, hogy az asztrológia megközelítési módja, összefüggései és eredményei tudománytalanok.
A félreértés kezdetei
Az éjszakai égbolt tanulmányozása valószínűleg az ember legősibb tudományos tevékenysége. Így egyáltalán nem meglepő, hogy bolygónk legtöbb kultúrájában félelemmel vegyes érdeklődés alakult ki az égi jelenségek szabályos rendje iránt. S miközben a civilizációk hajnalán élt elődeink a környezetükben zajló folyamatok magyarázatát keresték az égen, mítoszokkal és legendás hősökkel népesítették be a csillagok világát. Ezek pedig gyakran egységes mitológiává forrtak össze, majd vallássá nőttek az eltelt évszázadok során azt hangoztatva, hogy az égi és földi világ egymás tükörképei, vagyis hogy misztikus kapcsolat áll fenn az égitestek és az emberi sorsok között. Ezzel párhuzamosan azonban pontos és rendszeres leírások is születtek az égi megfigyelésekről, amelyek óriási mennyisége és tárgyilagos elemzése lehetőséget teremtett az égbolt tudományos vizsgálatára.
Kezdetben az égi jelenségek tanulmányozása tehát egyszerre szolgálta az asztrológia (csillagjóslás) és az asztronómia (csillagászat) haladását, s még nem feszült kibékíthetetlen ellentét a horoszkóp-készítők, illetve a csillagtérkép-szerkesztők között. A legismertebb példa talán az ókori Egyiptomból származik, ahol a papok vallási hatalmának alapját féltve őrzött csillagászati ismereteik jelentették. Megfigyeléseik szerint ugyanis az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz évi első heliákus kelése (amikor a Nappal együtt jön fel a hajnali égre) néhány nappal mindig megelőzte a Nílus nyári áradását, amely termékeny iszapot terített szét a megművelt földeken. Ezért, amint észlelték a Szíriusz első heliákus kelését az évben, jelentették a fáraónak, hogy hamarosan bekövetkezik a folyó áradása.
Az asztrológia és asztronómia ádáz küzdelme azonban az ókortól egészen napjainkig tart, amelyben mindkét fél állítja, hogy a másiknál jobban eligazodik a csillagok kiismerhetetlen világában."
Akik mélyebben akarnak e témával foglalkozni, azoknak még egy linket ajánlok:
Én nem állítottam, hogy a tudat kérdésében nem ugyanazt értjük. A minimális különbségre csak utaltam abból kifolyólag, hogy azt írtad:
" A gondolkodás virtuális folyamatát próbáltam leírni vele, ami a tudatban* játszódik le."
Bevallom szőrszálhasogatás lenne, ha ezen a "ban" rag miatt kezdenék vitatkozni Veled, így el is hagyom a rágódást rajta. Magam is rájöttem, hogy egy kis nagyvonalúsággal így is lehet a dolgot kifejezni.
Tökéletesen igazad van, hogy definíciós problémám van. Magam sem a tárgy szót tartottam a legjobbnak, mert ténylegesen nem anyagi tárgyra gondoltam. Először a tartalom szóra gondoltam, de azt még rosszabnak találtam. Mégegyszer neki fogok rugaszkodni, talán legközelebb sikerül.
Még azt sem mondanám, hogy ügyesen, netán viccesen kerülted meg ezt az 1 (azaz egy igazság) problémát.
Hm. Mindenkinek az az igazság amit megtapasztal. Érdekes egy álláspont amit képviselsz. Nyilván nem olvastál még a tapasztalatodtól, gondolatodtól független igazságról. Magam nem szoktam a tévedésem elötti és utáni álláspontomat egyformán igaznak találni.
Több időt kellene szentelned ennek az egy igazság problémának.
Végzetes hibát kétségtelenül nem követsz el, ha majd megtapasztalod a mennyországot, miközben én alulról szagolom az ibolyát, míg mások pedig újabb életükre készülnek.
Akkor - ahogy olvasom - az is igaz, hogy volt és az is, hogy nem volt a Biblia szerinti bűnbeesés ?
Az előző hozzászólásomban csak valószínűsítettem, hogy definíciós jellegű problémával küzdesz, mostanra viszont meg vagyok róla győződve.
1. A 'fogalom' kifejezésnek többféle meghatározása van, úgymint
a. filozófiai: dolgok, jelenségek legfőbb ismertetőjegyeiből a tudatban kialakított gondolati forma (erre használod Te), és
b. nyelvtani: gyűjtőkifejezés, mellyel az ember a metafizikai jellegű dolgokat (dolgait) foglalja össze. (Ilyen a 'gondolat', 'szeretet' stb. is.)
2. A 'tárgy' kifejezésnek is többféle meghatározása ismert, úgymint
a. fizikai: különálló létezőként érzékelhető anyagi jelenség, és
b. filozófiai: az a dolog, amelyre valamely gondolati tartalom vonatkozik, ill. amelyre a tudat ráirányul. ("A fogalom tárgya.", mely esetben a helyes értelmezéshez a 'fogalom' szó 1/a jelentését kell vennünk.)
A különböző jelentéseket egy filozófiai eszmefuttatás során nem szerencsés összekeverni. Természetesen, nem gondolom, hogy ezekkel a definíciókkal újat mondtam Neked, csak úgy érzem, ebben az esetben valahogy sikerült elkövetned azt a hibát, hogy nem választod külön az egyiket a másiktól. (Vagy csak én értettelek félre.)
Nemigen értem például, hogy miért lenne részemről tévedés a "fogalmakat (1/a) elvonatkoztatni a fogalom (1/a) tárgyától (2/b), mintha valami különálló minőség, vagy jelenség lenne", abban az esetben, ha ez a tárgy (2/b) történetesen egy fogalom (1/b), nem pedig egy tárgy (2/a). Ugyanis ebben az esetben mást sem tudok tenni, lévén, hogy nincs mitől elvonatkoztatnom, mert ez a fogalom (1/a) egy fogalom (1/b), tehát az anyagi világtól, természetéből fakadóan, eleve "el van vonva" (elvont).
Így tehát: a 'gondolat' fogalom (1/a) egy fogalom (1/b), ezért - mivel metafizikai jellegű dologról beszélünk - esetében az 'anyag' kifejezés értelmezhetetlen. És hiába ismerjük (?) a biokémiai stb. folyamatokat, melyek a 'gondolatot' eredményezik, egy egyenletnek, melynek bal oldalán a 'gondolat' szó áll, logikailag sosem fogja tökéletesen kielégíteni a jobb oldalát ezen folyamatok összefoglalása, az agy összetételének részletes ismertetése stb.. Nemde? :-)
Hja, elnyomott, igaza van nemocapnak, ha utal a hit és dogma világára.
Úgylátszik Te mindenkit egykalap alá veszel. Holott:
Az igaz hívő, aki vallása dogmáiban hisz, még álmában is elkerül mindenféle tudományos fogalmat és magyarázatot, ami megkérdőjelezné a naiv, egyszerű, ca. tízezeréves elképzeléseket, mondákat.
Egészen más az eset az ezotérikus és hasonló, sokkal későbbi és fejlettebb elképzelésekkel, fantazmagóriákkal, amelyek éppen ellenkezőleg, nagyon szívesen vesznek kölcsön tudományos kifejezéseket, hogy keverjék az áltudománnyal.
Vagy nekem is van, vagy Neked sincs minden sejtedben szellem. Együtt, vagy egyikünk sem megy a mennyországba-pokolba, én is, vagy Te sem inkarnálódunk, gondoljunk különbözőt róla: karmánk is és Istenünk is csak mindkettőnknek, vagy egyikünknek sincsen, ugyanez a helyzet az örökéletű lelkünkkel is.
Mindennek a tetejében azt gondolom még azért az mégsem elfogadható, hogy a katolikus a menyország-pokolban, a buddhista reinkarnálódva a nirvánában, a materialista meg a földben fogja végezni.
Egy azaz egy igazság van higyjünk bármelyikben is.
"Most idő híján a gondolatok és érzelmek különválasztásánál maradnék. A pozitiv érzelemek ( szeretet, hála, öröm stb ) a lélekhez tartozóak. HA a hálánál maradunk :a legtöbb ember tapasztalhatja, hogy amikor elönti a hála, az létállapot, nem igényel semmilyen gondolati felvezetést. Az öröm , amit szintén létállapot vált ki :( egy lemenő nap, egy dallam, rádtalálhat az öröm főzés, festés, vitorlázás, buvárkodás, stb közben ) , nem gondolatépítmények utján létrejövő érzés. Az egyik fontos különbség, hogy a gondolat legyen bármilyen gyors, de reakció, igy időigényes, a létállapot pedig nem vesz időt igénybe. A hála, az öröm, stb egyszercsak rádtör, és kész.
Ha képes vagy figyelni magad, rájössz, hogy az ilyen jellegű érzelmek, és a gondolatok szülőhelye - bár Te magad vagy - mégsem azonos forrás.
Maga az élmény sem azonos szinten mozog : a gondolataid az elmédben kavarognak, érzéseid a lélek szintén járnak át.
A negatív érzelmek : félelem, harag, rosszindulat szűlőhelye az elme - vagyis negatív gondolatainkkal képesek vagyunk rossz hangulatot, közérzetet teremteni ( és ha megfigyeled, a pozitiv érzelmekkel szemben itt az időnek van szerepe: azt mondják, valaki haragra gerjeszti magát, vagy fokozza a lappangó rosszindulatát stb, ) de az élmény megélése szintén a lelken keresztül történik.
Aki ismeri egy kicsit az aura szerkezetét, az jól meg tudja mindezt különböztetni az asztrál, illetve mentáltestnek hivott rész elkülünöltségével."
Ha elképzelem, hogy a fenti eszmefuttatásodat 500-600 évvel ezelőtt egy istenhátamögötti faluban az összegyűlt hívekkel ismertetted volna, egész biztos, hogy a falú diszpolgárrá avattak volna. El ment volna a híred a szomszéd falukba is nem győznéd a magasszíntű felvilágosító munkát, a tudásszomját kielégíteni a föld művelőinek.
Különösen megragadná a hallgatók tetszését, hogy mennyire bele tudod vonni a mindennapi beszédet a "tények" bizonyításába. Bár abban az időben is voltak csavaros eszűek, akik megkérdezték volna, hogy a "hirtelenharagú" Pista bátyó haragja a lélektől származik-e, ellentétben a Jani bácsival, aki csak lassan gerjed haragra.
Na persze a XXI-sz-ban már egy kicsit előbbre vagyunk a világ és az agy megismerésével! Az utolsó 10-15 évben az agykutatás, a technikai fejlődésnek köszönhetően sokat fejlődött. Persze még sok ismeretre, fejlődésre van szükség. Ez azonban nem teszi szükségessé, hogy mesékre támaszkodjunk.
Az agy makroszintű kutatása (EEG, MEG, MRT, PET, SPECT, CT, stb.. segítségével) a gondolkodás folyamatát, helyét, időbeli lefolyását stb.láthatóvá, mérhetővé teszi, ezzel anyagi mivoltát is bizonyítja. Már a mikroszíntű kutatásban is vannak próbálkozások. Az agy működése részben már ismert, a még megválaszolandó kérdésekre elméletek léteznek, ami idővel bebizonyosodhat, vagy megcáfolásra kerülhet.
Az is bizonyított, hogy mind az érzet, mind az érzelem anyagi folyamat. Az érzelmeket kiváltó hormonok egy részét már ismerik. Nem ártana, ha az ezzel kapcsolatos természettudományos irodalomba belelapoznál.
Kóstolónak Szendi György (A szeretet élettana.) cikkéből idézek:
A szeretet hormonjai.
A kötõdés, illetve a szeretet biológiai alapjait többek közt különféle hormonok adják, s e hormonok két „mindenese" az oxitocin és a prolaktin. Ha állatoknak oxitocint vagy prolaktint adunk be, azonnal erõsödik a társas hajlamuk, sõt, a prolaktin hatására még az addig nem szült nõstényállatok is ápolni kezdik az elsõ útjukba kerülõ kölyköt. Az oxitocin pedig mind az anyában, mind a gyermekben erõs kötõdési viselkedést aktivál. Hogy ez már az élet elsõ pillanataiban se hiányozzon, az erõs méhösszehúzódásokat okozó oxitocin vált a szülés karmesterévé. Szoptatáskor is jelentõs mennyiségben szabadul fel, és az anyatejben is sok van belõle. Ráadásul az oxitocinnak erõs szorongáscsökkentõ és euforizáló hatása is van. (Az intenzív oxitocinfelszabadulás „ felelõs" többek közt a szexuális orgazmusért.) Az oxitocin tehát már a születés folyamatában nagy adagban jelen van, s az elsõ pillanattól megalapozza az anya-gyermek kötõdést és a szeretet kialakulását, amely a késõbbiekben minden szoptatáskor tovább erõsödik. Ez újabb erõs érv a szoptatás mellett. A oxitocin társas szerepét igazolja az a felismerés is, hogy a szociális kapcsolatteremtés képességének sérülésével járó autizmus éppen az agyi oxitocinreceptorok zavarával függ össze.
A kapcsolat, egymás érintése, nézése, a gondozás, majd késõbb csupán „a Másik" gondolati felidézése is mind elindítja az oxitocin termelõdését, ezáltal segíti a kapcsolat megszilárdulását. Az oxitocin erõsíti a felnõtt párok kötõdését és szeretetét is, részben a társas együttlét oxitocinfelszabadító hatásán keresztül, részben azáltal, hogy a szexuális együttlét alatt és az orgazmus átélésekor az agy valóságos oxitocináradatban fürdik. A férfiakban az oxitocinon túl a vazopresszin nevû hormon is fokozza a párhoz való kötõdést, továbbá a „féltékenységet", amely eredeti funkciója szerint a család és a párkapcsolat védelmét szolgáló agresszióhoz vezethet. A kapcsolati zavarok megértéséhez azonban szem elõtt kell tartani, hogy lelki és szexuális intimitás mind az embernél, mind a monogám állatoknál azért irányul kizárólag a gondosan kiválasztott „másik"-ra, mert a kapcsolatteremtés közben erõs szorongást és ellenállást kell legyõzni. Elég csak arra gondolnunk, milyen szorongást keltenek az egyoldalú, olykor erõszakos közeledési kísérletek egy másik személy részérõl. Az intim lelki kapcsolattól és szexualitástól való félelem azt jelzi, hogy nem mûködik megfelelõen az a rendszer, amelynek az oxitocin is része, s amely képes a másikkal szembeni kiszolgáltatottság okozta szorongást teljes mértékben kioltani és a tartózkodást bizalomba átfordítani. A valóság, persze, jóval összetettebb, mint ahogy itt leírtuk, például - nem meglepõ módon - az úgynevezett stresszhormonok is fokozzák az anya, illetve a partner utáni vágyat.
"A 'gondolat' szó egy fogalmat takar, így nyilván anyagtalan."
"..............."
" Hja. A szeretet, vagy bármely érzés is leírható egy biokémiai folyamatként, mégis megegyezünk abban, hogy ezek fogalmak. "
Hogy a köztünk levő relatív kevés világnézeti különbségre rámutassak, olvasásra ajánlom a következő világrengető gondolataimat.
Nemcsak Te, hanem különösen a természetfölötti régiókban úszkáló és az ezotérika ködös homályában bolyongó, filozófiai tehetséggel megáldott (és azzal visszaélő) kedves embertársaink is, a fogalmakat elvonatkoztatjátok a fogalom tárgyától, mint valami különálló minőség, vagy jelenség lenne.
Holott csak (anyagi) transzfereszközről van szó!
Ez nem más, mint egy (azonos nyelvűek közötti) megegyezés gyakorlati kivitelezése.
Az "A" személy által gondolt fogalom írás, vagy szó formájában transzformálódik "B" személy agyába és ott a tárolt tudása alapján az agyban a megfelelő fogalom "kerül felszínre".
Triviális és tárgyi példával: ha leírom (vagy mondanám). evőkanál, akkor minden magyar olvasó nagyjából ugyanarra a tárgyra gondol.
Ha a Mona Liza festményt említem, akkor aki valaha képen, vagy igaziban látta, azonnal ugyanarra gondol, amire én.
Ha általánosan festményt mondok, akkor a partner nem egy határozott képre, hanem egy sokszínű felületre gondol.
Ha sportágra való hivatkozás nélkül azt mondom labda, akkor mindenkinek egy határozatlan nagyságú, gömbalakú rugalmas test jut az eszébe.
Más a helyzet, ha a golfpályán vagyunk és a labdát említem.
Elvont fogalmak esetében: zene, érzet, egészség, szédülés, hasmenés stb. ugyanaz a helyzet. A fogalom "adója" és a "vevő" közötti (anyagi) transzformáció hatására, a "vevő" azonos szellemi színvonalát feltételezve ugyan arra gondolnak.
A tudattal kapcsolatban is van egy kis kiküszöbölhető vélemény eltérésünk. Mivel könnyen félreérthető a dolog, először a következő:
A tudat általam tákolt definícióját már közöltem ugyan egy másik topikban, de az régen volt, és most újra aktuális.
A tudat az a tulajdonsága minden önerőből helyváltoztatásra képes élőlénynek, hogy helyét
1. a térben,
2. az időben
3. és a fajtája közösségében meghatározza.
A 3. pont kifejtése.
3.1 A tudat (egyéni) minősége (komplexitása, fejlettsége) a faj-fajta idegrendszerének evolúciós fejlettségétől függ.
3.2 A tudat (belső) része az öntudat, valamint a tudatalatti, amely az individuum sajátja és nem hozzáférhető senki más számára. A tudat külső megnyilvánulásai az individuum jellemzői (jelleme), ahogy az individuum tudatának megfelelően a külső hatásokra, elvárásokra, veszélyekre, érzelmi megnyilvánulásokra, közösségi kapcsolatokra reagál, stb, viselkedik.
3.3 A legmagasabb szintű tudata az embernek van, mivel az emberi agy az evolúciós fejlődés jelenlegi csúcsteljesítménye.
A tudat kialakulása folyamatos és fokozatos. Legkésőbb a születés(kor)/után kezdődik és a korral csökkenő mértékben egyedenként változóan 16-20 éveskorig tart. Az első 20-30 hónapi "benyomások" a legerősebbek, legmeghatározóbbak
az egyén tudatának, egyéniségének fejlődésére. Erre az időszakra a "tudat hiányában" senki sem emlékszik vissza, ez az úgynevezett tudatalatti.
3.4 Az emberi nyelv (beszéd) minőségi ugrást jelentett a tudat fejlődésében és annak minőségében, de a tudathoz nem feltétlenül szükséges .
3.5 Az emberi ön/tudatot az általános társadalmi, technikai és kultúrális állapot determinálja.
3.6 Az állati ön/tudat is különböző, a fajták társadalmi formája szerint.
Például más hordában élő egyed , mint párosával, vagy csak családdal együttélő, vagy egyedül élő állatfajták egyedeinek ön/tudata.
"- másrészről azoknak a fogalmaknak az ideáiból "áll", amelyek "mentén" az aktuális gondolat "halad"."
Ezt a mondatot talán nem tökéletesen fogalmaztam meg. A gondolkodás virtuális folyamatát próbáltam leírni vele, ami a tudatban* játszódik le. Képek és szavak + érzések. (Remélem, ennek létezését elismered.)
""A 'gondolat' szó egy fogalmat takar, így nyilván anyagtalan."
Nézőpont kérdése. Ha azt a szót olvasom, hogy "gondolat" az agyamban néhány századmásodperc alatt megtörténik a betűk felismerése által a szó jelentése és ahhoz tartozó (és tárolt) fogalomhoz való társítása. Ez mind anyagi folyamat."
Hja. A szeretet, vagy bármely érzés is leírható egy biokémiai folyamatként, mégis megegyezünk abban, hogy ezek fogalmak.
Tehát, azt hiszem, a problémád alapvetően definíciós probléma. A gondolat leginkább önmagával egyenlő, nem pedig a kémiai folyamatokkal, melyek biológiai szinten a gondolkodást eredményezik.
Hogy visszautaljak a bevezetőben említett példádra: a zene sem egyenlő a zenészt és a hangszert alkotó atomokkal, a zenészben lejátszódó biokémiai, vagy a hangszerben lejátszódó fizikai folyamatokkal, de nem egyenlő még a hanghullámokkal sem, sem a füllel, ami felfogja, vagy a hallgató agyában lejátszódó folyamattal, ami dekódolja az ingert a tudat számára. A zene mindezek végterméke, végeredménye, fogalom, amit a tudatod* tesz valóságossá, a maga virtuális szintjén.
Ugyanez kb. elmondható magáról a gondolatról.
* tudat: félreértés ne essék, én nem gondolom, hogy a tudat valamiféle misztikus dolog lenne. Anyagi folyamatokra épül, melynek során azonban létrejön egyfajta szellemi kivetülés, az én-tudat - ami viszont már virtuális. Hogy hogyan? Többek között erre való az agyunk. És hogy csinálja? Jó a kérdés: elég régóta kutatják, de csak részeredmények vannak, egyelőre.
Nem járulok hozzá, hogy az Amida nickkel rendelkező természetes személy az Index fórumán leírt bármilyik gondolatomat beleegyezésem és hivatkozás nélkül bárhol felhasználja.
