Így van, jól ment. És azért ment jól, mert a 6-700 kg-os kasztniba beleraktak egy legalább 130 lovas motort (de lehet, hogy megvolt 150 is). Nem pedig azért, mert nagy volt a nyomatéka. Én mentem egy skodás ellen is, abban az autóban normál szívó benzines volt jó sok lóval (az is legalább 130 volt) és az is nagyon jól ment.
Ha a kispolákba beraktak volna mondjuk egy S2000 motort, akkor még jobban ment volna (lényegesen erősebb motor, kisebb tömeg), annak ellenére, hogy a motor nyomatéka lényegesen kisebb lett volna, mint ha dízellel szerelték volna.
Most jutott eszembe. Nem biztos, hogy örülni fogtok.
Régebben volt a gyorsulásin egy kispolszkis gyerek. Valami 1.9-es VW/Audi/Skoda/Seat/Porsche/f@szomtudjamilyen dízelt szerelt be, és egész jól tepert. Induláskor még az eleje is megemelkedett. Olyan gumicsíkot hagyott maga után...
Bármit okoskodhat, de a gyakorlat nem őt igazolja. Venné a fáradtságot és megnézné Ave oldalán a gyorsulásokat, esetleg elhinné az olyanok tapasztalatait, akik relative kis nyomaték/magas teljesítmény karakterisztikájú motorokkal szerelt kocsikat hajtanak, akkor nem lenne ez az egész.
Ha cipókról akarok szakdolgozatot írni ,akkor a péket kérdezem, mert ő ért hozzá, és nem az asztalos..
Én meg azt várom szeretettel amikor enegem egy nyomatékgyár amiben kevesebb a lóerő és hasonló tömegű mint az én autóm , legyözzön ! Szóljál ,aztán majd szivesen veszem a magyarázkodást , maximum rádhagyom , hogy igazad van , biztos illuzió volt hogy esetleg otthagytam !
Tisztelt Tschangow!
A "tulbonyolított" programom valóban nem sok haszonnal járt,maximum annyival,hogy a program megírása közben beláttam,hogy egyáltalán nem olyan egyszerű a kérdés,mint ahogy sokan (előtte én is) elhittem.A program tényleg nem jó szimuláció,mert kevés a számítható érték,pl a súrlódások nagyban függenk egy sor tényezőtől.De ha rendelkezésedre áll az autó,hogy adatokat mérj,akkor nincs a programra szükséged,hiszen maga az autó a legjobb saját szimulátora.
A program kiinduló adatként a nyomatékgörbét(!),tömeget,váltó áttételeket,difi áttételt,légellenállási együtthatót,kerék súrlódási együtthatót,és kuplung súrlódási karakterisztikát használt.Utóbbi később került bele,hogy jobban közelítsen a kapott szimuláció a valósághoz,de nem sok sikerrel működött persze.Nagyon lényeges (lenne) pl szimulálni a súlyeloszlást is,hiszen pont ez a hátsókerekes autó fő előnye,hogy gyorsításkor a súlypont mitegy "hátra tolódik".
Valóban lézetnek ilyen programok,de akkor 8évvel ezelőtt még az internet is gyerekcipőben járt,nemigen lehetett semmi komoly software-t megszerezni,ilyen spéci feladatra pedig eleve reménytelennek látszott.
A formátum nem a legszebb lett, itt van még egyszer:
Na, leírok egy gondolatmenetet, amiből a végén az jön ki, hogy a végsebesség nem a maximális nyomatéktól, hanem a teljesítménytől függ. Direkt pontokba szedem, egy pontba csak kevés dolgot írok, így könnyű kritizálni és megtalálni benne az esetleges hibát. Kérlek próbáld meg tételesen megcáfolni és megmondani, hogy szerinted hol van a hiba!
1. Adott egy autó, amiben valamilyen motor van (lényegtelen számunkra, hogy milyen, legyen egy fekete doboz). Az autóval a gyártó kísérleteke végzett, mégpedig úgy, hogy minden részét változatlanul hagyták, csak a motor és a kerék közötti áttételt variálták. A gépkocsi tömege azonos volt minden esetben, hasonlóan a veszteségi ellenállás is ugyanaz volt mindig (függetlenül az áttételtől).
2. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető áttételt kipróbálták és minden egyes áttételel megmérték a gépkocsi végsebességét. Végsebességnek persze sok mindent mértek, de találtak egy maximális végsebességet, amit semmilyen más áttétel nem tudott felülmúlni.
3. A kocsinak a kereke ezen maximális végsebesség elérésekor pontosan 40-et pörgött másodpercenként (azaz percenként 2400-at), ekkor a keréken mért nyomaték kereken 600 Nm volt. A hajtáslánc ellenállása legyen esetünkben elhanyagolható, a számítás így egy picit egyszerűbb és a lényeget nem befolyásolja.
4. A kérdés az, hogy mit tudunk mondani a motorról. Meg tudjuk-e mondani a motor teljesítményét ezen végsebesség tartásakor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora fordulatszámon pörög ekkor a motor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora a nyomatéka a motornak ugyanekkor? Vagy bármi egyebet?
5. Az áttételt nem tudjuk (nem mondták meg). Nézzük meg, hogy mit kapunk, ha mondjuk 2:1 áttétellel számolunk! Ekkor a motor főtengelye 4800-at pörög (2x2400), a nyomatéka 300 (2400/2), a teljesítménye pedig 144 kilowatt (4800x300/9980). Tök jó, meg tudtuk mondani mindhárom értéket, ha az áttételt 2-nek vettük! Na de mi van, ha nem 2:1, hanem mondjuk 3:1 az áttétel? Ekkor a főtengely 7200-at pörög, a nyomaték 200 Nm, a teljesítmény pedig 144 kilowatt (7200x200/9980).
6. Mi következik ebből? Az, hogy ha nem tudjuk az áttételt, csak a végsebességet (meg a keréken mért nyomatékot és a kerék fordulatszámát), akkor nem tudjuk megmondani, hogy mekkora a motor nyomatéka és a fordulatszáma, csak azt, hogy mekkora a teljesítménye azaz, hogy mekkora e két mennyiség (fordulatszám és nyomaték) szorzata! Magyarán a 4-es pontban felsorolt kérdések közül, csak és kizárólag azt tudtuk teljes biztonsággal megmondani, hogy mekkora a teljesítménye, a másik két mennyiséget még megbecsülni sem igen tudtuk.
7. A kocsiban tehát nyugodtan lehet egy pörgős motor kis nyomatékkal, vagy éppen egy nem pörgős, de nagy nyomatékkal, az egyetlen lényeges közös paraméterük a teljesítményük volt. Tehát a mérnököknek azt tudjuk válaszolni, hogy nem tudjuk, hogy a kocsiban lévő motor az adott sebesség tartásakor mekkora nyomatékot adott le, sem azt, hogy mekkora fordulatszámon pörgött, nem tudjuk a lökettérfogatát sem, azt azonban tudjuk, hogy 144 kW teljesítményt adott le.
+1. Egy adott autó maximális elérhető sebességét - hozzá igazított áttétel esetén - tehát semmi más nem befolyásolja, mint a teljesítménye.
Kérlek cáfold meg a gondolatmenetet. Ha gondolod utánna fejtsd ki, hogy miért nem a teljesítmény határozza meg, hanem a maximális nyomaték.
Na, leírok egy gondolatmenetet, amiből a végén az jön ki, hogy a végsebesség nem a maximális nyomatéktól, hanem a
teljesítménytől függ. Direkt pontokba szedem, egy pontba csak kevés dolgot írok, így könnyű kritizálni és megtalálni
benne az esetleges hibát. Kérlek próbáld meg tételesen megcáfolni és megmondani, hogy szerinted hol van a hiba!
1. Adott egy autó, amiben valamilyen motor van (lényegtelen számunkra, hogy milyen, legyen egy fekete doboz). Az
autóval a gyártó kísérleteke végzett, mégpedig úgy, hogy minden részét változatlanul hagyták, csak a motor és a kerék
közötti áttételt variálták. A gépkocsi tömege azonos volt minden esetben, hasonlóan a veszteségi ellenállás is ugyanaz
volt mindig (függetlenül az áttételtől).
2. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető áttételt kipróbálták és minden egyes áttételel megmérték a gépkocsi
végsebességét. Végsebességnek persze sok mindent mértek, de találtak egy maximális végsebességet, amit semmilyen más
áttétel nem tudott felülmúlni.
3. A kocsinak a kereke ezen maximális végsebesség elérésekor pontosan 40-et pörgött másodpercenként (azaz percenként
2400-at), ekkor a keréken mért nyomaték kereken 600 Nm volt. A hajtáslánc ellenállása legyen esetünkben
elhanyagolható, a számítás így egy picit egyszerűbb és a lényeget nem befolyásolja.
4. A kérdés az, hogy mit tudunk mondani a motorról. Meg tudjuk-e mondani a motor teljesítményét ezen végsebesség
tartásakor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora fordulatszámon pörög ekkor a motor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora
a nyomatéka a motornak ugyanekkor? Vagy bármi egyebet?
5. Az áttételt nem tudjuk (nem mondták meg). Nézzük meg, hogy mit kapunk, ha mondjuk 2:1 áttétellel számolunk! Ekkor a
motor főtengelye 4800-at pörög (2x2400), a nyomatéka 300 (2400/2), a teljesítménye pedig 144 kilowatt (4800x300/9980).
Tök jó, meg tudtuk mondani mindhárom értéket, ha az áttételt 2-nek vettük! Na de mi van, ha nem 2:1, hanem mondjuk 3:1
az áttétel? Ekkor a főtengely 7200-at pörög, a nyomaték 200 Nm, a teljesítmény pedig 144 kilowatt (7200x200/9980).
6. Mi következik ebből? Az, hogy ha nem tudjuk az áttételt, csak a végsebességet (meg a keréken mért nyomatékot és a
kerék fordulatszámát), akkor nem tudjuk megmondani, hogy mekkora a motor nyomatéka és a fordulatszáma, csak azt, hogy
mekkora a teljesítménye azaz, hogy mekkora e két mennyiség (fordulatszám és nyomaték) szorzata! Magyarán a 4-es
pontban felsorolt kérdések közül, csak és kizárólag azt tudtuk teljes biztonsággal megmondani, hogy mekkora a
teljesítménye, a másik két mennyiséget még megbecsülni sem igen tudtuk.
7. A kocsiban tehát nyugodtan lehet egy pörgős motor kis nyomatékkal, vagy éppen egy nem pörgős, de nagy
nyomatékkal, az egyetlen lényeges közös paraméterük a teljesítményük volt. Tehát a mérnököknek azt tudjuk válaszolni, hogy nem tudjuk, hogy a kocsiban lévő motor az adott sebesség tartásakor mekkora nyomatékot adott le, sem azt, hogy mekkora fordulatszámon pörgött, nem tudjuk a lökettérfogatát sem, azt azonban tudjuk, hogy 144 kW teljesítményt adott le.
+1. Egy adott autó maximális elérhető sebességét - hozzá igazított áttétel esetén - tehát semmi más nem befolyásolja, mint a teljesítménye.
Kérlek cáfold meg a gondolatmenetet. Ha gondolod utánna fejtsd ki, hogy miért nem a teljesítmény határozza meg, hanem a (maximális) nyomaték.
mellesleg kb egymillió(sokásos túlzás Mr Motohacker részére) ilyen progi van, ami az autó több-kevesebb adatával elég korrekt vonóerődiegrammokat firkál, és gyorsításokat, körpályákat szimulál.
Akkorákat röhögünk itt rajtad, kérlek folytasd!! :)))
Ez a túlbonyolított "programod" amit nem találsz, meg nem is emléxel belőle semmire, ez most mire volt jó? Semmire...
Agyon akartálv mit bonyolítani, amire se rálátásod, se adataid nem voltak, méréseid sem. Ez szinte biztos. Túlkomplikáltál vmit, hogy megmutathasd mennyire okosan felbontottad a problémát. Hát elárulom, hogy ennél jóóóóóóval komplexebb, olyannnyira, hogy elolvasni sem tudnád, nem hogy megérteni...
Milyen fizikai értékeket használtál fel???? mértél mindenféle váltókat, tárcsákat??? embereket? kétlem....
Egy egyszerű számolásssal(ami tapasztalati méréseken alapszik) lehet tartani egy korrekt eredményt, ami nem sokban tér el a valóstól. Ellenben a te túlbonyolított "programoddal", ami szintén csak tippel.
Annyira beleillesz egy bizonyos skatulyába :))))))
"Ez a fajta mentalitás egyértelműen a másik ember lenézéséről árulkodik. Olyan, mintha egy társaságban beszélnék hozzád, te meg közben nem nézel rám, a falat bámulod és max. gúnyos megjegyzéseket teszel és lebutaságozod a mondandómat. Ez taplóság akkor is, ha a neten teszed. És a vitakultúra teljes hiányáról tanúskodik."
Ráadásul ugyanúgy személyeskedés az, ha csak nem direkt a másikat butázod le, hanem a szövegét. A fenti szituációban, ha ezt csinálod egy társasággal, akkor ők ugyanúgy személyeskedésnek veszik, mintha azt mondanád, hogy "Ti mind buták vagytok". Azzal, hogy lenézed őket és a mondanivalójukat rendszeresen butaságnak hívod ugyanis ő magukról is véleményt mondasz egyben.
Azt viszont nem, hogy az a hozzászólásod sunyi és buta volt. Tehát a hozzászólásod és nem te. Gondolom ez így már nem személyeskedés, ugye?
A gond az, hogy folyamatosan megsérted a netiketet. Lenézően beszélsz a többi hozzászólóról, kioktatod őket, és ami szerintem a legrosszabb, hogy nem is reagálsz az arra írtakra, csak elütöd valamivel az érveket. Például olyanokkal, hogy
"haha:)",
"Ha öregapámnak kereke lenne..",
"Nehogy Vuk-ra halgass,butaságokat írkál, látod nem tudott egy konkrét képletet irni most sem,csak erőkről meg szorzásokról hadovál megint",
"Hogyne olvastam volna,ott is csupa butaságot irtatok,ami engem nem zavar,ti tudjátok mi a jó nektek:)",
"Hmm:) talán hagyjuk:) Ezzel nem vitatkozom tovább,de nem ismerem el,hogy igazad van,ahogy mások sem,mint láttam:)",
Egy idő után iszonyú frusztrálóvá válik, ha a másik nem reagál a beírt érvekre, hanem csak félresöpri őket egy "butaság" vagy egy hasonló lenéző felkiáltással. Nem beszélve róla, hogy egy halom hozzászólásra egyáltalán nem regáltál.
Ez a fajta mentalitás egyértelműen a másik ember lenézéséről árulkodik. Olyan, mintha egy társaságban beszélnék hozzád, te meg közben nem nézel rám, a falat bámulod és max. gúnyos megjegyzéseket teszel és lebutaságozod a mondandómat. Ez taplóság akkor is, ha a neten teszed. És a vitakultúra teljes hiányáról tanúskodik.
Én eddig nem személyeskedtem és nem írtam konkrétan Rád mutató jelzőket,maximum a hozzászólásaid minősítettem.Te viszont most gátlástalanul butának,ostobának és sunyinak neveztél.Szerinted ki az intelligensebb? aki egy vitában képes érvelni és hideg fejjel szemlélni a másik által leírt esetleg téves érveket,vagy az aki hirtelen itéletet alkot,és alpári hangnemben esik neki a vitapartnerének? Szerintem ez tipikus balkáni magatartás.Sajnos minden topicban gyakori,hogy valakinek akkora az egója,hogy még azt sem bírja elviselni ha vitatkoznak vele,vagy kétségbevonják magasztos eszmefuttatásait.Ennyit tudsz kisöreg,a Hondáddal együtt.Én a helyedben mélységesen szégyellném magam,még akkor is ha ez "a te topicod".
Allorajttal barmilyen benan is indul valaki, meg a valtasokkal is benazhat valamelyest, egy bizonyos tav (legyen 1/4 merfold) alatt X km/h sebessegre fog gyorsulni. Az X-t a max. teljesitmeny es a tomeg ismereteben nagy pontossaggal ki lehet szamolni. (Mondjuk 2-4 km/h ide-oda)
Nem fugg a kuplungkezelestol, nem fugg attol, hogy elso- , hatso-, vagy osszkerekhajtasu az auto, csak a tomeg es a max. teljesitmeny ismereteben kiszamolhato.
Persze lehet elmeletben olyan extrem szar valtot meg motort csinalni, ami ez alol a szabaly alol is kivetel, de az autok 90%-ban ez mukodik.
Buta vagy, mint a tök. Ez a kisebbik baj, mert ezt a DNS-ek kódolják és nem tehetsz róla, de mellette még sunyi is vagy. Ez viszont már tanult viselkedési forma, amiről te tehetsz.
Sunyi vagy, mert ebben a hozzászólásodban is sunyin odavágtál, hogy butaságokat írok és lám most is csak szorzásokat írok képletek helyett, viszont a mondandómat nem cáfolod meg, csak mellébeszélsz. Buta vagy, mert azt sem veszed észre, hogy volt a hozzászólásomban képlet.
Az meg egyenesen röhejes, hogy Ave-t oktatod ki arról, hogy miképpen és mitől gyorsul az autó, mikor ő több gyorsulási versenyen indult életében, mint ameddig te el tudsz számolni. Ráadásul több száz autó gyorsulását mérte meg és elemezte ki a műszerével, így egy kicsit talán jobban tudja, hogy mitől és hogyan gyorsul, mint te.
amikor 2 autó elindul 0ról,akkor mind2 a maximum teljesítményen dolgozik? vagy hogy is van ez?:) szerintem először is a kuplung játszik,amíg össze nem csúszik a "felpörgetett" indulási fordulatra.Ehhez ki kell számolni a lehetséges csúsztatás mértékét,ahol még nem pörög ki a kerék,de nem lép fel felesleges veszteség tul sok.(terminátor mind2 autó sofőrje,vedd ugy)
Ez egyszerü képlet? ha igen,akkor várom szeretettel:)
Ja,mennyi is ennek és a kuplungtárcsa surlódási együtthatójának függvényében a szükséges "felpörgetés"? esetleg dinamikusan kell gázt adni csusztatás közben? ha igen hogyan? mi a leghatékonyabb? és mért? képleteket szeretnék erre is...!:)
Ugye,milyen egyszerü a program? aztán elindulunk,kuplung végre teljesen fog..és annyi gázt adunk 1esben,hogy épp ne pörögjön ki a kerék,tehát maximális legyen a gyorsulás..vagy nem baj,ha kipörög picit?:) erre mi a képlet?
Oké,fordulat fel,a csillagos égbe..és ott váltunk,a híres "teljesítmény maimumon"? Vuk és kollegái szernt mindenképp,éjjen a teljesítmény.Bár a képletet ami ezt bizonyítja szintén várom még szeretettel...
Valami olyan zagyvaság volt már leírva itt,hogy ha jó sokáig pörgetem,akkor a következő váltásnál majd szép magas fordulatra érkezem...a másik meg közben elmegy mellettem,mert az én autóm már "nem húz",ő meg vált hamar és szép csendben lelép..vagy hogyis van ez? na erre született a program:)
Nameg azok az autók,amikre íródott (dodge viper,M635CSI,Alpina B7Biturbó) 220m-en kb egyet váltanak,épp roszkor már szinte a végén jön a második váltás...
A program a fogakat nem tudta a váltóban "számolni",de egy "váltási időt" azért figyelembe vesz,amíg nincs vonóerő,sőt az ilyenkor fellépő (nem épp elhanyagolható!!) lassulást is beleszámolja.
Szóval mindehhez csak tömeg és teljesítmény az input adat,mert Ti azt tapasztaltátok,hogy az erősebb autó mindíg megveri a gyengébbet,vagyis minden más kiesik a képletekből,valahogy...csak szerintem ezért a levezetésért,ha sikerülne papiron ceruzával,Vuk és kollegái kapnának minimum egy fizikai nóbeldíjat:)
Srácok nem tud segíteni senki előbb feltett kérdésemre a nyomóerő az hogyan számítható ki? A régebbi hsz-aitokban vitatkozatok ilyesmiről hogy igazából az adja meg a gyorsulási erőt vagy ilyesmi.
üdv
aero
