nekünk is a házban van, egy egységnek számít és 1x 10-ezret kellett fizetnünk tavaly. A műszaki előadó azt mondta, h amit egy tervben adunk be, azért egyszer kell fizetni. Így pl. a kerítéstervre direkt rá is kérdezett, h benne van-e?
Azt viszont nem tudom, kin múlik, gonoszkodva azt mondanám, az előadón... (bocsánat)
Onkorifuggo is a dolog, nalunk 10e volt, pedig a pinceben egy garazs van jelolve, igaz feljarat van a lakasba. Mondjuk nalunk kerites nem volt. Es volt valami kavarcolas, hogy akkor mennyi, de vegul 10e-ben maradt.
Amikor mi építkeztünk, akkor is külön kellett 10.000,- Ft illetéket fizetni a garázsra ( pedig a ház földszintjén van, ajtó vezet az elaőszobába ), és még a kerítésre is. Ugyanennyit, és ugyanígy külön fizetni kellett ( össz. 30.000,- Ft) a használatba vételi eng. kérésekor is. Annak idején uánanéztem, sajnos ez így van "jól". Nem szerintem, hanem a szabályok szerint.
Most készülünk beadni az építési engedélyezési kérelmet, ami ugye illetékköteles.
Felhívtam az illetékes polg. hivatalt ahol kérdezték az ingatlan adatait, valamint hogy garázs lesz-e, és ha igen akkor külön épület-e, vagy a házban van-e és hogy a garázsból nyílik-e ajtó a lakásba. Erre mondtam hogy igen, a garázs a ház része, és hogy nyílik ajtó a lakásba. Erre rávágta hogy 10eFt az illeték. Mikor viszont mentem leadni a kérelmet akkor egy másik ügyintéző azt állította hogy a garázs külön illetékköteles (+10eFt) mert önálló rendeltetési egység.
Akkor most mi az igazság?
Ha logikusan gondolkodom akkor nem különálló, önálló egység, hiszen a ház réstzét képezi.
A határozat elkészülte után azt postai úton kézbesítik az összes ügyféllel, így a szomszédaiddal is. 1. eset: Amennyiben a szomszédod a küldemény átvételét megtagadja, akkor ezt a postás a tértivevény hátuljára rögzíti. Ebben az esetben a határozat átvettnek minősül. 2. eset: Amennyiben nem tartózkodik otthon a kézbesítés idején, akkor a postás egy értesítést hagy nála, melyen jelzi, hogy melyik postán és meddig vehető át a levél. Amennyiben a postán a megadott határidőig nem veszik át a levelet, úgy a posta a kézbesítést ismételten megpróbálja . Ha a második kézbesítés is sikertelen, akkor a postás megint hagy egy értesítőt és a levelet visszaviszi a postára, ahol újra átvehető. Ha a megadott határidőig nem veszik át, akkor a posta a levelet visszaküldi a feladónak "a küldeményt nem kereste" jelzéssel. Magyarul a 2. esetben a küldeményt kétszer viszi ki a postás a címzettnek. Az esetek 90%-ában ezek a lehetőségek szoktak előfordulni.
szoval, nincs mas megoldas, mint ugyved, es hosszadalmas szolgalmi per. bosszanto.
off jon. azon gondolkodtunk tegnap, hogy kene egy varost alapitani, ahova az osszes kozossegben elni keptelen kretent kotelezo jelleggel be lehetne utalni. a szomszedaik, vagy a kollegaik beszavazhatnak oket. es ott gyotorhetnek hasonszoru tarsaikat. a varost nagy fal venne korul, nehez lenne megszökni. a kapukat azok a rendorok oriznek, akik vigyorogva buntetnek, a buszsoforok azok lennenek, akik elvezik, hogy bezarjak a futo ember elott az ajtot. jo sok parkoloor lenne, akik rogton buntetnek. az ettermekben kizarolag flegma pincerek, a kasszanal meg a tulszamlazasbol sportot uzo penztarosok. beutalnam az osszes randa epuletert felelos epiteszt is. valoszinuleg a bulvarsajto sem uszna meg, a tenyleg idegesito reklamokert felelosok is ott elnenek. politikusokbol is lenne nehany. stb. bocs, csak duhongok, egyik szakmat sem akarom bantani, de elgurul a gyogyszerem, ha arra gondolok, hogy a kedves szomszedom akcioja miatt eveket kell birosagi perekkel toltenem, ahelyett, hogy bekeben ucsorgok a hazam teraszan.
Nekem is a szomszédokkal van egy "kis"problémám. Már megkaptuk mi is az építési engedélyt csak még nem jogerős, mivel az egyik szomszéd még nem vette át az ajánlott levelet. Mit tehetünk ilyen ügyben? Meddig kell várni, hogyha nem veszi át a levelet? Hányszor küldik ki neki?
A gépjárművel való megközelítés alapkövetelmény ahhoz, hogy építési engedélyt kapj! Amíg ez nincs megoldva, addig nem fogsz engedélyt kapni. Ha a szomszédod minden áron meg karja nehezíteni az ép engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását, akkor akár ez fél-egy évvel is elhúzhatja az eljárást. Szomorú, de ez van. (Személyes vélemény: az ilyen irígy, kekeckedő szomszédot kitelepíteném a Holdra, ott ugathatna.)
Ennek leellenőrzésére-mármint, hogy kapnál-e építési engedélyt- legegyszerűbb, ha bemész az illetékes építési hatósághoz. Vagy ha megbízol egy tervezőt, akkor annak-gondolom- az az első lépése, hogy leegyezteti a beépítési lehetőségeket. Alapesetben- az OTÉK 33§ -a szerint "Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek 1. közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége.stb........biztosított."
Ezek alapján valahogy nem tűnik rózsásnak a helyzeted.:-((
Koszonom a valaszt. Mennyi ideig tudja elhuzni a jogerositest, honapokig, akar evekig? Az epitesi engedelyunket allitolag kiadhatjak, mert van mas kozteruleti bejaratunk is. Csak gyalogut, nem fer el rajta egy auto. Nagyon megdragitana az epitkezest, ha onnan kellene megoldani.
Elvileg nem kell aláírnia a szomszédodnak az építési engedélyedet.Csak fellebbezési joga van, mint érintettnek.Ezzel mondjuk elhúzhatja a jogerősítésedet. Ez nem jó. A nagyobbik baj, hogy miként fogsz építséi engedélyt kapni egy olyan telek beépítésére, amely- ha jó értettem- nem rendelkezik közterületről bejárattal?Merthogy az az építési engedély kiadásának egyik feltétele. Ha félreértettem valamit, akkor ne haragudj!
meg tudna valaki mondani, pontosan mi van, ha az egyik kedves szomszedomnak eszebe sincs alairni az epitesi engedely tervdokumentaciot? azt rofogte, ne is almodjunk rola. hanyszor teheti ezt meg? hany honapi csuszasra keszuljek? mit tennetek a helyemben? hol keressem az idevago jogszabalyt?
bekes megoldast nem latok, egy folyamatban levo birtokvita miatt keptelenek vagyunk egymassal szot erteni. jelenleg epp azt jatszuk, hogy bedeszkazza a kapunkat kivulrol, en meg szaladgalok a jegyzohoz birtokvedelemert. hozza tartozik, hogy par eve a zsakutca veget, ahonnan a mi ingatlanunk kapuja nyilik valahogy megszerezte maganak, es az o telkehez csatoltak az utca veget. ket ingatlannak igy elveszett a bejarata, mi vagyunk az egyik. emiatt pereskedunk, biztosan megprobalja majd megfurni az epitesi engedelyunket, szeretnek elore felkeszult lenni. koszonom az erdemi segitseget.
Valószínüleg minden jogász nyaral... A domonyvölgyi helyzet sokkal rosszabb, mint sejtettem. Eddig tévuton jártam. A készülő településrendezési tervvel kapcsolatban sosem kaptam érdeklődéseim során konkrét információt, mivel egy cég készítette, így az önkormányzat nem tudta megmutatni, a cég meg aki készítette nem mutathatta meg, vagy éppen szakhatósági véleményezésen voltak az iratok azért nem lehetett megtekinteni. Szóval ment az időhúzás, ködösítés. Abból a néhány papírból amit menet közben meglobogtattak az orrom előtt objektív dogot nem sikerült megtudni. A héten végre sikerült a rám, illetve arra a parcellára vonatkozó részt megismerni (kb. 120 telektulajdonos érintett). A tervezet egyetlen tőmondatot tartalmaz a területre vonatkozóan mindenféle indoklás vagy pontosítás nélkül: "A terület telkei nem építhetők be." Ugyanakkor ebből a területből szépen kikanyarították részeket, amelyekre nem vonatkozik a tilalom. Indiokolni nem tudják, hogy ott miért lehet-lehetett (nyilván "felsőbb" érdekek állnak a háttérben), csak annyi, hogy ilyen a kialakult helyzet. Na de könyörgöm, az is egy kialakult helyzet, hogy a mi telkeink is ugynolyan, szabályosan kiparcellázott telkek és létezett 2002-2003-ban az önkormányzatnál egy olyan tervezet (fénymásolt térképet láttam annak idején, szöveges dokumentumot nem) amin jelölve volt a terület teljes közműellátásának terve. Ez viszont mára nem létezik az archívumban sem, az előző testületre hivatkoznak akik gondatlanul kezelték a dukumentumokat (ilyen válaszokat adnak: "biztos valakinek odaadták és az nem hozta vissza")
Az 1997 évi LXXVIII törvény II. fejezet 7.& (1) pontja kimondja, hogy a településrendezési terv cálja "...a környezet természeti, táji és épített értékeinek feljesztése és védelme, továbbá az országos , a térségi, a települési és a _jogos_ _magánérdek_összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása..." Miért nem lettek az érdekelt telektulajdonosok bevonva ebbe az érdekegyeztetésbe? Azt állítják, hogy valamikor februárban meg lehett tekinteni a készülő dokumentumot és lehetett véleményezni. De könyörgöm, egy olyan területen ahol a tulajdonosok 98 százaléka nem helyi és csak nyári , hétvégi telekként használja a birtokát, ha nem értesítik honnan tudhat minderről? Télen minden nap utazik 60-100 Km-t, hogy talán ma valamit kitettek valahol egy hirdetőpanelre? Mert konkrét információt a kifüggesztésről telefonon az adott időszakban sem adtak és bár a törvény előírja, hogy létezni kell egy helyi főépítésznek mai napig sincs, így mindig aszódra vagy gödöllőre iránytottak, ahol persze semmit sem lehetett érdemben megtudni. Sőt, volt olyan aki bizonyítani tudja, hogy az adott időszakban benn járt az Önkormányzatnál és nem volt kifüggesztve semmi. Neki meg azt mondják, hogy ja, akkor biztos éppen valaki letépte, elvitte. Azt mondják volt lakossági kifogás amit figyelembe is vettek. Megkerestem az illetőket, van aki bevallotta, hogy "fülest kapott", van aki állandóan ott tartózkodik, így képben volt és egy olyant is találtam aki véletlenül szerzett tudomást. Ez az érdekeltek 0,01 százaléka lehet talán. Ez jelentené az érdekelek bevonását?! És mivel a véleményezési időszak lejárt most már nem lehet semmit tenn?!
Lehet a 21. században ilyen vérlázítóan semmibe vennei, sárba tiporni a jogainkat?! Egy helyi önkormányzat bármit megtehet?!
Remélem valaki tud érdemben tanácsot adni, illetve érdemben hozzászólni. Ha van olyan aki helyileg érdekelt lehet az is keressen meg legyen szíves.
A történet hosszúságáért előre is elnézést mindenkitől, de a helyzet megértéséhez úgy gondolom mindenképpen ismerni kell. A helyszín Domonyvölgy. Adott egy domboldal, amit a 90-es években kárpótlás során visszakapott néhány ember. Ezután ez a terület parcellázásra került 200-300 nöl méretű telkekre, amelyeket továbbértékesítettek (meglehetős haszonnal, de jelenleg nem ezen van a hangsúly). Mivel a környezet gyönyörű, a közelben horgásztó, strand, illetve a terület közvetlen folytatásában Domonyvölgy kiépült, családiházas része, egyszerű volt vevőket találni, azzal együtt, hogy az akkori önkormányzat csak a telek 3%-ra adott beépítési engedélyt lévén termelésből kivont legelő a terület besorolása és nem volt rendezési terv (ami egyébként ma sincs). A telekárak egyre emelkedtek, mivel megjelentek a területen a befektetési céllal vásárló vevők is. 2003-ban vásároltunk meglehetősen busás áron egy 300nöl teleket ezen a területen, kifejezetten azzal a céllal, hogy idővel hétvégi házat fogunk rá építeni. Az önkormányzatnál tájékozódva csak annyit tudtunk meg, hogy készülőben van egy településrendezési terv, de hogy pontosan mi is áll benne arról nem tudtak tájékoztatni (nyár lévén mindenki szabadságon volt aki közvetlenül illetékes), de megnyugtattak, hogy amennyiben nem akarunk 3%-nál többet beépíteni akkor nem lesz gond. Ez nekünk tökéletesen megfelelt, mivel nem is akartunk ennél többet. Sajnos mindez csak szóban hangzott el. A területileg illetékes gödöllői földhivatalban is megnyugtató információkat kaptunk, persze itt is csak szóban. Az eladó, valamint környéken épülő nyaralók tulajdonosainak elmondása is egybeesett az addig hallottakkal, így nem nyomoztunk tovább. Idén szerettünk volna belekezdeni az építkezésbe, ezért elindultunk az építési engedély beszerzésének rögös útján. A helyi önkormányzatnál teljes mértékben elzárkóztak, az aszódi műszaki osztályt nevezve meg illetékesnek. Ott közölték, hogy csak 3000nm fölött adnak építési engedélyt gazdasági épületre (pihenőház is az). Azt nem értem, hogy azonos besorolású, azonos helyrajzi számon (a /előtti rész) nyilvántartott telkekre, amelyek kisebbek mint a miénk hogyan adtak ki korábban építési engedélyeket?! Akkor minket miért nem illet meg ugyanaz a jog? Nem vagyok jogász, de ez szerintem bőven kimeríti a hátrányos megkülönböztetés fogalmát. A terület besorolása mit sem változott azóta, településrendezési terv azóta sincs. A közvetlen szomszédoktól 2018nm terület megvásárlása meghaladja anyagi lehetőségeinket, nem beszélve arról, hogy mivel augusztusban beköthetővé válik az áram senki nem akar területet eladni. Törvénytisztelő állampolgárként nem akarok engedély nélkül építkezni. Mi lehet a kiút?
Lenne egy pár kérdésem - hátha tud valaki segíteni :
A vevő elvárásai a kulcsra kész állapotra, illetve a rendeltetés szerinti használatra :
Működő hideg- és melegvízhálózat, azaz a fürdőszobában felszerelt mosdó- és kádcsaptelepek, valamint a WC használata, a lefolyó dugulásmentessége. A mosógép vízcsatlakoztatási hely.
Konyha : ideiglenes hideg és melegvízcsapok felszerelve –
Lefolyó dugulásmentessége. Tűzhelyhez ½ coll gázcsonk elzáróval, ledugózva gáztömöre szerelve.
Minden helységben a világítási helyeken 1db 60 W-os un. csüngő – ideigleines égő – kérésre a vevő adja szerelvényeket. Működő villanykapcsolók és dugaszaljak –ezek védőföldeléséről igazolás.
A bejárati ajtó akadálymentes nyitása csukása.
Illetve egy lakhatási engedélyhez mit kell beadni az építési hatóságnak -- az illetékesnek .
További kérdés , nagyon sok olyan építkezőt ismerek aki már a lakhatási engedély előtt bent lalkik a házban/lakásban -- ez egy családi házban evidens, de egy emeletes házban ??
Ha mindenki támogatja, akkor is hónapokban mérik a dolgot. Indulásképpen szinte biztos, hogy kell építési engedély a dologhoz (lakóegységek száma megváltozik), ami ugye önmagában is 1-2-3 hónap. Ezen felül kell Alapító Okiratot módosítani, amit vagy minden tulajdonos aláír, vagy a társasház közgyűlése megszavazza, és akkor az erről szóló határozatot kell csatolni majd a földhivatalnak. Ez - hiánypótlások és elutasítás/újrakezdés nélkül is - minimum 1-2 hónap szintén. Ha az Alapító Okirat módosítása nem jön össze, akkor persze el lehet menni a bíróságra, és további 1-2-3 év leforgása alatt perben lehet pótoltatni a nemakarók aláírását. Én biztos nem adnék egy fillért sem az eladónak, amíg minimum az összes beadandó, már mindenki által aláírt dokumentumot nem állítja elő. De a biztos az, ha már a földhivatalban be is jegyezték.
A meglátás helyes, ráadásul ott van az a probléma is, hogy addig nem lehet megosztani a telket, amíg mindkét felének nem biztosítható az utcacsatlakozás.
Viszont ha egymás melletti több telken át új utca nyitásával történik ez, akkor vagy egyszerre mindegyik ingatlant megosztják, vagy egyesével, a meglevő utcától elindulva, szépen sorban lehet őket megosztani. A megosztáshoz kell vagy egy kisajátítási eljárás vagy az összes tulajdonos egyértése (avagy egy bírósági per, de ezt inkább években mérik). El lehet képzelni, hogy mennyi lehet a lefutása ennek időben, amikor egy megállapodáson alapuló ingatlan megosztás minimális átfutása is legalább 1.5 hónap, de a várható ideje inkább 3-4 hónap.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat. Egy kicsit én is érdeklődtem, utánajártam a dolognak.
Melegebb a pite mint gondoltam.
Szóval adott a telek a két végében egy-egy "házzal". A tulajdoni lapon lakóház, udvar, gazdasági épület van feltüntetve. Az eladó az első lakóházat árulja, de a gazdasági épületnek feltüntett ház is tulajdonképpen lakóépület, laknak benne. Ez az egész egy osztatlan közös tulajdon...
A hátsó gazdasági épületben lakó néni a közös osztatlan tulajdon 4/10-ét birtokolja. Ami eladó az tulajdonképpen ennek az egész hóbelevancnak a 6/10-e. (Aki árulja, az csak az első lakóházat mutogatja, meg hogy hol a "telekhatár".
Mellesleg a tulajdoni lapon a szolgalmi jog is fel van tüntetve, bár nem nagyon értem, hogy ez mit is jelent:
"Szolgalmi jog, Jogi jelleg, Szöveges hivatkozás
Ingatlan-nyilvántartás átalakítása a DAT forgalombahelyezésével"
Szóval nekem úgy tűnik, hogy a 4/10-et birtokló néni a kulcspont. Ha nem lehet bevonni a nénit az adásvételi szerződésbe, és az adásvételt nem lehet összekötni a közös osztatlan tulajdon megszüntetésével (elosztás - kinek mi jár), ez a lakóház eladhatatlan. (Abban se vagyok biztos, hogy egy tulajdoni lapon gazdasági épületnek feltüntetett építményt könnyedén át lehet "vezetni" lakóházzá. Ha ez macerás, a kör már be is zárult).
Ez így egy kicsit rázos dolognak tűnik nekem. Azt hiszem holnap beszélek a nénivel. Ha elzárkózik a megosztástól, nyomok magamban egy reset-et az ingatlannal kapcsolatban.
Adott egy telek, a két végében egy-egy házzal. Az első ingatlan szolgalmi joggal terhelt, át kell engedni a hátsó lakót a telkén.
Ha egy ingatlan (egy darab tulajdoni lapja van) az egész, akkor a szolgalmi jog nem értelmezhető, mivel az összes tulajdonos tulajdonosa az EGÉSZ teleknek (osztatlan közös tulajdon). Ha ez két külön ingatlan (két darab tulajdoni lappal), akkor lehetséges szolgalmi jogról beszélni.
Mi van akkor ha a két ház között egy új utca épül? (Az önkormányzat azt a telekrészt kisajátítja, megvásárolja).
Ha egy ingatlan volt eddig, akkor a kisajátítás telekmegosztással történhet (csak). Ekkor az addigi egy ingatlanból (feltehetőleg) három lesz (de minimum kettő), egy-egy a két házzal, egy meg az utcadarabkának (ez utóbbit hozzácsaphatják az utca maradék részéhez), amit elvisz az önkormányzat. Ha két ingatlan volt, akkor is telekmegosztás lesz, de vagy az egyik, vagy mindkét ingatlanból csíp le egy darabot az önkormányzat (a végeredmény kb. ugyanaz).
A tulajdoni lapon a Vízműnek Vízvezetési jog van terhelésként feltüntetve. Ez azt jelenti, hogy a Vízmű bármikor feláshatja a kertet? Szerintem enélkül is bármikor feláshatja, ha csak arrafelé tudja elvezetni a vezetékét. Meg kell őket kérdezni, hogy mikor és miért lett nekik ez a joguk, és mi szükséges ahhoz, hogy lekerüljön onnét.
Az Önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanra. Az Önkormányzatnál azt mondták, hogy az adatbázisuk szerint ez már lekerült róla. A tulajdonos eladhatja nekem ezt az ingatlant, ha elővásárlási joggal terhelt? Gondolom nem. Eladhatja. Csak a szerződésről kell egy tértivevényes értesítést küldenie az önkormányzatnak, hogy 30 napon belül azonos feltételekkel megveheti; ha erre nem reagál az önkormányzat, akkor "nem élt" az elővásárlási jogával. Persze lehet a szerződéstervezet alapján előre is szerezni lemondó nyilatkozatot, de szerintem ez nagy macera... (ki is fogja aláírni és milyen felhatalmazás alapján?)
jogasz ugyan nem vagyok, de szerintem a vizmu barmikor felashatja a kertet. Celszeru lenne megerdekolodnod a Vizmunel, hogy mit is jelent ez valojaban. Az onkori meg mondjon amit akar, a foldhivatalnal erdeklodj. A tulajdonos eladhatja, ha az elovasarlasra jogosult irasban lemond errol a jogarol.
Azt nem tudom, hogy automatikusan-e, de mindekeppen megszunik a szolgalmi jog, hiszen megszunik a hatso haznak a "kulvilagtol" valo elzartsaga. Fizetni nem kell neki.
Hátha erre téved egy jogász, lenne még két kérdésem.
- A tulajdoni lapon a Vízműnek Vízvezetési jog van terhelésként feltüntetve. Ez azt jelenti, hogy a Vízmű bármikor feláshatja a kertet?
- Az Önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanra. Az Önkormányzatnál azt mondták, hogy az adatbázisuk szerint ez már lekerült róla. A tulajdonos eladhatja nekem ezt az ingatlant, ha elővásárlási joggal terhelt? Gondolom nem.
Gyanusan olcsó, félek hogy valami bibije van. Valami nem tiszta...
Lenne egy kérdésem a szolgalmi joggal kapcsolatban.
Adott egy telek, a két végében egy-egy házzal. Az első ingatlan szolgalmi joggal terhelt, át kell engedni a hátsó lakót a telkén.
Mi van akkor ha a két ház között egy új utca épül? (Az önkormányzat azt a telekrészt kisajátítja, megvásárolja).
A szolgalmi joggal terhelt ingatlanról autómatikusan lekerül a szolgalmi jog? Esetleg egyezkedni kell a hátsó ház tulajdonosával (fizetni kell neki), hogy megszüntethető legyen?
A bizonyítás független tanúkkal történhet: szomszédok, esetleg a kőműves, aki építette. A felújítás bejelentésköteles ugyan, de ha nem történt építési engedélyhez kötött munka (ez meg utólag úgy sem látszik), akkor ezt nem szokták komolyan venni.
A tervezési díj sok mindentől függ: milyen egyéb mellékleteket kell csatolni az engedélyhez, a tervező bonyolítja-e az engedélyeztetést is stb. Előre meg lehet kérdezni, hogy mennyiért vállalná , és akkor nincs meglepi.
Sziasztok! Voltam az önkormányzatnál! Azt mondták, hogy előszőr kérjek betekintést a tulajdoni lapba, hátha mégis rajt van az az épület. Nem tudjátok mennyibe kerül ez, illetve szükségem lesz majd 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapra is! Es azt sem tudom, hogy meghatalmazással bele lehet-e nézni? Tehát, egy tervezövel 4 példányban kell készíteni egy fennmaradási engedélyt, 10000Ft illeték kell, és Ők ezt engedélyezik!!!(arról nem esett szó hogy ha nem felel meg az érvényben lévő jogszabályoknak akkor mi van, határozattan azt mondták hogy engedélyezik), de rá kell írni hogy az épület húsz éve itt áll! Utána mehetek a földhivatalba rajzoltatni. A valóság az ,hogy az épület húsz éve itt áll(kb), de erősen felújitott, tehát nem úgy néz ki mint egy húsz éves épület, lehet még ebből problémám? (Úgy tudom a felújításhoz is kellett volna engedély) A szomszédok rendesek, tehát nem attól félek, hanem hogy ha megvan a fennmaradási, akkor valószínü kijönnek az önkormányzattól(gondolom), és nem fognak-e kötekedni? Ök valahol utánanéznek annak, hogy 10évnél régebbi-e az épület? Légifelvételen biztos hogy rajt van, de azon kívül szerepel-e valahol? Egyáltalán létezik légifelvétel? Ha probléma lenne hogy tudnám bizonyítani, hogy nem most épült? Illetve ezt a 30m2-es épületet (majdnem lapostető, 3 helység, víz csatorna bevezetve)mennyiért rajzolja meg a tervező kb? köszönöm a válaszokat, Üdv mindenkinek!
Fennmaradási engedély csak olyan épületre adható ki, amelyre építési engedély is kiadható lenne. Valóban először ezt kéne megnézni, hogy építhető lenne-e egy olyan épület, ami már ott áll. Csakhogy ha egy épület 10 éven túli- és ezt bizonyítani is tudod- akkor a hivatalnak csak tudomásulvételi joga van, nem vizsgálhatja a szabályosságot. Hivatala válogatja: elképzelhető, hogy kérnek egy pontos felmérési alaprajzot, erre ráírják azt, hogy a " valósággal megegyezik", és a földhivatal ennek alapján bejegyzi. Szerintem érdemes megkeresni egy építészt, aki jártas a helyi viszonyokban, és ő kapásból meg tudja mondani, hogy mi a helyzet. Ez még pénzbe se kerül szerintem. Én legalábbis nem kérnék el érte pénzt. Ha pedig utána mégis van olyan munkarész, ami építész közreműködését igényli, akkor azzal is meg lehet bízni.
Ha ma nem kaphatnal ra ep.eng-et (pl. sok helyen egy telken eleve nem lehet ket epulet a szabalyzat szerint), akkor elvileg fennmaradasit se fogsz. Ennek (marmint lehetne-e engedelyezni) erdeklodj utana elso korben (helyi ep.szab.)! Nalunk pl. kint van a neten is, de ha nem akkor is meg a konkret ugy emlegetese nelkul is hozzajuthatsz vszinu az onkorinal. A fennmaradasihoz kelleni fog valami rajz, de ez nem egyenerteku azzal, hogy ha megkapod akkor a foldhiv.-nal is fel kell rajzoltatni (es ha mar ugyse uszhato meg akkor mar csinaltathatsz pontosat egybol, legalabbis szerintem normalis foldmero egy arban megcsinalja).
Helló mindenkinek! Szeretnék kérdezni! Történet: Kb 20 évvel ezelőtt a telkemen épült egy melléképület (fából), engedély nélkül. Tavaly felújítottam, leszigeteltem, beburkoltam, új tetőszerkezet, dryvit-vakolat, stb, azzal a céllal hogy egy boltot nyitok benne. (különálló épület 30m2 lapostetős)Ez lenne a kérdésem, hogy milyen lépéseket kell megtennem. Tehát gondolom, hogy kell egy tervrajz az épületről, kell-e kérnem építési vagy fennmaradási engedélyt? Kaphatok-e rá?Azt tudom hogy működési engedélyt csak olyan épület kaphat ami hivatalosan áll ott. Tehát tájékozódni szeretnék mielőtt az önkormányzathoz megyek. Köszönöm a válaszokat!
Hogy érdemes -e megtartani az épületet, azt csak helyszíni szemle után lehet megállapítani. A statikai állapotán túl sok mindentől függ, vízszigetelés, falak, födém, tető állapota stb. de leginkább attól, hogy mire akarjátok használni. Mert ha mondjuk a 20m2 "sufni" (bocs) helyére akartok egy 150 m2-es lakóházat, akkor valószínűleg nem érdemes megtartani. Ha viszont egy szerkezetileg jó és funcionálisan is használható épületből -akár bővítéssel is - elkészülhet álmaitok háza, akkor érdemes komolyabban megnézetni. Mindenképpen terveztetni kell, és az építészben megbízhattok, hogy akár egyszerű szemrevételezéssel is megmondja nektek, hogy érdemes -e foglalkozni vele.
Jogilag: ha teljes szocpolt akartok, akkor olyan építési engedélyt kell kérni, amelyben az szerepel, hogy ez egy vadiúj ház. Ha meg is marad az épület egy része, akkor is azt a terven újnak kell feltüntetni. Ebben az esetben mázlitok van, hogy ennyi év alatt sem került feltüntetésre az ingatlannyílvántartásban. Keressetek egy építészt, ő majd segít a döntésben , ha már látja, tudja miről van szó.
