Nem jutok szavakhoz. Nálam ez úgy néz ki, hogy ha a hozott anyagban valami nem stimmel, vagy nem egyértelmű, akkor felemelem a telefont, és egyeztetek. (Vagy ha olyan a dolog, akkor kijavítom én, pl ha találok egy apróbb helyesírási hibát vagy valami hasonlót.)
Mondtam hogy cégnevet nem mondok, de az biztos, hogy a Fehérvári úton levő nyomdákkal ezentúl óvatos leszek, bár a megrendelést eddig sem én intéztem. Amúgy nem hagytam magam, de ha a főnököm is azt mondja, én vagyok a hibás, akkor már nincs mit tenni. Persze attól még elég patkány dolog volt így visszatámadni a nyomdavezetőtől. Nem ez az első borító az életemben, csináltam már vagy 50-60-at, s olyan igazi nagy hiba soha nem volt velük.
Olyan nincsen, hogy van egy adott méretű anyag, és nem akkorát gyártunk, hanem ennyivel kisebbet, ráadásul úgy, hogy nyilvánvaló, hogy a tartalomba vágunk. Ha nincs kifutó vagy nem elég, akkor előre szólunk. Ne hagyd magad, ezek nem nyomdászok, hanem dilettánsok... :-))
A 15 mm körben volt , tehát a szélesség 30 mm-rel volt nagyobb és a magasság is. 25 mm az kicsit sok lenne, azt egyetlen nyomda sem kér. Gerinc pedig persze hogy volt, azon is van szöveg. A méret is pontos volt, csak a körben 15 mm-t nem növeltem meg plusz 3 mm-rel. Ezt nem minden nyomda kéri.
Nem teljesen értem ezt "A kemény táblás borítóra nem tettem plusz kifutót, csak a szokásos 15 mm-t, s bár szóltam, hogy megcsinálom, ha kell nekik, de ha nem muszáj, akkor nem" - a 15mm egy summa? vagy mindenfelé 15-15mm? gerincméretet hagytál? Miért maradt el a szokásos, minden irányban 25mm kifutó rátöltés?
Most látom, hogy nincs is igazi honlapjuk, csak a nyitó oldal és rá van írva, hogy fejlesztés alatt. Hát ebbe belefutottunk. Csak az bosszant, hogy miért én vagyok bűnbaknak kikiáltva?
Ez alap. Ha mi vagy a nyomda bizonytalan vmiben, rögtön beszélünk egymással, akár mennyire is sürgős a munka.
A folyamat amit leírtál tényleg teljes amatőrizmus, ilyenről megoldásról csak úgy hallottam ha ebbe a végső megrendelő is vmiért beleegyezett (pl. árcsökkentés).
A folyamatot mondjuk én gondolom csak el, bár őszintén szólva olyan amatőr munkának tűnik az egész, hogy nem is akarom elhinni, hogy így történt. S mindezt úgy, hogy egy tőlünk nem is távoli XI. kerületi nyomdáról volt szó, tehát akár egy telefonnal is meg lehetett volna beszélni mindent, vagy akár el is lehetett volna menni oda, ha eszükbe jut, hogy talán illene szólni a megrendelőnek is, hogy kezdünk nagyon eltérni a mérettől.
A kemény táblás borítóra nem tettem plusz kifutót, csak a szokásos 15 mm-t, s bár szóltam, hogy megcsinálom, ha kell nekik, de ha nem muszáj, akkor nem, nem szóltak, inkább kinyomták, aztán elkezdték vágni, utána hozzá a lemezt, s egyre kisebb lett a könyv, a végén meg hozzá vágták a belívet. Így lett jóval kisebb az egész, ami egyébként egy sorozat része lenne, tehát fix méretű. És persze én vagyok a hibás, hogy nem volt rajta kifutó. Hozzátenném, hogy kértem makettet, amit nem gyártottak le a szűk határidőre hivatkozva és mikor kértem, hogy ebben az esetben ők ellenőrizzék a méretet, ezt ugyan megígérték, de valahogy elflejtették és most egyedül én lettem a hibás.
Érdekes történetben volt részem. Egy könyvet megrendeltünk egy nyomdától és nagy megdöbbenésünkre körben 12 mm-rel kisebbre vágottat kaptunk, amin egyes oldalakon még a hirdetésekben is belevágtak. Mindezt úgy, hogy meg sem kérdeztek minket róla. Ma volt a tárgyalás és ránk akarták terhelni a hibát és én most teljesen megdöbbenve állok itt. Hallottatok már ilyet? A nyomda nevét nem akarom leírni, de priviben szívesen megadom, hogy más nehogy még egyszer megjárja velük. Amúgy én már kezdettől fogva féltem tőlük, mert a gyártáselőkészítőnél valami olyan amatőrséget éreztem, hogy mondtam is a többeiknek, ha itt nem lesz gáz, akkoz sehol és sajnos be is jött.
CS6-os Master Collectiont telepítettem a gépre, és az új Photoshopban az Open párbeszéddobozban nem tudom megnézni a PS fájlok képét, csak a kék PS ikon látszik. Be kell állítani valahol valamit, hogy méltóztasson megjeleníteni a saját formátumának nézőképeit?
Inkább egy digitális nyomdát vagy gyorsnyomdát. A digitális gépekkel lehet átlátszó fóliára nyomtatni és sokan gyártanak is ilyen fóliát dekor vagy írásvetítős felhasználásra. Nyomdában ez a gyakorlatban egy példányban megvalósíthatatlan. Egyébként is vannak vele gondok, mert a gép érzékelőit megzavarja az átlátszó fólia. Alapjában véve a gépeket nem traszparens anyagokra találták ki és elég sokat szoktak szenvedni, mire sikerül. Persze a gond az is, hogy a négy fólia egymáson már elég sötét és ki kell kísérletezni, hogy mennyivel kell világosabbra venned a színeket ahhoz, hogy majd egymáson ne legyenek túl sötétek. Majd kalkuláld ki, hogy megéri-e ezzel kísérletezni vagy sem.
Ma már alig van levilágító stúdió, mi még járkálunk pár helyre, de nem coloranyaggal, hanem pl. stanc- vagy szitaforma okán. Ilyen stúdió még lehet, h tud colort, pl. JazzRepro?
Az a baj, hogy a Cromalin már kifutott. Keress a neten egy ofszet nyomdát, hát ha tudnak valami okosat mondani, vagy valakit javasolni akinél kivitelezhető.
Akkor a kérdés az, hogy hol lehet még Cromalint csináltatni? Mert én már a digitális proof korszakába születtem bele, ami persze nem sokat ér, mert ugye a végeredményhez nem sok köze van...
Coreldraw-ban van olyan lehetőség színrebontásnál, hogy "print separations in color", az pontosan ezt csinálja, bár hogy a végeredmény mennyire használható ilyen analóg proof-ként azt nem tudom, még sosem próbáltam.