Az érzelmeket nem lehet félretenni itt :-) Van a kalapban egy svájci Certina vélhetően kínai tokkal, meg egy hongkongi Doxa ami Swiss made-ebb a másiknál, mert a tok is svájci. Mindkettőben valami 50 dollár körüli kvarc szerkezet van. Amelyik jobban tetszik, azt vedd szerintem.
Szembejött ez máshol is, úgy néz ki, hogy valakik kis hazánkban elkezdtek Sellitát tokoz(tat)ni. Nekem elsőre tetszik, Swiss made a tok is, a videóban meg SW200 és SW300 szerkezetet látni.
Sziasztok! Kis segítségre lenne szükségem műszaki oldalról óravásárlásban. Adva van egy Doxa Trofeo ami nagyon tetszik főleg a gombok kialakítása és a számlap kidolgozása miatt és vele szemben egy Certina DS Podium, ami ha jól gondolom műszakilag komolyabb óra.
Ha félreteszem az érzelmeket, szerintetek Doxa vagy Certina? Esetleg mely márkát érdemes még megnézni az alábbi stílust szemelőtt tartva és az árkategóriát akár feljebb tolva 20%-al. (Tissot nem szeretnék) Köszi a választ.
A tok arany? A képről eldönthetetlen. De ránézésre a "szokásos" korabeli Landeron werkes Chronographe Suisse órának tűnik, látom a kis körök mutató is leestek, de ezek azért általában menthetők.
Köszönöm az újabb válaszod. Közben találtam egy ilyen honlapot: https://www.woodwatch.com/en/ Két év garanciát adnak a szerkezetre, a tokra és a szíjra. Szerinted ár/érték arányban ezzel a garanciával megéri az árukat ezek az órák?
A képen látható vintage chronograph órát Budapesten kihez lenne érdemes elvinni egy karbantartásra, tok felújításra?
Melyik órásnak/szerviznek vághat a profiljába? Valami olyan helyet keresnék, ahol nem riadnak meg a régebbi óráktól és árban is viszonylag kedvező. Köszönöm a tippeket!
Az a baj, hogy nem 1-2 múlva fog tönkremenni, jó lesz az 1-2 hétnek is...
Én egyszer vettem az asszonykának csak úgy heccből egy Gepetto márkanéven futó kínai fatokos-facsatos kis órát (egyébként fillérekért, pár ezer volt az egész, nem érdekes). Egész guszta és bizalomgerjesztő volt.
Az ELSŐ HORDÁSNÁL fél órán belül eltör a fa csat egyik szeme, megragasztottam kétkomponensűvel, még egyszer felvette, azonnal eltört (pár órán belül) egy másik. Megragasztottam, betettem a vitrinbe kiállítási tárgyként, és konstatáltam, hogy ezek kiállítási tárgyak, hordásra alkalmatlanok. Teljesen.
Még a Tissot Wooden Watch szériái is rövid időn belül általában kinyúlnak, pedig ott igazándiból fém betét van a fatokban, és a normál (bőr) szíj rugósfüleinek is betétet tettek a tokba, és ráadásul valami valóban komoly teherbíró képességű és drága egzotikus nemesfát használtak. Nem is olcsón. Így sem bírják sokáig. A fa csodás anyag, de nem erre való.
Akkor akarjon csak ilyet, ha ténylegesen hordani nem akarja... Vagy, ha olyan - az általad is linkelt - és jóval drágább kivitelű óráról van szó, amelyik valójában nem fából van, csak vannak a toknak-csatnak fa díszítő-elemei. Ez az Original Grain is valójában fém tokos-csatos órákat készít, csak vannak mindenfelé fa betétek. Amik jó hamar tönkre is fognak menni...
A tényleg fából készült tokok meg inkább csak alkalmi hordásra alkalmas érdekességek.
Feleségem fa karórát szeretne. Én csak az az Original Grain márkát ismerem, viszont azok a modellek nemigazán tetszenek neki. Tudtok márkát, microbrand-et ajánlani max. 40 mm-es tokméretben?
Ez ugye egy ETA2892A2. A másodperc-stop egy icipici rugós karocska, okozhatja az esetleges működését kis elgörbülés, kopás, de az is, ha az óra már erősen szerviz-érett, és a kar be van picit ragadva a fészkébe, és elfordulás helyett inkább "rugózik". Nagyon egyszerű megoldású, és ha sérült a kar, pótolni sem probléma, kapható külön, standard ETA alkatrészként.
Pedig, ha valaki gerjed rá, tudom Mechanikus VHP-jét jó szívvel ajánlani, szép darab.
A kollekciójából én is magamévá tettem a számomra leginkább izgalmas darabokat - és csak érdekességképpen megosztanám a gondolataimat három Omega Constellationról - amelyeknek az az érdekességük, hogy mindhárman az 1972-es év szülöttei, és ugyanarra a feladatra adtak háromféle, szerintem tök érdekes, de nem egyformán jól sikerült választ...
Az Omega első kvarcórája ugyebár a Cal1501 típusjel alatt a CEH521-es "Beta" werket tartalmazta, ami a svájciak szerint az első kvarcszerkezet volt a világon - a japánok szerint meg a Seiko Astron volt az... Gyakorlatban a CEH werket valamivel előbb kezdték fejleszteni, viszont a Seiko tényleg előbb volt piacon (69 karácsonyára), és ráadásul a "jó irányt" jelentette - ez meg nem annyira. A CEH521 valójában egy hangvillás werk volt, egy 8kHz-es kvarcoszcillátorral stabilizálva - igen alacsony integráltságú chippel tudták még csak megoldani, sőt, a Longines használta ezt olyan korai változatban, amiben sok mikro-tokozású diszkrét tranzisztorból volt két pici NYÁK-on atomra összezsúfolva az osztó. Ugyanúgy zümmög is, mint egy hangvillás werk, az elemet is kb: úgy eszi, és igazándiból még csak nem is pontosabb a jobban sikerült hangvillásoknál, de "első próbálkozásra elment". Viszont a hangvillásoknál szokott módon szépen "úszik" a másodpercmutató, és azért pofás darab az egész óra:
A második már megint Constellation, megint 72-ből, a Cal1220 Megasonic 720Hz hangvillás szerkezettel, ami már saját Omega és valószínűleg - sőt biztosan - a valaha volt legkifinomultabb hangvillás mechanika. A hangvilla csatolása a léptetőrendszerhez mágneses, így jóval tartósabb és stabilabb, viszont egy praktikusan nem is javítható finommechanikai remekmű lett belőle - ugyanakkor tartósnak és megbízhatónak bizonyult, és simán van legalább olyan pontos, mint a Beta kvarc volt. Ez a példány konkrétan jóval pontosabb is, nálam eddig havi (!!) pár másodperces eltérést produkál csak, tehát simán hozza a nem is alap minőségű kvarc szerkezetek pontosságát. Érdekes kontraszt a Beta mellett...
A harmadik igazándiból a kedvencem, ez is 1972-es, és a Cal1510-es szerkezet szintén pályázhat szerintem a valaha volt legjobb kvarcszerkezet címére, legalábbis dobogó-esélyes. Túltervezett, túlgondolt, a léptető-motor része őrület, kőben csapágyazott kis horgonyvilla lépteti a werket, rajta egy kis tekerccsel, két hajszálrugó közé fogva "integet" - de a megoldás nagyon stabil, bonyolult, drága volt, de tartós, és ugye ellentétben a hangvillásokkal, az igénybevétele bakfitty, hiszen másodpercenként lépeget egyet, míg a többiek 720-256Hz tempóban rezegnek. És kora legpontosabb karórája volt, alig pár ezer készült, és a havi 1mp-et garantálták rá, amit egyébként még most is tud ez a példány is, igazolhatom. És készült valami 900db "Marine chronometer" minősítésű is, csak neki sírták ki a kategóriát (hivatalos tengerészeti kronométer minősítést karóra azóta sem kapott !!), ami állítólag még pontosabb, de ez már kb: mindegy szerintem... Szerintem ez néz ki a leginkább "Omegának", de a legérdekesebb tényleg az, hogy volt háromféle válaszuk teljesen egy időben, egyszerre megvásárolhatóan - ugyanarra a feladatra. Bár akkor még drága volt a mikroelektronika, jóval drágább, mint a finommechanika, így a Cal1510 azért jóval drágább volt a Megasonicnál, miközben az versenyképes volt pontosságban a kvarcórákkal (az még a maiakkal is). A Beta werk viszont ezek mellett szinte értelmetlennek tűnik - de ugye a lényeg az, hogy az pár évvel korábban "kezdődött", és 2-3 évvel korábban is lett kapható - és akkoriban bizony ezen a területen ekkora volt a fejlődés.
Érdeklődöm, hogy, hogy egy 19 éve tag, (bár kb. 10 éve nem aktív) egy alkalommal felhívhatja-e értők figyelmét arra, hogy megválna egy történeti 20 éves de ma is kvarc kronometer teljestményű órájától?
Ha igen, a publikus email címen várom az érdeklődőket, ha nem, akkor sajnálom, hogy zavartam.
