A kommentárok a jog elméletéből és a bírói gyakorlatból leszűrt jogértelmezések.
Elsősorban a jogászképzés és továbbképzés szempontjából fontosak. De miután elvi jellegű bírói ítéleteket, döntéseket is feldolgoznak, ezért a jogalkalmazók is használják.
Szóval a válasz a 60/1992. (XI. 17.) és a 37/2001. (X. 11.) AB határozat indoklásaiban megtalálható. A jogszabályokat értelmező útmutatóknak nincs joghatályuk.
Na, máris korrigálom magam: az 55. §-ban szerepel a miniszteri tájékozató, azonban:
(3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.
Vagyis, ha jól értelmezem, az állampolgárokra az ilyen tájékoztató nem vonatkozik, azt az emberek nem kötelesek sem ismerni, sem alkalmazni.
Konkrét példa: a KRESZ szerint a járdán is kerékpározhatunk max. 10 km/h sebességgel, ha az úttest a kerékpározásra alkalmatlan. Azonban az alkalmatlanság fogalma nincs a KRESZ-ben, csak egy tájékoztatóban. Ez viszont nem jogszabály, azaz a pógár jogosan mondhatja, hogy ez őt nem kötelezi semmire, igaz?
Milyen joghatály fűződik a törvényekhez, rendeletekhez kiadott "hivatalos értelmezésekhez", "útmutatókhoz"? Szabályozva van-e, hogy ezek milyen körben értelmezhetik a jogszabályt, ill. kire nézve kötelezőek? A jogalkotási törvényben egy árva szó sincs róluk.
Van egy újabb kérdésem: ha közlekedési tábla, útburkolati jel, közút stb. nem a hatályos szabály szerint van elhelyezve/kialakítva, akkor hol lehet reklamálni? Lehet-e bírósághoz, közigazgatási bírósághoz, közigazgatási hivatalhoz fordulni, hogy kötelezze az önkormányzatot a javításra?
Az 1997. évi CLVI. tv. 7. § 2. (c) a "közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző" szervről beszél. A 11. § (1) ugyanezt expressis verbis is tartalmazza. Az nyilvánvaló tehát, hogy nem csupán a kuratórium tevékenységét felügyeli. Az én olvasatomban az alapítvány vagyonának kezelésére a kuratóriumot, az ellenőrzésére pedig a felügyelő bizottságot jogosítja illetve kötelezi a törvény. Vagyis lehetséges a "hanyag kezelés" bűncselekmény elkövetése.
Az igaz, hogy nincs feljelentési kötelezettség. De a 11. § (5) arra kötelezi, hogy, ha a vezető szerv (itt: kuratórium) a felhívása ellenére nem teszi meg a törvényesség működés helyreállítása érdekében szükséges untézkedéseket, akkor a felügyelő szerv (itt: FB) köteles haladéktalanul a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni. Az ügyészség értesítését pedig a köznyelv akár feljelentésnek is mondhatja, az elmulasztása pedig - amennyiben károkozás is történik - megalapozhatja a hanyag kezelés vádját.
A hűtlen kezelés azért nem jöhet szóba, mert bár az 1997. évi CLVI. tv. 26. § m.) szerint a felügyelő bizottság elnöke és tagja "vezető tisztségviselő" - idegen vagyon kezelésével nincs megbízva, csak a felügyeletével.
Sajnos, nem emlékszem, hogy a Szokay-Tocsik ügyben mivel és milyen cselekmény alapján vádolták az FB-tagokat.
A hanyag kezelésért való felelősséget az dönti el, hogy az FB az alapítvány vagyonát vagy a kuratórium tevékenységét felügyeli. Sztem az utóbbi az igaz, de utánanézni most őszintén szólva egy kicsit lusta vagyok... :-))))
"A jelentésírogatással meg az a gond, hogy épp ezt nem teheti meg, ha meg akarja tartani a munkáját."
Ebben teljesen igazad van. Nem könnyű az illető helyzete, jogilag sajnos nem is nagyon kezelhető. De ha olyan dolgok mennek, amelyek akár a büntetőjogi felelősségét is megalapozhatják, vhogy mégis le kell fedeznie magát. Legalábbis ha nekem kellene választanom a munkanélküliség és az elítélés között, nem lenne kétséges, hogy melyikre esne a választásom...
"Szerintem a hanyag kezelésért való büntetőjogi felelősség tettesként egy kicsit necces"
Lehet. de ez így ex chatedra kijelentésnek tűnik.
A jelentésírogatással meg az a gond, hogy épp ezt nem teheti meg, ha meg akarja tartani a munkáját. Ennyi erővel azért is kirúgathatta volna magát, hogy nem vállalja az FB-elnökséget.
Szerintem a hanyag kezelésért való büntetőjogi felelősség tettesként egy kicsit necces, de egy bűnsegély bármikor megállapítható. Tetteskét a vesztegetés egyik alakzatánál állhat meg az FB-tag felelőssége.
De mindent ki lehet védeni azzal, ha a szorgalmasan irogatja a jelentéseket a kuratórium tevékenységéről, és ezekben felhívja a figyelmet az esetleges törvénysértésekre. Ezzel nagyjából tudja fedezni a hátát, feljelentési kötelezettsége pedig nincs.
Magánjogi szempontból pedig a szerződésen kívül okozott károkért viselt felelősség általános szabályai szerint felel azokért a károkért, amelyek bekövetkeztében a kötelezettségei teljesítésének elmulasztása közrejátszott. (PTK. 339-344. §)
Keresgettem, büntetőjogi szempontból mi baja lehet az ismerősödnek ebből a kényszer FB elnökségből.
Ha a felügyelőbizottsági elnökként törvényen alapuló kötelességeit megszegi vagy elhanyagolja, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, akkor hanyag kezeléssel (BTK 320. §)vádolhatják. (Két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.)
Ezen túl a kuratórium elnökének esetleges bűncselekményeivel kapcsolatban megállhat a fizikai bűnsegély (21. § (2)) kivételes, kötelezettségszegő mulasztással megvalósított esete is. Ehhez azonban legalább az eshetőleges szándék meglétét bizonyítani kell.
A felügyelőbizottság (általánosabban: a felügyelő szerv) nem a könyvelést ellenőrzi, hanem a kuratórium vagy az elnökség (általánosabban: vezető szerv) egész tevékenységét törvényességi, sőt célszerűségi szempontból. Végül is nem kell érteniük semmihez, magára vessen az a tagság, amely olyan FB-t választ, amely nem képes ellátni az ellenőrzést. (Ja: és magára vessen az az FB-tag, aki elvállalja a feladatot, holott nem képes ellátni.)
Kell egy felügyelő bigottsági elnöknek értenie a pénzügyekhez? Számonkérhető rajta a szakértelem? Pl. van egy szakmai egyesület, csupa műszaki ürgével, választanak maguk közül FB-t, akik kiválóan értenek mondjuk a hengerfej-tömítéshez, de csak hümmögnek a könyvelésről. Baj ez?
Szerintem a PTK polgári jogi felelősségről szóló részében meg a BTK-ban érdemes keresgélni. De erre nem esküdnék meg. Ígérem, holnap utána nézek. (Néztem ma is, de nem találtam.)
Jó de szerintem ezen lépjünk túl. Nem egyedüli az országban, aki feketén dolgozik. Vannak olyan egyéni szempontjai, ami miatt nem ugrál könnyedén, még annyira sem, mint más. A kérdés lényegi része az lenne, hogy konkrétan felügyelő bizottsági elnükként mekkora felelpsség terheli?
Ha nagyon sokrétű a dolog, akkor esetleg egy linket is köszönettel fogadnék és átnézem. Sajnos a közhasznú szervezetekről szóló 97-es évi törvény nem beszél a felügyelő bizottság tagjainak a konkrét felelősségéről. Gondolom, ez máshol van szabályozva. Csak nem tudom hol.
Abból meg nem csak baja lehet, hanem az már baj is. (Ajánlom figyelmedbe a "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony" fordulatot. Munkát végez? Igen. Jogviszony alanya? Igen. Vond le a következtetést!)
Pontosabban amit kapok (és amiért szintén fizetek bizonyos összeget az az, hogy az eddigi zártkertemből építési telek lesz/lehet, közmű bevezetési lehetőséggel etc. és mindezt lefocizzák nekem, nem nekem kell a dolgok után járnom. És valóban az ezáltal létrejövő értéknövekedés reményeim szerint legalább fedezi a kiadásokat. Na jó, valami nyereség is lehet rajta- bár és sajnos- nem Rózsadombi telekről van szó)
OK, kösz. Úgy gondolom hasznos volt az eszmecsere. (bár a végkifejlet számomra úgy tünik nem elönyös, de legalább sejtem hogy mire számíthatok)
Például már abból is baja lehet, hogy elvállalta a felügyelőbizottság elnökségét, holott az alapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy még tag sem lehet (1997. évi CLVI. tv. 8. § (2) b.)).
Hogy konkrétan milyen bajai lehetnek belőle meg tudnád mondani? Esetleg kivédheti-e ezt a helyzetet bárhogyan úgy, hogy közben nem kell azzal számolnia, hogy nem lesz munkahelye?
