Lent emlitett New Order CD (Get Ready) copy-t ajanlok fel Acoustic Hits copy-ert.
(Ha tetszik, ugyis megveszem eredetiben, de eloszor hallani szeretnem)
Na,ma meghozta a kedves postás bácsi az agolt limitált CURE-t!
Csodálkozva vettem tudomásul,hogy még az In between days-t is szívesen hallgatom így akusztikba:))))
Amúgy szerintem király az egész,bár a sima cd-t nem hiszem,hogy valaha is meghallgatom....
W
2001.December 07. Este 9.30.-tól Elizium klub a győri Rómer házban (Teleki út, IHH nyelviskolával szemben, [ egy műemlék épület boltíves pincéje ad otthont e klubnak, valami megfoghatatlant árasztva magából). Hogy mi ez a klub? Egy űrt próbálunk pótolni, s áthidalást kezdeményezni egy bizonyos rétegzenei halmazban. S persze aktuális kívánságok teljesítése :-). Terítéken: dark, goth, dark rock, wave, new wave , stb stb stb zenék. Csemegék, ritkaságok, "himnuszok" ezen stílusok képviselőitől, és ami belefér az időbe.
Belépő: 400 Ft. Röviden ennyi. Mindenkit szeretettel várunk.
Bővebb információ: elizium-klub@freemail.hu, Strange a treforton, Strange| az irc-n.
Az új New Order nagyon jó! Anyagi megfontolásból csak kazettán tudtam megvenni, de nagyon tetszik. Ellentétben pár korábbi lemezükkel - bár azok is nagyon jók - itt a gitárok jutnak főszerephez, kevésbé elektronikus, mint a többi New Order album. Szóval érdemes megszerezni.
A Cure szerintem a Disintegration óta csak önmagát ismétli, ami nem szemrehányás akar lenni, hiszen rengeteg jó dolgot le tettek az asztalra. A '90-es években kiadott albumok is jók természetesen, de a csúcs szerintem a Disintigration.
7végén szerencsémvolt bécsvárosban miinkét brandnew kiadványt megvásárolnom (egyiket olcsóbbér minta másikat úgyh örülök) és azvan sztem h tökjó. válogatásnak is szépséges íve van (zeneileg jól illeszkednek a trackek) ésa cut here.. mást vártam de akkoris. WMS-beütés ide, nyafnyaf oda: da cure.
hihetetlen, Figurehead beirt ide, beszarok:-)
Violetmood-rol kerdeztel Gabor, nos, azon vagyok hogy beszkennelek majd egy fenykepet rola...a vilag legcsodalatosabb teremtese, akinek mar aradoztam rola, az ugyis megerti elfogultsagom...1xerüen nincs iJen, ez nem lehet valosag.
no, lehet hogy csinalaok szamara egy rajongoi oldalt...
egy külön lapot..wait and see:-)
angol kiadasu GH erkezik hozzam...ki tudja mi lesz rajta...
Flare koma nagyon egyetertünk amit irtal a GH-val kapcsolatban...
G > Az a gond, hogy senkire sem illik rá. Szvsz senki sem nyafogott, hogy átbaszta ôt kedvenc zenekara: vannak, akiknek tetszik a GH és megveszik - vannak, akiknek nem tetszik és nem veszik meg. És van egy elég sajátos harmadik eset is (fanyalog, de megveszi, "mert ott a helye a polcon").
Hozzászólásodból számomra egyedül annyi világos, hogy valakiket meg akartál sérteni. Ezt kifogásoltam.
Vilmos Borisz Nincsenek szakmai háttérismereteim, "hallás után" foglaltam állást.
Ez a módszer a te szemedben talán "dilettánsnak" tűnhet, mindazonáltal a te megítélésed (ha csak a hozzászólásodat nézem) nekem kissé tekintélyelvű...
Nem akarok szócsatát vívni. :-) Érdekelne a véleményed a Bloodflowersen hallható loopokról.
Elég nagy baj, ha Nálad az egységet az általad említett dolog határozza meg egy album kapcsán.
A Bloodflowers-t tényleg nem bízták a véletlenre sem a hangkép, sem az egyes hangszerek ill. loop-ok terén ( a mastering egyszerűen zseniális!).Valószínű, hogy a referencia stúdiók (pl.: RAK GB. stb.), vagy a live installálással, szcenikával foglalkozó cégek ( pl.:Britannia Row- mellesleg a Pink Floyd zkr. saját cége akivel Roberték kb. 20 éve dolgoztatnak majd minden turnén) sem adták volna a nevüket sem az albumhoz + a turnéhoz, ha az nem üti meg azt a mércét amit Andy Jackson (hangmérnök- Britannia Row, referenciája: The Wall (live)- Pink Floyd)meghatároz. Szóval könnyű leírni azt, hogy SOUND, de érteni vagy hallani azt már más tészta... Bár tudós kollégáink korábban már leírták ide azt, hogy ez is csak egy vélemény...
Mi a véleményetek az Acoustic Hits -ről ?
Én személy szerint nagyon szomorú lettem az album hallgatása közben, mert Robert hangján nagyon érezhető az "öregedés" vagy "szomorúság"? Nagyon vérszegény az egész próbálkozás, komolyan mondom, a "vidám" dalok is szarul szólnak !
Két dolog vált világossá számomra az albummal kapcsolatban: 1. a The Cure tagjai nagyon jó zenészek. Akusztikusan "is ott vannak a szeren", nagyon jól csinálják.
2. Borzasztóan fáradt az együttes.
Én ezt a fáradtságot még nem éreztem a Bloodflowers kapcsán, de itt szó szerint "kihallani"...
Állítólag az új New Order album is fasza lett, arról ki hallott?
love cat: Igazából azért hosszú ó-val kell írni, de nem akartam amolyan ekzotikus betüket használni a nick-emben.
Én csak azon csodálkozom, hogy a klasszikus emberek (máramennyire ha van klasszikus Cure-felállás - nekem pl. a 1986-1990-ig tartó felállás a klasszikus) mind otthagyták a Cure-t. Ha jól tudom már csak Simon van a csapatban. Miért? És kérdem én ez nem lehet oka annak, hogy megváltozott a stílus? tényleg csak Robert ír minden számot az elsö hangjegytöl az utolsóig? Szerintem pont Boris dobja, Prorl gitárjátéka, és Lol szintije hiányzik.
G > Ezt az elsô bekezdést fogalmam sincs, kinek címezted - nem rólam szól, az biztos -, de idiótázni talán nem kéne (még burkoltan sem)...
lovecat > Szerintem a Watching Me Fallt merész túlzás együtt emlegetni olyan klasszikus számokkal, mint a The Kiss, az All Cats Are Grey vagy akár a Deep Green Sea. A WMF-ból elég lett volna nem 3, de mondjuk 6 perc.
A Bloodflowersrôl még annyit, hogy a marketingdumában szerepelt az is, hogy "10 éve nem készítettünk olyan albumot, ami igazán úgy szólt volna, mint a Cure". Háááát... Az album hangzása egyáltalán nem egységes - ez volna a nagybetűs "Sound"? (Ha igen, akkor az egyenlô Robert gitárjával és énekével, de az minden albumon megvan.)
PS: Azt hiszem, nagyon jó szám lehet a The Walk, ha már 6 CD-n szerepel. :-)))
Love Cat: Az, hogy a Bloodflowers a Pornography és a Disintegration folytatása, azt nem más, mint Robert hangoztatta folyton. Talán ez volt az album marketingszövege, hiszen talán eladás szempontjából nem is ez volt a két legsikeresebb album, de a rajongók szempontjából mindenképpen (azaz szinte mindegyik rajongó kedvenc albuma a Pornography és a Disintegration. Jók is!) Gondolj bele, azok a számok, amiket felsoroltál, minden "igazi" Cure rajongónak kedvencei. (én ezért is nem vagyok "igazi" Cure rajongó, én a Wild Mood Swingset sokkal jobban szeretem a Faith-nél például, bár a Faith sem rossz, különösen a Holy Hour és az All Cats Are Grey).
Motyo: oké, a Cure-t nem hasonlítom a U2-hoz, de akkor a U2-t se hasonlítsuk már Bon Jovihoz, Bryan Adamshez, köszi! :-)
A Cure-ral szerintem az a helyzet, hogy kb. a Disintegration-ig kiépítettek egy életművet, amely többé-kevésbé beleköthetetlen volt (még a Japanese Whispers ellenére is). Aztán 1990 és 2001 között volt 3 stúdióalbum, 1 mixalbum, 3 live album és 2 Greatest Hits. Ráadásul nem igazán vettem észre művészi fejlődést a csapatnál. Ezzel együtt nagyon szeretem a kilencvenes évekbeli munkáikat is (bár igazából szerintem a nyolcvanas évek életművébe csak a From The Edge To The Deep Green Sea illeszthető be), de sajnos nem nagyon tudok komolyan venni egy olyan együttest, akinek az utolsó három albumából kettő Greatest Hits.
(ezzel együtt ma egész nap a Cut Here van a fülemben).
