A kérésed szerint, a humornak szánt hsz. végére kacsintok egyet. ;-) (de az is lehet, hogy a fél szememre nem látok. A két szemből az egyik már csak félnek számít?)
Számomra az a tér amit én irtam. Azzal, hogy egy test gravitációs mezeje a végtelenbe nyúlik evvel nem tudok mit kezdeni. Számomra ez furcsa . Egy test mágneses mezeje sem nyúlik a végtelenbe. Valahol megáll.
Te bizonyára nem voltál katona. :-( Az alakuló tér, ahol a katonák naponta „alakiznak”, a mozgásukkal különböző formákat vesznek fel, az egy sík terület. Ha nincs lebetonozva, akkor előfordul, hogy egyengetésre szorul az alakuló tér.;-)
"Ha csak egy test van, akkor is van tér. Tér az ameddig a test bárminemű energiája hat , vagy elér "
Az nem tér, hanem a testet körülvevő gravitációs mező. Azonban, ha csak egyetlen test létezik, akkor ennek a gravitációs mezeje a végtelenbe nyúlik. Ez alapján megint nem tudsz távolságot definiálni.
Igen de én azt irtam, hogy úgy néz ki. Ha csak egy test van, akkor is van tér . Tér az ameddig a test bárminemű energiája hat , vagy elér . Ez a Tér ,és ennek van távolsága . A test erejének van távolsága . Ameddig elér. Ehez nem szükséges egy másik test.
Amint írtam, már csak ketten vagyunk, akitől megtudhatod.
Akik már nem élnek, azok is leírták, de nem vették komolyan őket.
Aki pedig még él, ő is ugyanígy járt. Senki sem veszi komolyan.
Pedig ő valamennyire szakmabeli. Éppen ezért nem árulhatom még el, mert magyarázatok nélkül ugyanúgy nem venné komolyan senki. Csak részletes magyarázatokkal válik érthetővé, ezért kellenek a könyvek.
Valójában már csak tőlem tudhatod meg az igazságot.
Hacsak közben valaki még rá nem jön. De ehhez olyan ember kellene, aki jól ismeri a relativitáselméletet, de nem dől be neki. Aki átlátja az elméletet, ismeri a szerzőjét, annak életútját, az elmélet keletkezésének körülményeit, a hozzá kapcsolódó kísérleteket, mások véleményét, stb, stb, stb. Mindehhez évtizedek kellenek, de nagyon kevés ember áldoz fel ennyi időt az életéből.
És még ez sem biztos, hogy elég, mert engem is a szerencse vezetett el a megoldáshoz.
Egyszóval valószínűleg csak tőlem tudhatod meg, ha megjelennek a publikációk.
@destrukt, Amennyiben elfogadnád fizikai realitásnak a téridőt, úgy a benne lévő összes létezővel egy közös halmazt, a világmindenséget jelentené. Az anyagiakból készült méterrúddal és órával mérhető tartalmat adhatsz a térnek, és tartamot az időnek.
Úgy néz ki ,hogy ha csak egyetlen test van akkor nincs értelme távolságokról beszélni. Én most neked mégis definiálom a teret . Az egyetlen test térben van. Abban a térben van amelyikben a test bárminemű ereje hat. Ez a Tér távolságot tesz ki illetve mérhető.
"Ne rohanj ennyire előre! Arról van szó, hogy nincs a világon semmi ahhoz, hogy egy darab véges fényhullámot viszonyíts hozzá."
Ismerjük a látható fény hullámhosszát. 380 nanométer és 780 nanométer között van.
Ehhez remekül lehet viszonyítani.
"Ez egy „kígyó” a semmiben."
Nem a semmiben, hanem a fényközegben. És nem kígyó, hanem egy táguló gömbhéj. A gömbhéj vastagsága, az a kígyó hossza.
"Mer ugye nincs tér, csak a test."
Van fényközeg, amely az anyagnak a másik formája. A tér az csak fogalom, de a Riemann féle 3D-s térgeometriával jól leírható a fényközeg szerkezete.
"Ez esetben a kígyózó fényhullám."
A fényhullám nem test. Csak egy hullámszerű mozgás a fényközegben.
Ha percenként apró kavicsokat ejtesz egy sima tóba, akkor minden beejtett kavics körhullámot indít el a víz felszínén. Az egymás után induló hullámkörök több elemi hullámot (rezgést) tartalmaznak. Ha ennek sugárirányban egy keskeny részét veszed, akkor kapod a kígyót.
Ne rohanj ennyire előre! Arról van szó, hogy nincs a világon semmi ahhoz, hogy egy darab véges fényhullámot viszonyíts hozzá. Ez egy „kígyó” a semmiben. Mer ugye nincs tér, csak a test. Ez esetben a kígyózó fényhullám. Erre varrjál gombot! ;-(
"Mivel te tagadod az egyetlen foton létét, viszont van egy darab méteres hosszúságú fényhullámod. Azt hogyan állapítod meg, hogy milyen hosszú és mekkora a frekvenciája??? ;-)"
Én az összes foton létezését tagadom.
A méteres hosszúságú fényhullám-darabok létezését fogadom el.
A frekvenciát könnyen meg lehet mérni a hullámok esetében. Például ha két résen átengedsz egy hullámot kapsz egy interferenciaképet. Az interferencia képen a maximumok és a minimumok távolságából egyszerűen kiszámítható a hullám frekvenciája.
A hullámdarab hossza pedig a fénykibocsátás időtartama (radiációs idő) és a fénysebesség szorzatából számítható ki. Ha pl. 10 nanoszekundum a radiációs idő, akkor 3 méter a hullámdarab hossza.
A fényhullám táguló gömbhéj alakjában hagyja el az atomot. Ha ebből kivágsz egy keskeny sugarat, akkor kapsz egy 3 méter hosszúságú hullámdarabot. Pl. a zöld fény esetében a hullámdarab kb. 8 millió rezgés tartalmaz.
"Hogy az új éter milyen szerepet fog játszani a jövő fizikájában, még nem tudjuk pontosan."
Nagyon-nagyon jó helyen kotorászol.
Ebből a mondatból világosan kiderül, hogy Einstein még szerepet szánt az "új éternek", vagyis a fényközegnek. De ezt csak idősebb korában, 1920-ban gondolta így.
Amikor 1905-ben megalkotta a relativitáselméletet még úgy gondolta hogy: az éternek már semmi szerepe nem lesz, ezért nem is építette bele az elméletébe.
Vagyis Einstein gondolkodása 15 év alatt 180 fokos fordulatot vett.
Rájött, hogy a fényközeget nem lehet mellőzni, de arra nem jött rá, hogy milyen szerepe lesz a jövő fizikájában, sőt még arra sem jött rá, hogy valójában mi is a fényközeg.
Ezután újabb fordulat következett. 1922-ben megkapta a Nobelt, és többé nem beszélt az "új éteréről".
"Kezdjük az Eukleidészi tér fogalmával. Három egymásra merőleges tengely mentén, a végtelenig kiterjedő, anyagmentes üres hely. (semmi)"
Jól gondolod, a geometriai tér egy elképzelt anyagmentes üres hely, vagyis fizikailag semmi.
"Elektromágneses mező: fizikai, vagyis véges energiatartalommal, anyagi jelleggel felruházott közeg.
Gravitációs mező: minden létező helyet kitöltő erőtér, amely kölcsönhatásban van az anyag minden megjelenési formájával."
Ezt is jól gondolod. Azon még azonban érdemes elgondolkodni, hogy milyen kapcsolat lehet az elektromos, a mágneses, és a gravitációs mező között. Erről is volt véleménye Einsteinnek, ami szerintem helyes is.
"Éter: olyan közeg, amely magába foglal mindent, amit anyaginak és nem agyaginak tekintünk. Ebbe beletarozik az idő is, ezért a dinamikus téridő kifejezés is helytállónak tekinthető."
Mivel te tagadod az egyetlen foton létét, viszont van egy darab méteres hosszúságú fényhullámod. Azt hogyan állapítod meg, hogy milyen hosszú és mekkora a frekvenciája??? ;-)
"Ha csak egy test van jelen, akkor már van értelme térről beszélni."
Nem hinném.
Egyetlen test esetében hogyan mondod meg, hogy milyen nagy a test? És hogyan definiálod a távolságot? Egy test esetén mi értelme van egyáltalán a távolságnak? Szerintem semmi.
Mondok egy hasonlatot, hogy érthetőbb legyen.
A tér fogalma hasonló, mint az emberi közösség fogalma.
A közösséget az emberek alkotják, emberek nélkül nincs közösség. Ugyanúgy, ahogyan a tér fogalma sem létezhet testek nélkül.
A közösség fogalmába beletartoznak az emberek közötti viszonyok. A családi viszonyok, a baráti viszonyok, a nemzeti összetartozás, az alá-fölé rendeltségi viszonyok a munkahelyen, stb.
A tér fogalmába is beletartoznak a testek közötti viszonyok. A nagysági viszonyok, a távolsági viszonyok, az elhelyezkedés rendje, stb.
Felmerül a kérdés, hány fő alkothat egy közösséget?
Egyetlen ember már közösség? Nyilván nem, mert egyetlen ember nem alkot családot, nincsenek baráti kapcsolatok, nincs nemzet, nincs alá-fölé rendeltség. De két ember esetében már létezhet családi kapcsolat (férj-feleség), vagy lehet közöttük barátság, lehet az egyik felettese a másiknak, stb.
A tér az élettelen tárgyak számára olyan, mint az emberi közösség az emberek számára.
Ha csak egyetlen test lenne jelen az univerzumban, akkor senki sem tudná megmondani, hogy ez a test nagy vagy kicsi, mert nem lenne mihez viszonyítani. Nem lenne értelme távolságról sem beszélni.
Vagyis, ahogyan nincs értelme emberi közösségről beszélni egyetlen ember esetében, ugyanúgy nincs értelme térről beszélni, ha csak egyetlen test léteznek a világon.
