Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
A novella több szempontból is aktuális, azért tetszett meg. Píkolaj témában is kiváló, és közvélemény-kutatási témában kifejezetten találó, főként a levont következtetések :)))) (imádom Örkény morbid humorát)
Nálunk is megalakult s már meg is kezdte működését az első hazai közvélemény-kutató intézet. Kérjük a lakosság megértő támogatását. Mutatóba közöljük első vizsgálatunkat, melyet annak a kérdésnek szentelünk, hogy miképpen vélekednek az emberek hazánk múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Az eredmény megbízhatósága érdekében 2975 különböző rendű, rangú, munkakörű és felekezetű személynek az alábbi kérdőívet küldtük ki:
1. Véleménye a jelenlegi rendszerről
a) Jó. b) Rossz. c) Se jó, se rossz, de azért egy kicsit jobb is lehetne. d) Bécsbe vágyik.
2. Érzi-e a XX. század emberének magányosságát
a) Egészen magányos. b) Majdnem egészen magányos. c) Úgyszólván egészen magányos. d) Néha beszélget a házfelügyelővel.
3. Kulturális igényei
a) Moziba, meccsre, kocsmába jár. b) Néha kinéz az ablakon. c) Még az ablakon se néz ki. d) Helyteleníti Mao Ce-tung nézeteit.
4.Milyen a filozófiai képzettsége
a) Marxista. b) Antimarxista. c) Csak Rejtő Jenőt olvas. d) Alkoholista.
Eredmény:
1. Az elmúlt húsz évben minden a lehető legjobb volt. 2. Most is jó minden, csak a 19-es busz közlekedik ritkán. 3. A jövő mégjobb lesz, föltéve, hogy a 19-es busz járatait sűrítik.
Mikor a diplomamunkámat írtam (ott volt mentorom), akkor jártam a BKV székházában egyedüli alkalomként páternoszteren. Kicsit féltem, de jó kis mulatság volt :))) (és, bár furdalt a kíváncsiság, nem mertem körbemenni)
Én (is) továbbra is csak 2012 környékére várom a nagy pikolaj-válságot, jelenleg látható tendenciák alapján, de még ez is tudhat kijjebb tolódni megfelelő pozitív folyamatok beindulása esetén.
Így van abszolút egy hullámhosszon vagyunk. Mondjuk én a plágiumot valahogy leválasztanám: az szerintem könnyebb téma és külön is tárgyalható. Számomra egyébként a plágiumnál az az izgalmas, hogy mit tehet meg a szerző és mit az örökösei (amiről már volt itt is szó).
>>>>Ha kettő közé bekavarodik egy fellendülés, az külön tudhat értelmezési zavarokat hozni
sajnos ezzel teljesen egyetértek... És ez píkolaj szerint idén-jövőre még be is jön (különben a magyar ember még mindig nehezen hisz bármit: most volt utazási kiállítás, és észrevehetetlen a válság az emberek körében/úgy veszik az ajánlatokat, mint a cukrot)
Picit még visszatérve a szerzői jogdíj témára (talán most kicsit frissebb vagyok): Bár mint már említettem én alapból nem értek egyet a dologgal, hiszen ez is egyszeri produktum, mint msok más szellemi termék. Azt tudom elképzelni ilyen szinten, hogy elég kell legyen egyszer megvenni pl. egy rádiónak akár, és nem minden leadás után fizetni... Viszont ez ad a szerzőnek bizonyos "jogvédelmet" is a plagizálással szemben (legalábbis a múltkori cikkből ez jött le) Tehát valahol a dolog több funkciót lát el egyszerre...
>...ezen a szinten még nem tudatosult a dolog Az exponencialitásnak lehet jó alkalmazása is. A (remélhetőleg jó) információ terjedési sebességénél például. :o))
>válság Az a baj, hogy a pénzügyi- és pikolaj-válság kölcsönhatása még a pikolaj-topikosoknak is sok szempontból nehéz ügy. Az átlagembernek mégannyira. Ha kettő közé bekavarodik egy fellendülés, az külön tudhat értelmezési zavarokat hozni (pl.: akár elfedheti az átlagemberben a pikolaj-problematikát). És ez nem jó hír.
>...ellen lehet kifogást találni És ezt súlyosbítja az a tény, hogy a kényelmes és értelmes tervezésre+cselekvésre már kvázi elfogyott az idő (mondjuk itthon egy Paks2, még ha én ódzkodnék is tőle). És az idő múlásával egyre inkább kiszolgáltatódunk és csak sodródni lehet az árral. (Ne legyen igazam!)
>egyre több dolgot ránt magával/remélem érthető(?)/) Abszolút, és egyetértek.
Szerintem a nagy átlagban ezen a szinten még nem tudatosult a dolog. Azt látom, hogy ez a 'világszintű' válság már kezdi elgondolkodtatni az átlagembereket is, azért ha megnézed, már az újságok is televannak ezekkel a rémisztő hírekkel. Amikor olyat olvasunk, hogy az "IMF egyest ad magának", azért az már sokakat elgondolkodtat. Vagy akár ami most az USÁban történik...nem gondolta volna senki, hogy a világ vezető államát is fenyegetheti összeomlás lehetősége...
H. Zs. szintjére azért nehéz eljutni, még mindig. Ezzel kapcsolatban pedig én még mindig azt mondom, hogy mi tehetetlenek vagyunk....ha még a magasabb politikai szinten sem veszik komolyan, holott csak onnan lehet elkezdeni bármi jellegű változást. Ráadásul mindennemű alternatíva ellen lehet kifogást találni (pontosabban vannak mindennek ellenzői), és ekkora egyetnemértésben lehetetlen bármiféle haladás.... Mint ahogy megjegyezted a magyar ember problémáját, hogy mint "egyén" nagytudású, de mint "csapat" lehetetlen...(ebben az országban mindig ez hátráltatta a fejlődést, mindenki a másikat húzta vissza...) Állandó a széthúzás.
Az exponencialitással pedig az számomra a probléma, hogy nem csak a sebességre vonatkoztatható (időintervallumra), hanem, térbeli(?) hatásra is (amit úgy gondolok, hogy ha elkezdődik, egyre több dolgot ránt magával/remélem érthető(?)/)
Azt gondolom két dolgot érdemes tudatosítania magában az embernek pikolajban, még egy női fórumban is. - Tényleg túl vagyunk az olajcsúcson, és korábbi kapitalista logikával egy esetleges szokásos fellendülés úgy indítja be az igényspirált, hogy a 'fedezete' ezenközben egyre kevesebb lesz. - Azaz nagy a baj, már most láthatóan is. De ugyanekkor pánik nélkül, de azért a helyén érdemes kezelni az egészet (túl sok lényeges dolog nem jelezhető előre a dolog komplexitása miatt). Sajnos ehhez a helyes egyéni értékeléshez Hetesi Zsolték se adnak - egyelőre és az én érzékelésemben - túl sok támpontot.
Én váltig állítom, hogy ha egy ember felkészületlenül kap egy ekkora 'csomagot', mint egy HZs-információbomba, akkor egyrészt ennek kvázi olyan a hatása, mint ha valaki a pincéből jőve a napba nézne. Megtántorodik és (sajnos inkább) kiszámíthatatlan (esélyesen akár dacos) hozzáállás generálódik benne. Mondjuk a konkstruktivitás helyett. Már az mekkora segítség lenne ide, hangsúlyozni az egyéni és kollektív felelősség, saját lehetőségeken és korlátokon belüli gondolkodás minden eddigin túlmutató fontosságát és jelentőségét egy minél jobb jövőbeli forgatókönyv érdekében.
Szerintem a kulcsszó az exponencialitás. Emiatt egyre a kevesebb az idő és emiatt egyre fontosabb a jó hozzáállás.
Huh, már azt hittem tök hülye vagyok, hogy semmit nem értek...(vagy túl késő van)
Nyilván, ha olyan szinten esik vissza az életszínvonal, ahogy píkolajban mindezt jósolják, akkor sok probléma oldódik meg, úgy, hogy értelmetlenné válik egyáltalán a léte is
[különben már valóban nagy lehet a baj: képzeld, már a női fórumban /ahová néha járok még/ is beszélnek a dologról, bár nem hisznek benne, inkább egy 'világvége' riogatásnak hiszik]
Amit írtam az már nem bonyolult volt, hanem értelmetlen. Bocsánat!
Szóval szerintem az a cél, hogy kívül kell állni a szerzői jogdíj rendszeren (nem húzni hasznot belőle, nem segíteni a fennmaradását, stb.). A passzív rezisztencia lehet talán a legjobb módszer ehhez. A pikolaj-problematika ezt is jótékonyan meg fogja egyébként oldani. Szerintem esélyesen.
Tudom tovább bonyolítani is, ha ez cél. :o)) Analógia lehet Bolyai-geometriában a párhuzamossági axióma, vagy általánosabb érvénnyel Gödel nem-teljességi tétele. Kapitalista logikával (rendszeren belül) nem tárgyalható értelmesen a szerzői jogdíj, szerintem. Az egyetlen helyes hozzáállás megcélzása a legteljesebb kívülállásnak a tákolt rendszeren kívül, bármennyire lehetetlen is ez az érintetteknek. Mondom ezt én, mint outsider.
>>>És akkor még nem beszéltünk a pikolajban, USA subprime-válsgában is életveszélyes _exponencialitási_ problémáról: Győzike és szerzői jogdíj kontextusról.
Huh, de túlbonyolítottad ;)))) Viszont végül megértettem :) Elvileg, eredendően ők azt mondták, hogy azért kell "központosítani" (cégen keresztül intézni) az elosztást, hogy azok a zenészek is jussanak bevételhez, akik magas szintű művészi tevékenységet végeznek, de kevéssé népszerűek, mint az alább felsoroltak (nem vagyok képes kiírni a nevét). Persze ez is kétoldalú dolog...mert, ha én vagyok a népszerű, sok lemezt eladó zenész, miért ne követelhetnék jogosan többet a jogdíjból, mégha gazdagis vagyok, és gagyiban is utazom... valaholez sem egyszerű...és valóban mondható píkolaj-témának. Meg gazdaság, meg társadalmi rendszer, meg újraelosztás...meg stb... Minőség, és mennyiségi arányok, közízlés, "kultúrterror"....na mindegy tele van a fejem mindenféle gondolatokkal.
Abszolút helyes a látásmódod, szerintem. Minden olyan cégnél (bank, biztosító, Artisjus, stb.), aki avval kezdi, hogy a saját fenntartását finanszírozza meg az ügyfelei pénzéből, és aztán legelőször is épít/bérel egy csodapalotát, hogy kellően vonzó legyen, ott már lehet élni a gyanuperrel.
Azt gondolom, hogy egy rendszer akkor tisztességes(ebb), ha minimális - nullához közeli - a rezsije, és nagyon kis energiával óriási társadalmi hasznot tud nyújtani, miközben senkit nem sért meg. Azt gondolom az Artisjusnál egyik sem áll meg a lábán.
A másik gondom, hogy a szerzőknek korábban a kiadványaikon voltak szerzői, felvételtechnikai, artisjusi, kiadói, marketing, mamutterjesztői (+ különféle adóféleségek) díjtételei. Az internet ezt alaposan átrendezte, átrendezi folyamatosan. Szerzőnek sokkal nagyobb lehetőségei és felelőssége van saját életművét illetően, illetve miközben csomó díjtétel akár halálra is ítélődhetne befigyel egy új költségféleség: a 'konkurenciakezelési' költség.
És akkor még nem beszéltünk a pikolajban, USA subprime-válsgában is életveszélyes _exponencialitási_ problémáról: Győzike és szerzői jogdíj kontextusról.
A közvetítői céggel önmagában nem lenne baj, ha kisrezsijű technikai és nem elvi/jogi hatalmi típusú cégről lenne szó.
Blog-böngészés folyamán ráakadtam napközben, de nem olvastam végig (az eleje kissé vontatott, számomra érthetetlennek tartott), de most végigiolvastam a kedvedért, valóban késsőbb már érdekessé vált.
Én személy szerint nem is értek egyet bizonyos szempontokból a szerzői jogdíjjal. Arról nem is beszélve, hogy akkor más művészi tevékenységre is lehetne mindezt vonatkoztatni. Megértem, hogy a zene annyiból más, hogy nem lehtet tudni előre, hogy mekkora mennyiségben fogy majd, és a lemezkiadó nem vállal előre rizikót... de más szempontból nézve ez is csak "egyszeri" produktum.
Eddeig háromféle logikai következtetést vontam le a dologból (szerencsémre mindig megszakítottak, így nem tudtam befejezni, végül rájöttem, hogy rossz a következtetésem)
Ráadásul azt sem tudom, hogy milyen jellegű más szellemi tevékenységért jár még jogdíj...
Itt igazából azt tartom problémásnak, hogy egy ún. "közvetítő cégen" keresztül működik a dolog, akik végül a saját elgondolásuk alapján továbbítják (ha egyáltalán megteszik, /sarc levonás után)a jogdíjat a "csak" velük szerződő művészek felé...Áh, bonyolult... :))))
A Deep Purple topicban olvasható néhány leírás a koncertről (én továbbra sem találom meg hozzá a megfelelő szavakat...) és néhány kulissza titko is megemlítenek a próbákkal kapcsolatban. (előre felkészültek a Cry Free billenytűsével, Lordal meg főpróbát tartottak.) Egyébként a karmester betöltötte itt is a klasszikus szerepét, Lord inkább csak néhány kacsintással, beintéssel instruálta a rock zenészeket, illetve konferálta a számokat (nagyon kedvesen, humorosan).
"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyesre értékelte saját teljesítményét a nemzetközi pénzügyi válság gyökereinek felismerésében. Az IMF ezzel egyidejűleg beismerte, nem tudta ellátni a világ pénzügyi rendszergazdájának feladatát sem."
Ez "gyönyörű". Ha engem kérdeznek, előbb ki tudtam volna osztani ezt az egyest. Sajnos x+1-dik figyelmeztető jel meg ekkora dráma után tudott csak kibukni az önkritika. Így múlik el a világ dicsősége...
Olvastad Altos fenti hozzászólását a Vedres-topikban? Szépen rávilágít a szerző jogdíj problémára, amiről itt is beszélgettünk az általad linkelt cikk nyomán. Sajnos reális, hogy ilyen indulatokat gerjeszt az érintettekben, lásd original url-t.
OK. Azt el tudom képzelni, hogy megküldi a repertoárt, a kottákat. Esetleg előzetesként kikér hanganyagot tőlük, hogy beleegyezését adja.
Viszont eszembe jutott amiről anno vitáztunk karmester-zenekar-betanítás ügyben. Bár lehet, ebben ismét Petyus lenne kompetens leginkább...
Nyilván alapvetően megtanulják nélküle a zenéket, itteni karmesterrel, begyakorolják. Viszont itt nem a hazai karmester lesz a mérvadó, hanem a 'Mester'. Ráadásul két zenekart is össze kell hangolni: a klasszikus~, és a rock~, illetve mindezt a saját elképzeléseivel megfeleltetni. Jó, gondolom egy minimális közös próbát tartottak, akkor is nehéz megértenem, hogyan lehet ilyen körülmények között AZT a minőséget produkálni, amit végülis az elmondottak alapján ELÉRTEK...
És mindamellet valahol a Kocsis Zoltán - New Yorki Filharmónikusok hasonlat szerintem sokban sántít.
